Ikagai és más kifejezések, amiken érdemes elgondolkodni
„Fontos a más perspektíva, látni, hogy létezik másfajta gondolkodásmód is” – mondta a BBC-nek Mari Fujimoto, a Japán tanszék vezetője a londoni Queen Mary Egyetemen, aki könyvet írt „Ikigai és más japán szavak a szebb életért” címmel. „Nyugaton állandóan a tökéletességet hajkurásszuk, minden áron el kell, hogy érjük, és mindent megteszünk, hogy megfeleljünk mások elvárásainak. Ha a japán nagyszüleimre gondolok, és általában a japán hagyományokra, ezek viszont arra tanítanak, hogy időnként álljunk meg, nézzünk körül, és fogadjuk el az olyan természetes dolgokat, mint például az öregedés. A tökéletlenség és az enyészet békés elfogadása mutatkozik meg a Kintsugi technikában (nagyjából azt jelenti: „arannyal helyrehozni"), egy olyan reparáló eljárással, amely során eltört mázas kerámiát aranyporral forrasztanak ismét egybe. Az így kapott tárgy többet ér, mint az eredeti, töretlen változat, hiszen a fejlődés és az idő múlása foglaltatik benne.
Az a harmónia, amely csakis az asszimetriából adódhat. Ez az esztétikai fogalom távol esik az idealizált arányokon alapuló klasszikus szépségtől.
A meditatív csend, ami megelőzi a tettet, az önreflexió, ami ott van minden gyakorlati lépés előszobájában. Ez is olyan tudatállapot, amivel kevesen élnek a teljesítmény alapú nyugati kultúrában – sajnos.
A létezés bizonytalanságának érzete: annak megértése, hogy egyszer minden hanyatlani kezd, majd véget ér. A világ véges természetéhez való megértő hozzáállás, amelyből jóleső melankólia is eredhet.
Szó szerint azt jelenti: „nincs legjobb megfejtés”. A szó arra hívja fel a figyelmet, hogy mennyire szükséges lenne szerényen elfogadni a tényt, miszerint ami az életünk során történik velünk, az sokszor értelmetlen és megmagyarázhatatlan – ez nyilvánvaló ellentéte a véletlenekben való hitnek és a nyugati racionalizmusnak.
Ezt a szót gyakran fordítják „kötelességnek”, de igazából jóval több, mint valamiféle általános erkölcsi törvény. A kifejezés büszkeséget és örömöt takar az iránt, amivel az ember foglalkozik, saját standardjainknak megfelelően, mindenkinek a saját szabályai és a magára kirótt fegyelme szerint, függetlenül attól, mások mit gondolnak rólunk, vagy a külvilágból jövő parancsoktól, elvárásoktól.
A yugen szó azokat a titokzatos, szinte mágikus tulajdonságokat jelöli, amelyeket nem lehet egy személyre jellemző, vagy egy műalkotásról elmondható szavakkal leírni. Európai megfelelőjének időnként a szimbolizmust mondják.
Több mint egy érzés, inkább kép, mint egy akvarell, ami kicsit absztrakt módon próbál visszaadni egy esztétikai élményt. Három írásjelből áll: szél, dolgok és költészet. Szó szerint talán úgy lehetne fordítani, hogy „Olyan dolgok, amik egy bizonyos időszak emlékeit idézik fel”, és egyfajta nosztalgiát ír le, ami a jelen felé is irányul. Például, amikor egy virágzó cseresznyefára nézünk, azt is tudjuk, hogy virágzott a múltban, sőt ebben a pillanatban már az is benne van, hogy később a szirmok lehullanak.
ITT találsz hét újabb japán szót, ami megváltoztathatja az életed!
Fotók: UnsplashAz általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!