106 éves a melltartó, ami a női emancipációval együtt jött létre

A feltalálója eredetileg csak az átlátszó estélyije alatt akarta eltakarni a mellét.

Zsebkendő és egy szalag. Így kezdődött a melltartó története, ami idén ünnepli 106. születésnapját. Már egy évszázad telt el azóta, hogy a New York-i elit nő, Mary Phelps Jacob kifejlesztette a melltartó kezdetleges változatát azért, mert egy bálon átlátszó estélyi ruhát akart felvenni. 1913-ban járunk, ahol a divat megköveteli a nőktől, hogy szoros fűzőt és kényelmetlen ruhadarabokat viseljenek. A Mary Phelps által kreált melltartó ez ellen lázadt. Egy évvel később, 1914-ben kifejlesztette az első komoly prototípust, amit brassiere-nek nevezett el (így lett belőle angolul a bra – vagyis melltartó szó): egy apró, de nagyszerű couture forradalom.

Az általa tervezett melltartó puha, könnyed és jól funkcionáló volt, kényelmesen választotta el egymástól a két mellet, de szabadon hagyta felsőtestet, ami a fűző felépítésének szöges ellentétét jelentette. Jacob előtt is többen kísérleteztek azzal, hogy olyan ruhadarabot hoznak létre, ami kifejezetten a női mellek kényelmére épül: a francia Herminie Cadolle és a német Christine Hardt már 1889-ben megpróbálkoztak a melltartóval, de a legelső próbálkozások egészen az ókori egyiptomi, görög és római kultúráig nyúlnak vissza, ahol a nagy melleket nevetségesnek és csúnyának tartották, így leszorították őket abban a reményben, hogy nem nőnek nagyobbra.

1920-ban Mary Phelps Jacobs megalapította a Fashion Forn Brassiére céget Bostonban, ami egyáltalán nem volt sikeres. A második férje, Harry Crosby (Jacob ekkor felvette a Caresse Crosby nevet, ezzel a névvel írta be magát a történelembe) tanácsára a saját szabadalmát eladta a Warner Brothers Corset cégnek, 1500 dollárért (a cég a következő években 30 millió dollár nyereséget halmozott fel a melltartónak köszönhetően). 1917-ben, a U.S. War Industries Board, a háború idején megalakult kormányhivatal arra kérte az amerikai nőket, hogy ne vásároljanak fűzőt, mivel annak elkészítése rengeteg fémet igényel. Ettől kezdve a nők a fűzőről a melltartóra váltottak, aminek népszerűsége egyre szélesebb körben kezdett el terjedni, még divatmagazinokban is bemutatták a darabot. Ugyanebben az időben, a háború miatt a nők gyárakban kezdtek dolgozni, amihez a fűző és az abroncsos szoknya alkalmatlan viselet volt. A melltartó az emancipációval és a női egyenjogúsággal - amiért még ma is küzdünk - párhuzamosan jött létre. Mindez pedig egy, a '10-es években élő nőnek köszönhető, aki nem adta fel az elképzelését, hogy átlátszó ruhában táncoljon a bálon.