A demencia 7 fázisa – így jelzik a tünetek a betegség súlyosbodását

A demencia egy progresszív betegség: az idő előrehaladtával egyre inkább súlyosbodik. Érdemes elolvasni ezt az összefoglalót arról, melyik fázisra milyen tünetek jellemzőek.

A demencia kapcsán a legalapvetőbb tudnivalók közé tartozik, hogy ez a szindróma a gondolkodás, az érzelmek és a társas képességek hanyatlását jelenti. A demecia először a rövid távú emlékezetet érinti, majd hat a hosszú távú memóriára, illetve a nyelvi képességekre és a mozgásra is. A VeryWillMind nevű oldal egy részletes összeállítást publikált, ami a Dr. Barry Reisberg által 1982-ben behatárolt 7 fázis leírásával segít nyomon követni, hogy a tünetek súlyosbodásával hogyan halad fokozatosan előre a betegség.

Alább találod a legfontosabb tudnivalókat arról, hogy mire számíthat valaki, akinél kezdődő demeciát diagnosztizáltak. Az első 3 fázis még a demenciát megelőző 3 lépcsőfok, betegségről a 4. fázistól kezdődően lehet beszélni.

1. Nincs kognitív hanyatlás

Ebben az első fázisban még nem észlelhető semmilyen tünet. Egyelőre annyi történt, hogy az illető agyában a idősödés által indokoltnál nagyobb mértékben kezdett el romlani az agy struktúrája és működése, agysejtek halnak el, illetve megszűnnek a kapcsolatok egyes agysejtek között. A hétköznapi életben azonban egyelőre ennek semmi jele, nincs memóriazavar.

2. Nagyon enyhe kognitív hanyatlás

Itt jelennek meg az első tüntetek, de ezek még olyan enyhék, hogy a hétköznapi életben nem okoznak különösebb zavart. A beteg elfelejtheti, hogy hova tett bizonyos tárgyait vagy esetleg nem jutnak eszébe nevek, de ez a feledékenység esetleg még annyira sem súlyos, hogy egy orvos egy vizsgálat során észre vehetné.

3. Enyhe kognitív hanyatlás

Ez az a szakasz, amikor a károsodás kezd észrevehetővé válni a beteg számára, sőt barátainak, családtagjainak, kollégáinak is feltűnhet. Ennek a szakasznak a legjellemzőbb tünetei közé tartozik, hogy a beteg eltéved egy ismeretlen helyen, elkezd elveszteni fontos vagy értékes tárgyakat, végigolvas valamit, de alig tud belőle valamit megjegyezni, elfelejtenek szavakat vagy neveket, illetve a munka elkezd olyan nehézségeket okozni ami már a kollégknak is feltűnik. Mindezzel bizonyos szorongás is együtt járhat: a beteg aggódik amiatt, hogy a tünetei túlságosan nyilvánvalóak és zavarni kezdik a hétköznapi életben.  

4. Közepes kognitív hanyatlás

Ez az a fázis, ahol már egy klinikai interjún is egyértelmű a kognitív képességek romlása. Aki ebben a fázisban van, arra az jellemző, hogy nincs tisztában kurrens vagy a közelmúltban lezajlott eseményekkel, nem jutnak már eszébe dolgok a saját életükből, illetve súlyos problémák jelentkeznek, ha utazni kell, valamint meg kell szervezni vagy a pénzügyeket kell kezelni.

Ebben a szakaszban a demenciával érintett személy valószínűleg még emlékszik szerettei nevére és arcára, és képes eligazodni az ismerős helyeken, de előfordulhat, hogy elkezdi kerülni a komplikáltabb helyzeteket, hogy elrejtse mások elől a szorongását.

5. Közepesen súlyos kognitív hanyatlás

Ettől a stádiumtól kezdve jellemző, hogy az érintett már nem tud meglenni a hétköznapokban segítség nélkül. A fázis jellemző tünetei közé tartozik, hogy nehézséget okoz egy-egy fontos adat felidézése, mint például lakcím. Jellemző a hely- és időbeli tájékozódási zavar: például nem tudja, hogy a hét melyik napja vagy milyen évszak van. Nehézséget okozhatnak olyan egyszerű matematikai feladatok, mint hogy számoljon 20-tól visszafelé kettesével, illetve általában a döntések is gondot okozhatnak.

Ebben a szakaszban a személy valószínűleg még emlékszik a saját nevére, valamint a házastársa és gyermekei nevére, de az unokák nevének felidézése már nehézségekbe ütközhet. Lehet, hogy segítség nélkül képes önmagát ellátni, de segítségre lehet szüksége az olyan feladatokban, mint például a ruhaválasztás. 

6. Súlyos kognitív hanyatlás

Itt már intenzívebb gondozásra szorul a beteg, mivel már képtelen egyedül közlekedni, gyakran elkóborol, eltéved, nincs tisztában azzal, hol van, hány óra, melyik év van, jelentkezhet inkontinencia is. Nem emlékszik legközelebbi hozzátartozói nevére sem, de a sajátjára még igen, saját fiatalkorára is legfeljebb foltokban és torzan. Hozzá korábban közel álló embereket nem ismer fel.

Általában ekkor jelentkeznek az első érzelmi és személyiségbeli változások, mint például paranoia, hallucinációk, téveszmés viselkedés, kényszeres cselekvések. A szorongáshoz sokszor erőszakos viselkedés is társul.

7. Nagyon súlyos kognitív hanyatlás

Ebben a legutolsó szakaszban az agy szinte teljesen majd teljesen elveszíti a kapcsolatot a testtel, és képtelenné válik arra, hogy megmondja a testnek, hogy mit tegyen, hogyan viselkedjen.

A beteg ilyenkor jellemzően fokozatosan elveszíti a motoros készségeit, valamint a beszédkészségét. Előfordulhat, hogy csak érthetetlen hangokat vagy szavakat tudnak kiejteni, ha egyáltalán képesek. Segítségre szorul a legalapvetőbb feladatokban is, mint például az evés, a járás és a vécézés.

Via