A vérszegénység egyik tünete a mindennapi feladatokra is hatással lehet.
A vérszegénység akkor alakul ki, ha a vörösvértestek vagy a hemoglobin száma egy bizonyos értékhatár alá csökken. Általában vashiányos állapot előzi meg, lassan, lappangva alakul ki, és nem okoz nagyon súlyos tüneteket, okai és következményei viszont lehetnek nagyon komolyak.
A vörösvérsejtek száma és a hemoglobin szint függ az életkortól, a nemtől és az egészségi állapottól is: férfiakban a vörösvérsejtek száma magasabb, mert az androgén hormonok fokozzák a vörösvérsejt-képzést. 70 év felett a hemoglobin-érték csökken, és terhesség alatt, valamint újszülött- és csecsemőkorban is kisebb ez az érték.
A vérszegénység egyik legkellemetlenebb tünete a koncentrációs vagy gondolkodási problémák. A betegeknél egy idő után feltűnik, hogy dekoncentráltak, valamint a memóriazavar is gyakori jelenség lehet az esetükben. Ehhez még hozzájárulhat ingerlékenység és alvászavar is. Ha valakinél ez hosszabb ideje fennálló probléma, akkor érdemes orvoshoz fordulnia, és egy nagy labort kérnie, amiből hamar kiszűrhető, ha valaki vérszegény.
A már súlyosbodó vérszegénységnél kék színűvé válhat a szemfehérje, töredezhetnek a körmök, és egyre sápadtabb lehet a bőr. Szintén gyakori, hogy a betegek a jég vagy más, nem étkezési célú dolgok fogyasztására vágynak. Megjelenhetnek szájfekélyek, és rendellenes vagy fokozott menstruációs vérzés léphet fel a nőknél. A férfiaknál pedig a szexuális vágy elvesztése lehet a jellemző.
Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!