A Z generáció munkahelyi hozzáállásáról rengeteg túlzó vélemény kering, pedig nem feltétlenül arról van szó, hogy ne akarnának dolgozni.
A Z generációról gyakran az a hír járja, hogy a tagjai lusták, nem bírják a nyomást, túl sokat kérnek és túl hamar elfáradnak. Pedig valójában csak azt kérdőjelezik meg, hogy miért kellene természetesnek venniük mindazt, amit az idősebb generációk évtizedeken át lenyeltek.
A most pályakezdő vagy karrierje elején járó generáció egy olyan munkaerőpiacra érkezett meg, ahol a kiégés már nem ritka kivétel, a túlórázás sok helyen még mindig láthatatlan elvárás, a lakhatás drága, a fizetések sokszor nem tartanak lépést az élettel, és közben mindenki azt ismételgeti: legyél rugalmas. A Z generáció viszont gyakran éppen ezzel kapcsolatban kérdez vissza, fogalmaz meg kritikát: miért mindig csak a munkavállalótól elvárt a rugalmasság? Miért nem lehet a munkahely is emberibb, átláthatóbb és kevésbé fárasztó? Íme 4 munkahelyi szokás, amivel a Z generáció nem vagy csak nagyon nehezen tud azonosulni.
Természetesen vannak munkakörök, ahol a személyes jelenlét elengedhetetlen, de az irodai pozíciók jelentős része nem ilyen. A Z generációs munkavállalók pedig pontosan emiatt teszik fel sokszor a kérdést, miért szükséges a kötelező irodai jelenlét. A félreértések elkerülése végett, nem utasítják el teljesen az irodai munkát, sőt, a személyes kapcsolódás, a csapatérzés és a gyorsabb egyeztetések miatt sokan értékelik is. A gond inkább azzal van, amikor az irodai jelenlét nem praktikus okból elvárás, inkább csak azért, mert régen is így volt. A fiatalabb munkavállalók számára a hibrid modell sokkal természetesebb. Szeretnének bejárni, amikor annak valódi értelme van, de közben fontos nekik, hogy napközben ne veszítsenek órákat ingázással, vagy egyszerűen csak otthonról dolgozhassanak, ha úgy hatékonyabbak.
Az idősebb generációk közül sokan úgy nőttek bele a munka világába, hogy a kimerültség szinte érdemnek számított. Aki betegen is bement dolgozni, aki nem vette ki az összes szabadságát, aki mindig elérhető volt, arról általában azt mondták, ő a megbízható ember. A Z generáció ezt már másképp látja, ők sokkal kevésbé szeretnék a fáradtságot státuszszimbólumként viselni. Ha jár a szabadság, kiveszik. Ha mentálisan elfáradtak, azt sem feltétlenül söprik a szőnyeg alá. Ha betegek, nem akarnak hősnek látszani attól, hogy másokat is megfertőznek az irodában. Ez persze sok munkahelyen még mindig ellenállásba ütközik, pedig a pihenés nem luxus, sőt sokszor éppen az teszi lehetővé, hogy valaki hosszabb távon is jól teljesítsen.
A munkaidő utáni elérhetőség az egyik legnagyobb generációs ütközőpont. Sok vezető számára természetes, hogy este még elküld egy e-mailt, szombaton rácsörög valakire, vagy munkaidőn kívül is gyors választ vár. A fiatalabb dolgozók ezt egyre kevésbé fogadják el automatikusan. Nem arról van szó, hogy soha nem lehet rendkívüli helyzet, mert néha előfordulhatnak sürgős ügyek. Viszont, ha minden sürgős, akkor valójában semmi nem az. Lássuk be, a folyamatos készenlét hosszú távon kimerítő, és nagyon nehéz mellette valóban kikapcsolni. A Z generáció számára pedig a munka és a magánélet közti egyensúly nem csak egy jól csengő HR-kifejezés, inkább alapvető határ, amit tényleg meg is húznak.
Kevés dolog tudja olyan gyorsan szétszabdalni a munkanapot, mint a túl sok értekezlet. Egy félórás megbeszélés önmagában nem tűnik soknak, de ha egymás után jön három-négy, a nap végére könnyen kiderül: mindenki beszélt a munkáról, csak dolgozni nem maradt idő. A Z generációsok pedig sokszor nem is értik, mi értelme a sok csevelynek, az e-mailes egyeztetést jobban preferálják, főleg akkor, ha a téma nem igényel valódi vitát vagy közös döntést. Ez nem feltétlenül antiszociális hozzáállás, inkább arról szól, hogy a fiatalabb munkavállalók jobban érzik, mennyire értékes a fókuszált idő. Egy jó meeting segíthet, egy felesleges meeting viszont elveszi a lendületet, és utána sokkal nehezebb visszatalálni a munkába.
(via)
Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!