Az „irodai szék-fenék” kikészíti a nőket — így kerülheted el

Ma vajon mennyi időt ülsz a székeden?

Ha nem lenne elég, hogy reggel 6-kor kelsz, majd egész nap neonfény alatt görnyedsz, úgy tűnik, van még egy ok, amiért utálhatod az irodai munkát. Az „office chair butt” (vagyis nagyjából lefordítva: irodai szék-fenék) kifejezés mostanában körbejár a közösségi médiában, és sok nő teljesen kiborul miatta. Azok számára, akik még nem hallottak róla: arról van szó, hogy az egész napos ülőmunka hogyan hat a testedre — ebben az esetben konkrétan a fenekedre.

Bár az ötlet nem teljesen új, sokan csak most szembesülnek vele, és a TikTokon sokaknál kisebbfajta pánikot váltott ki. Egy ezzel kapcsolatos videóra reagálva több nő is arról panaszkodott, hogy a munkája miatt ellaposodott a feneke, mások pedig azt állították: ha tudták volna, hogy a túl sok ülésnek ez lesz a hatása, akár fel is mondtak volna. De vajon tényleg létezik az „irodai szék-fenék”? És ha igen, mit lehet tenni ellene?

Mi az az „irodai szék-fenék”?

Lényegében egy kissé tréfás kifejezés arra, amikor a farizmok legyengülnek vagy veszítenek a tömegükből a hosszan tartó ülés és az állandó nyomás miatt. A TikTokon ez egy olyan trendet indított el, amelyben emberek „lapos feneket” mutatnak, és sokan azt állítják: a legjobb ellenszer egyszerűen néhány guggolás. De tényleg ilyen egyszerű?

Valóban létezik?

Dr. Suzanne Wylie szerint maga a kifejezés nem hivatalos orvosi diagnózis, de a jelenség mögötte nagyon is valós. Amikor valaki a munkanapja nagy részét ülve tölti, az izmai — köztük a farizmok is — gyengébbnek vagy „inaktívnak” érződhetnek azokéhoz képest, akik többet mozognak. Sokan ilyenkor azt is észreveszik, hogy másképp áll rajtuk a ruha, vagy megváltozott a testük formája, egyszerűen azért, mert nem használják annyit a farizmukat.

Élettani szempontból a farizmok mozgásra lettek „kitalálva”: segítenek az állásban, járásban, valamint a csípő és a derék stabilizálásában. Ha azonban a nap nagy részét ülve töltöd, anélkül hogy felállnál vagy testhelyzetet váltanál, ezek az izmok alig dolgoznak. Idővel veszíthetnek a feszességükből vagy meggyengülhetnek azokhoz képest, akik gyakran mozognak. Ez hozzájárulhat derék- vagy csípőfájdalomhoz, a környező izmok merevségéhez, sőt ahhoz az érzéshez is, hogy megváltozott a feneked formája — még akkor is, ha a testzsír mennyisége valójában nem nőtt.
A hosszú ideig tartó mozgásszegény életmód ráadásul más egészségügyi problémákkal is összefügghet, például romló szív- és érrendszeri állóképességgel vagy anyagcsere-zavarok nagyobb kockázatával.

Mit tehetsz ellene?

Dr. Dan Ginader New York-i sportfizioterapeuta szerint sokan azért tapasztalják ezt a jelenséget, mert az életmódjuk szinte teljesen ülő: napközben a számítógép előtt ülnek, este pedig a kanapén görgetik a telefonjukat. A megoldás: napközben többet kell mozogni. Ha megteheted, érdemes beszerezned egy állítható magasságú (álló) íróasztalt. Ideális esetben 30–45 perc ülő munka után 30–45 percig állva dolgozhatsz, majd ezt váltogathatod a nap folyamán.

Ha nincs ilyen asztalod, akkor is lehetsz kreatív. 

• minden órában legalább egyszer állj felű
• iktass be néhány guggolást
• akár a széked karfájába kapaszkodva törzshajlításokat is végezhetsz

Dr. Wylie néhány egyszerű változtatást is javasol a munkanap során:

• telefonálás közben állj fel
• üzenetváltás helyett sétálj oda a kollégádhoz vagy home office esetén csinálj néhány türzs- és fenékizom-gyakorlatot
• szünetekben tegyél egy rövid kört az irodában vagy az otthonodban

Fontos az is, hogy ne stresszeld túl magad: a közösségi média gyakran eltúlozza az ilyen jelenségeket, és azt sugallja, hogy minden apró változás miatt aggódnunk kellene. Ha azonban fájdalmat, zsibbadást vagy a mindennapokat befolyásoló tüneteket tapasztalsz, érdemes szakemberhez fordulni. A legtöbb ember számára azonban a legjobb megoldás az, ha megszakítja a hosszú ülőidőket egy kis mozgással, odafigyel az általános fizikai aktivitására — és nem hagyja, hogy egy TikTok-trend felesleges stresszt okozzon egy olyan probléma miatt, amely józan ésszel és fokozatos életmódbeli változtatásokkal kezelhető.