Quantcast

Szépirodalom

20 idézet az életről és szerelemről Ljudmila Ulickaja könyveiből

© Pixabay

Ljudmila Jevgenyjevna Ulickaja kortárs orosz írónő könyvei egészen sajátságos hangulatot hordoznak, gondolatait idézve pedig különösen igaz bölcsességekre bukkanhatunk.

Idézetek a szereLEMről

"Hát így, ennyire véletlenül fedezte fel magának Surik a szerelem legtitokzatosabb és legnagyobb törvényét: a szív választásában a fogyatékosságok nagyobb vonzerővel bírnak, mint az erények – mert az egyéniségnek sokkal fényesebb megnyilvánulásai." (Odaadó hívetek, Surik)

"Még csak nem is első látásra szerettem bele PA-ba, hanem úgy, mintha már a születésem előtt is szerettem volna, és aztán csak visszaemlékeznék a régi szerelemre." (Kukockij esetei)

"Világos, hogy senkit sem fogok találni, aki csak egy kicsit is olyan tudna lenni, mint ő. De ő már megvolt, az életem egy darabja lett, nyolc teljes év, és ezt senki sem veheti el tőlem. Ez az enyém." (Elsők és utolsók)

"Mert mi lenne a féltékenység, ha nem a mohóság egy fajtája..." (Médea és gyermekei)

"Vannak házasságok, amelyek az ágyban erősödnek meg; vannak, amelyek a konyhában teljesednek ki a konyhakés és a habverő finom zenéjére; vannak építkező házastársak, akik folytonosan renoválnak, leárazáskor olcsó fűrészárut, szöget, olajat és vattaüveget vesznek a hétvégi telkükre; és vannak, akiket a lelkesült botrányok tartanak fönn. Mása és Alik házassága beszélgetésekben teljesedett ki." (Médeia és gyermekei)

"A szeretet a sejtek szintjén valósul meg; ez a felfedezésem lényege. A sejtben minden törvény összpontosul: az energiamegmaradás törvénye is, meg az anyagmegmaradásé is. Kémia is, fizika is, matematika is. A molekulák kémiai rokonságuk folytán vonzzák egymást, ami nem más, mint szerelem. Sőt szenvedély, ha úgy akarja. A fém oxigén jelenlétében elképesztően szeretne oxidálva lenni. És ami a legfőbb, ez a kémiai szerelem eljut az önmegtagadásig! Amint odaadja magát a másiknak, mindegyik megszűnik önmaga lenni, a fémből oxid lesz, az oxigén pedig egyáltalán nem marad meg gáznak. Tehát szerelemből átadja saját természeti lényegét… Hát az ösztönök? Hogy törekszik a víz a földbe, miközben betölt minden mélyedést, feloldódik minden hajszálrepedésben, és hogy nyaldossa a tenger hulláma a partot! A szerelem a maga beteljesült aktusában önmagunk, önnön mivoltunk megtagadását is jelenti, annak a nevében, ami a szerelem tárgya…" (Kukockij esetei)

Idézetek az életről

"A mi világunkban amúgy is sok probléma van a megértéssel: nagyjából senki nem ért meg senkit. Sőt inkább úgy mondanám, hogy az ember gyakran saját magát sem érti." (Daniel Stein, tolmács)

"Szörnyűséges, hátborzongató minden olyan elmúlt dolog, amit nem lehet visszahozni." (Jákob lajtorjája)

"...a nagyobbik része annak, amit beszélnek körülöttünk, nem ér annyit, hogy meghallgassuk." (Médea és gyermekei)

"...Nora meg­bé­kélt a kö­ze­le­dő ha­lál gon­do­la­tá­val, és most, ami­kor meg­ha­tá­ro­zat­lan idő­re tá­vo­labb ke­rült tőle, az éle­tet hi­he­tet­le­nül tisz­tán és erő­sen ér­zé­kel­te. Éle­te, ame­lyet so­sem fo­gott fel aján­dék­ként, min­den per­cé­ben a lé­te­zés ün­ne­pé­vé vál­to­zott. Most min­den ap­ró­ság, amit ko­ráb­ban alig vett ész­re, ra­gyo­gott és me­le­get árasz­tott – a reg­ge­li csé­sze kávé, a zu­hany­ból erős su­gár­ban rá­fo­lyó víz, a pa­pí­ron vé­gig­hú­zott ce­ru­za­vo­nal, a kö­vek alól ki­tü­rem­ke­dő fű­cso­mó lát­vá­nya; a zene, amely ko­ráb­ban csak tet­szett neki, most a Bach­hal vagy Bee­tho­ven­nel foly­ta­tott sze­mé­lyes be­szél­ge­tés ese­mé­nyé­vé vált; az olyan ap­ró­sá­go­kat, ame­lyek ko­ráb­ban bosszan­tot­ták, a je­len­ték­te­len be­szél­ge­té­se­ket, csú­nya ve­sze­ke­dé­se­ket már fi­gye­lem­re se mél­tat­ta... A lét maga lett az öröm, az élet ezer­sze­re­sé­re fo­ko­zó­dott íze." (Jákob lajtorjája)

"...az igazságtalanság magának az életnek egyik legalapvetőbb jellemzője, és tenni csak annyit lehet, hogy erejéhez mérten mindenki megpróbál igazságosságot teremteni a számára adott kereteken belül..." (Odaadó hívetek, Surik)

"Ne ölj, ne lopj – és nem lehetnek olyan körülmények, amelyek a rosszból jót csinálnának." (Médea és gyermekei)

"Az élet félelmetesen gyorsan száguld. 'Az élet - egy pillanat.' Ezért nem szabad átadni magunkat az emlékezésnek, amely megmérgezi a jelent, holott kizárólag csak annak van értelme." (Jákob lajtorjája)

Idézetek az emberekről

"...milyen elcsúszás van aközött, amit az ember önmagáról gondol, amit a környezete gondol róla, és ami az ember valójában... Milyen szép, amikor ez a három dimenzió többé-kevésbé egybeesik, és milyen kínzó a létezés az embernek, amikor ez az egybeesés nincs meg." (Daniel Stein, tolmács)

"Hogy tetszik-e nekünk Darwin evolúcióelmélete, vagy undort kelt bennünk, nincs jelentősége: a természetben, a létért folyó küzdelem során az erősebb marad fenn. Ez az evolúció biológiai törvénye. Az emberi társadalomban a ravaszabb bírja tovább. Néha pedig – az aljasabb." (Örökbecsű limlom)

"A gyermetegség nem más, mint komolyan viszonyulni a semmiségekhez, meg azokhoz az őszinte érzésekhez, amelyeket a semmiségek ébresztenek. A gyermetegség feltétlenül öntudatlan érzés. Ha a felnőtt egy adott pillanatban felfogja saját gyerekességét, és folytatja a játékot - egy pillanat alatt máris kényeskedő, kellemetlen lénnyé változik. De az öntudatlan gyermetegség elbűvölő." (Jákob lajtorjája)

"Nehéz megmondani, mi miből ered – a gyerek jó természete fakad-e abból a szeretetből, amivel mértéktelenül és számolatlanul árasztják el a szülei, vagy fordítva, a jó gyerek hívja elő a szülők lelkéből mindazt a jót, ami csak el van ott raktározva." (Kukockij esetei)

"Nőimádó, nőfaló volt, sok táplálékhoz jutott ebből a kiapadhatatlan forrásból, de mindig éberen őrködött a függetlenségén, ő maga félt volna ama női ösztön táplálékává válni, amely oly paradox módon bőkezű azokhoz, akik csak elvesznek tőle, s pusztítóan kegyetlen az adakozókkal."
(Szonyecska)

"Médea mélységesen meg volt győződve, hogy a könnyelműség boldogtalansághoz vezet, és fel sem merült benne, hogy a könnyelműség ugyanolyan eséllyel vezethet boldogsághoz, vagy akár nem vezethet sehová." (Médea és gyermekei)

"Az egoizmusnak nincs határa. Az egyetlen korlátozója egy másik egoizmus. Az egoizmusok harcát mindenki jól ismeri a családi konfliktusokból, a szűk, közös térben összezárt emberek közötti vitákból. Két forgatókönyv létezik. Az első – megsemmisíteni az ellenséges egoizmus hordozóját, a második – a saját egoizmus önkéntes korlátozása." (Örökbecsű limlom)

Forrás: ELLE