Agnès Varda - Egy úttörő feminista filmkészítő emlékére

Agnès Varda 90 évesen hunyt el, élete végéig aktívan rendezett.

Fotó: Gary Friedman/Los Angeles Times via Getty Images

"Egész életemben a forradalmi filmkészítésért küzdöttem." - mondta Agnés Varda az utolsó interjújában, amit a The Guardiannak adott. A francia újhullám egyetlen női tagja kiemelkedő alkotásokat hagyott hátra, úttörő filmrendezőként egyedülálló módon kombinálta személyes gondolatait a politikával, amit a film és a fotózás által hozott létre.

Feministaként szenvedélyesen harcolt az egyenjogúságért, de azt is tudta, hogy ebben a harcban közel sem állnak nyerésre a nők. Agnès Varda 2019. március 29-én halt meg Párizsban, rákban. 90 éves koráig folyamatosan aktívan dolgozott, legutolsó filmje, a Varda by Ágnes egyfajta memoárként debütált pár hónapja a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon. Munkássága csak az utolsó éveiben került reflektorfénybe, az Akadémia Életmű-díjjal jutalmazta 2017-ben, amikor bemutatta a 'Faces Places' című dokumentumfilmet, amiben a saját korai munkáira reflektál.

(Fotó: Kevin Winter/Getty Images)

Varda filmjei nem csak személyesek, de empatikusak is. A rendező egy ideig Los Angelesben élt férjével, Jacques Demy-vel, aki szintén filmkészítő. Los Angelesben aztán megismerkedett a Fekete Párducok polgárjogi mozgalom tagjaival. A csoport női tagjait kamerája lencséjén keresztül is bemutatta 1968-ban, Fekete Párducok címmel. Készített interjút Fidel Castroval, akit politikai kérdéseivel szembesített, de még egy feminista musicalt is létrehozott, amit a francia abortusztörvény inspirált. Létrehozta saját filmgyártó cégét, a Ciné-Tamarist, mely a macska emblémáról ismeretes.

1929. május 30-án született Belgiumban, édesanyja francia édesapja pedig görög származású volt. Varda Párizsban tanult, de már egészen korán kezdett el lázadni. 18 évesen elszökött otthonról, és egy halászhajón dolgozott, majd egy művészekből álló társaságba keveredve létrehozta legelső filmjét, a Párbeszédet.

Kísérleti filmjeiben mindig azt hangsúlyozta, hogy az ember mindig tanul, éppen ezért ő sem ragadt le egyetlen filmes stílusnál. Ösztönös tehetséggel készítette filmjeit, amit hosszú évekig olyan férfi pályatársai, mint Godard vagy Truffaut beárnyékolták Varda sikereit. Munkásságának feminista csúcspontjának talán a Boldogság című, 1965-ös film számít, amiben a házasság koncepcióit, nemi szerepeit, a nő helyét vizsgálja, rengeteg humorral fűszerezve.

Fotó: © Caterine Milinaire/Sygma via Getty Images

A nyolcvanas években a rendezőt az olyan gondolatok foglalkoztatták, mint a hatalmas szakadék a burzsoázia és a nélkülözés között, ezt dolgozta fel 1985-ben, a Sem fedél, sem törvény című művével, amit hajléktalan fiatalokkal forgatott. Ez az alkotás hozta meg az áttörő sikert a rendező számára, rengetegen ezzel a filmmel kötik össze a nevét.

Fotó: Michael Kovac/Getty Images for Johnnie Walker

Varda legalább olyan ikonikus rendező, mint a francia újhullámban sikert szerzett társai, művészi látásmódját és elképzeléseit soha nem torzították el a pártpolitikai hatások. Egyedi filmjeivel és progresszivitásával rengeteg fiatal filmkészítőt inspirált arra, hogy a lehető legjobbat és leghitelesebbet hozzák létre művészileg. Egy szenvedélyes feministát veszített el a világ, a művészeti alkotásai azonban örökké fennmaradnak.