Szögezzük le végre: a testsúlyra vonatkozó kommentek ideje lejárt

Elég volt a kéretlen véleményekből a testünkkel kapcsolatban. Elle Timms a sztárvilág példáin keresztül magyarázza el, miért rettentően káros mások testének véleményezése.

Képzeld el, hogy először találkozol valakivel, és feltárod neki a legbelsőbb gondolataidat a fizikai méreteiről. „Szia, elég hideg van ma, ugye? Imádom a cipődet! Legalább 15 kilóval több/kevesebb vagy, mint vártam.” Nemcsak nevetséges, de egyenesen felháborító lenne, a rossz modor netovábbja. Az illető testképétől függően kegyetlen vagy akár veszélyes is lehet egy ilyen megjegyzés.

De akkor miért gondolja az emberek egy jelentős része azt, hogy megengedhet magának ilyen mondatokat? Az elkövetők általában boomerek, akik remekül mulatnak a „pikáns vicceken”, és akiknek egy életen át tartó társadalmi kiváltságuknak köszönhetik, hogy ilyen könnyedén veszik a bátorságot kéretlen megjegyzéseik megosztásához. Többnyire férfiakról van szó, de nem kizárólagosan, akiknek egy könnyű célpontjuk van: a hírességek. Számukra bárki, aki a nyilvánosság előtt áll, ezt az életet választotta, és ezért szabad préda. Nem igaz?

Valójában tévednek. A múlt héten az Egyesült Királyságban a Strictly Come Dancing nevű táncos show-műsor 19 éves versenyzője, Tilly Ramsay elegánsan leállította a 67 éves Steve Allen rádiós műsorvezetőt, miután az élő adásban „kis pufóknak” nevezte őt, amikor egy hallgatónak válaszolt. Ezt nem lehetett viccnek beállítani, a szavai kontextusa őrülten helytelen volt, csak a hatás kedvéért fogalmazott így – vagyis hogy felszítsa a viszályt, és írjanak róla a lapok –, ami tökéletes példája az elromlott médiarendszernek. Azóta Steve Allen egy magánjellegű bocsánatkérést tett közzé.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Matilda Ramsay (@tillyramsay) által megosztott bejegyzés

Nem segít és nem esik jól

Ugyanezen a héten a 37 éves Jonah Hill színész is hasonló témájú közleményt osztott meg a közösségi médiában. „Arra kérlek titeket, hogy ne kommentáljátok a testemet... akár jó, akár rossz, udvariasan szeretném tudatni veletek, hogy ez nem segít és nem esik jól.” A sztár nyíltan beszélt arról, hogy magabiztosabbnak érzi magát a testével kapcsolatban és mentálisan is megerősödött, ezért miután „a sajtó és az interjúkészítők évekig nyilvánosan gúnyolódtak a testemmel kapcsolatban”, és felhívta a figyelmet arra, hogy a múltbeli kritikák negatívan befolyásolták az önelfogadását.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Jonah Hill (@jonahhill) által megosztott bejegyzés

A poszt arra késztette a 63 éves Sharon Stone-t, hogy rögtön megjegyezze: „Mondhatom, hogy jól nézel ki, mert jól nézel ki!” Mi lenne, ha mindannyian csak... elfelejtenénk ezt végre? Talán az emberek egy bizonyos kor felett nem értik a dolog lényegét.

Jonah Hill nővére, Beanie Feldstein jelenleg Monica Lewinsky szerepében látható az American Crime Story 3: Impeachment című sorozatban. A széria a nőkkel való bánásmóddal kapcsolatos kulturális számvetés ékes történelmi példája, olyan tényekre világít rá, amelyeket ma már szörnyen igazságtalannak látunk, nem utolsósorban Lewinsky médiakezelését illetően. Az 1998-tól kezdve elszenvedett ribancszégyenítés mellett saját bevallása szerint a kövérséggel kapcsolatos szégyenítés volt az, ami a legjobban ártott az önértékelésének.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

American Crime Story FX (@americancrimestoryfx) által megosztott bejegyzés

Tragédiába fulladt a body-shaming

Azoknak, akiknek további felvilágosításra van szükségük arról, hogy a szavak mennyire fájhatnak, közvetlenül vagy közvetve, engedjék meg, hogy Brittany Murphy esetére is rávilágítsak. A 80-as és 90-es évek olyan ikonikus filmjeinek sztárja, mint a Spinédzserek és Szakítópróba, 2009-ben mindössze 32 éves volt, amikor súlyos tüdőgyulladásban, vérszegénységben és „többszörös gyógyszer-mérgezésben” elhunyt – erről szól az HBO Max új dokumentumfilmje. Murphy története továbbra is a mérgező korszak egyik legsötétebb története, egy újabb példa arra, hogy a nőgyűlölet a body-shaming narratíva sarkcsillagának szerepében tündököl.

Egy befolyásos hollywoodi ügynök megalázó megjegyzése után, miszerint „ölelgethető, de nem dugható” – ezt Murphy annak idején az Interview magazinnak maga nyilatkozta –, hamarosan drámaian karcsúbb lett az alakja. A kétrészes dokumentumfilmben dr. Lisa Scheinin helyettes orvosszakértő, aki Brittany boncolását végezte, elmagyarázza, hogy a vérszegénysége életveszélyessé vált, amit Scheinin részben annak tulajdonít, hogy Murphy rendkívül alultáplált volt.

Csakis a saját egóról szól

A testre vonatkozó megjegyzések – függetlenül a mögöttük álló szándéktól – kitörlése az elfogadható beszélgetések kategóriájából nem a túlérzékeny snowflake-kultúra előtti meghajlás, nem a szólásszabadság korlátozása, és nem is az, hogy a címzett nem képes elfogadni egy bókot. Hacsak nem kérik kifejezetten a véleményét, a kommentelő szándéka indifferens, jelentéktelen, és csak a saját egója vezérli arra, hogy megossza, amit gondol.

A testsúly ingadozása sokkal több okra vezethető vissza, mint puszta hiúságra. A gyász, a gyógyszerek mellékhatásai, a hormonális változások csak néhány ezek közül, amelyek egyike sem tartozik senki másra. Az önazonossági normák jobbá váltak, és ha ezt bárki másképp gondolja, akkor elnézést, de szörnyen elavult. Nyugodjanak békében a nem kívánt vélemények!

Forrás: Elle