Március a Női Történelem Hónapja, és a legjobb időzítés arra, hogy megnézzük az alább felsorolt csodálatos filmeket, melyek nőknek, vagy nők által
Nincsenek benne felkelések, tiltakozások, vagy menetelés a polgári jogokért. Csupán a nők mindennapi munkájáról szól: mosásról, főzésről, és alkalmanként férfi vendégek fogadásáról némi jövedelemért cserébe. Egy háziasszony mindennapi életét követhetjük nyomon három órán keresztül Chantal Akerman kísérleti filmjében, amely néhol kissé unalmas, de pont ettől válik olyan briliánssá!
Cal Dreyer francia némafilmje napjainkban is legalább annyira jó példázza a nők erejét, mint 90 évvel ezelőtt. A Szent Johanna tárgyalásán készült hiteles feljegyzések alapján készült film Johannát női Krisztus alakként ábrázolja, akinek ereje, akarata és eltökéltsége még akkor is kitart, amikor viszik a máglyára, hogy élve elégessék.
A hagyományok szerint a nők nem lehetnek családfők. Ez Paikea (Keisha Castle-Hughes), a 11 éves, energikus kislány számára nem elfogadható, mert hisz abban, hogy az a sorsa, hogy bálnalovassá váljon és vezesse a törzsét. Bátorság, vezetői képességek és ellenszegülés – ezek mind megjelennek Niki Caro új-zélandi drámájában, ami alapmű minden kezdő feminista számára.
Időutazás a ’90-es évek divatvilágába és popkultúrájába, valamint a fecsegő, gazdag, divatmániás lányok mindennapjaiba. Amy Heckerling romkomja Jane Austen Emma c. regényére hajazva a nők közötti barátságot és a szexualitást ünnepli, valamint a női önmegvalósítást előrébb helyezi, minthogy párt találjon magának az ember lánya.
Az 1979-es sci-fi úttörő volt és innovatívnak számított. Sigourney Weaver Ellen Ripley szerepében pedig a műfaj egyik legikonikusabb női karakterévé vált. Egy vagány női karakter, és az egyetlen túlélő, aki legyőzi a szörnyet, amely elpusztította a Nostromo legénységének minden egyes tagját rajta kívül.
Susan Sarandon és Gena Davis sorsa összefonódik ebben a női road trip drámában, amelynek feminista hagyatéka nagyobb, mint maga a Grand Canyon. Igaz, hogy a filmet Ridley Scott rendezte, de a forgatókönyv a két törvényen kívüli karakterről Callie Khouri tollából született. Extra: Brad Pitt toyboy szerepben!
A Patricia Resnick könyve alapján készült film egy olyan munkahelyről szól, amelyet a férfiuralom és a szexuális zaklatás jellemez. Jane Fonda, Lily Tomlin és Dolly Parton pedig megelégelik a helyzetüket: bosszút állnak egoisztikus és bigott főnökükön.
Whoopi Goldberg keltette életre Alice Walker Pulitzer-díjas feminista regényének főszereplőjét, Celie-t, egy nőt, akit évtizedeken keresztül bántalmaznak. A projekt az eleinte tétovázó Steven Spileberghez került, a produceri feladatokat pedig Quincy Jones látta el. Ez volt Spielberg első filmje, melyben nő volt a főszereplő.
Az úttörő filmrendező, Jane Campion szerelmi története egy néma nőről szól, aki erotikus kapcsolatba keveredik egy férfival, amely megváltoztatja az életét. Még talán maga a rendező is küzdött volna ez ellen, de nem tudjuk nem észrevenni és értékelni azt, ami ebben a feminista víziónak számít.
Frida Kahlo vastag, összenőtt szemöldökű és kissé bajszos portréja a feminizmus ikonikus szimbólumává vált. Julie Taymor életrajzi filmje elkalauzol bennünket a festővászon mögé, és bemutatja nekünk a művészt, az aktivistát, a forradalmárt. Tudván azt, hogy mik történtek a színésznővel, Salma Hayekkel a színfalak mögött, ez a film még nagyobb dicsőségnek bizonyul.
A feminizmus nem arról szól, hogy „a nők mindent meg tudnak tenni, amit a férfiak”, hanem arról, hogy a nők bármit meg tudnak tenni, amit csak akarnak. Louisa May Alcott regényének adaptációjában, Gillian Armstrong rendező tolmácsolásában ez arra vezet, hogy a filmben szereplő testvérek írókká, zenészekké, háziasszonyokká és szabad szellemű gondolkodókká válhatnak.
George Miller felperzselt földeken játszódó, kerekeken guruló, pokoli hangulatot idéző akciófilmjében nyilvánvalóan nem nehéz felfedezni a feminizmust. Habár a film egy férfi karakterről kapta a címét, aki a játékidő nagyrészében szájkosarat visel, most átengedi a főszerepet egy női imperátornak és feminista lázadásának a szexizmus horrorjával szemben.
Robert Eggers 17. században játszódó új-angliai népmeséje, ez a kísérteties film több mint egy természetfeletti horror. A női ellenállásról szól azokban az időkben, amikor ha valaki más volt, azt boszorkánynak nyilvánították.
A Disney imádja a csöpögős, romantikus-sírós, hercegnős, végül megmentős töréneteket. De Mira Nair drámájával nem ez a helyzet. A film egy ugandai kislány útját mutatja be arról, hogy hogyan vált sakkbajnokká. Kedves szülők! A film megnézése után mind azt szeretnétek, hogy a kislányotokból sakkbajnok váljon!
A Persepolis című animációs film olyan, mint egy grafikus regény. Az önéletrajzi ihletésű, franciául beszélő, és fekete-fehérben készült film egy kislányról szól, aki szembeszáll az iszlám fundamentalistákkal. Az eredmény: egy briliáns feminista produkció Marjane Satrapi tollából.
Deniz Gamze Ergüven 2015-ös, Oscar-díjra jelölt filmjét könnyű feministának nevezni, mivel öt árva lány történetét meséli el, akik bemutatnak az elnyomásnak és a török patriarchális hagyományoknak. A film sokkal több, mint Ergüven személyes meglátása arról, hogy milyen lehet nőnek lenni Törökországban.
Bel Powley játéka átütő a 15 éves Minnie szerepében. Egy szárnyait próbálgató karikaturista, majdnem ringyó (az ő szavai, nem a miénk), aki legalább annyira koraérett, amennyire össze van zavarodva. Marielle Heller filmje energikus utazás egy tinédzser lelkében, amelyben több péniszábrázolás szerepel, mint egy Seth Rogen komédiában. És hogy mi benne a legjobb? Az, hogy nem ítélkezik. Plusz Alexander Skarsgård!
Valószínűleg már hallottál A szüfrazsett c. mozifilmről, de Katja von Garnier Golden Globe-díjas tévéfilmje, amely olyan nőkről szól, akik kockára tették az életüket a szüfrazsett mozgalom érdekében, valószínűleg szintén elnyeri majd a tetszésed és bekerül a kedvenc feminista filmjeid közé. A filmben Hilary Swank, Anjelica Huston és Vera Farmiga játsszák a főbb szerepeket.
Nagyon tömören az 1950-ben készült, díjnyertes dráma egy legendás és korosodó Broadway-színésznőről szól (Bette Davis megformálásában), aki egy olyan színházi társulatnak a tagja, ahol már csak a huszonévesek számára vannak szerepek. Alapjában véve ez a film több feminista értéket képvisel, mint sok mai mozifilm.
Susan Seidelman írta, rendezte és látta el a produceri feladatait filmjének, amely egy ütődött komédia egy háziasszonyról, aki a mindennapi életét szeretné felcserélni egy kis izgalomra – öröm nézni az egészet. Nem beszélve a feminista áthallásokról és Madonna legnagyobb slágereiről, amik elhangzanak a filmben.
Az önjelölt feminista, Sally Potter Virginia Woolf nemeket meghazudtoló drámáját ültette filmvászonra, amelyben Tilda Swinton játssza a női és a férfi szerepet is. Először Orlando, a nemesember bőrébe bújik, majd egyik századból a másikba ugrál, mialatt megsemmisülnek a nemi és kulturális korlátok.
Sokan azt fogják mondani, hogy Steven Soderbergh igaz történeten alapuló filmje egy egyedülálló anyáról, aki megkongatja a vészharangot, miszerint a PG&E nevű cég tudatosan mérgezi a helyi lakosokat, tárgyiasítja főszereplőjét a szellős öltözékekkel. Mi erre azt mondanánk, hogy pontosan emiatt került fel a film a listánkra: mert a nők azt viselnek, amit csak akarnak, és kész!
forrás: elleuk.comAz általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!