Íme a Z generációs társadalmi trend, ami megváltoztatja a társasági életünket

A Z generáció számára már egész mást jelent a társas kapcsolódás. 

A közösségi élet sokáig egyet jelentett a hangos helyekkel, a késő estékbe nyúló programokkal, az italozással és azzal a kimondatlan elvárással, hogy mindenkinek energikusnak és szórakoztatónak kell lenni. Persze azzal az ég világon nincsen semmi baj, ha valaki számára ezt jelenti az önfeledt szórakozás, de az ellenkezőjével sincs gond, amit viszont sokan, sokáig szégyelltek. Jó hír, hogy az utóbbi időben egyre látványosabban rajzolódik ki egy új irány, ami főleg a Z generáció körében nagyon népszerű. Egész pontosan az ún soft socializingról van szó, vagyis arról a kapcsolódási formáról, amiben nincs teljesítménykényszer, nincs nyomás, és amiben a közös időtöltés sokkal természetesebben alakulhat. 

Mi az a soft socializing?

A soft socializing lényege, hogy a találkozások nem feltétlenül a klasszikus „menjünk el valahová, igyunk valamit, maradjunk sokáig” logikára épülnek. Ehelyett inkább alacsonyabb intenzitású, nyugodtabb programok kerülnek előtérbe, mint például egy közös séta, főzés, kerámiázás, tanulás, vagy akár az is, hogy két ember egyszerűen egymás mellett dolgozik. Ilyenkor nem a beszélgetés a lényeg, hanem maga a közös jelenlét. Ha van csend, az sem kellemetlen, hiszen nem szükségszerű minden pillanatot kitölteni. 

Láthatatlan, de valós elvárások 

A hagyományos társasági helyzetekben sokszor ott van a láthatatlan elvárás, hogy valakinek mindig jól kell teljesítenie: fenn kell tartani a beszélgetést, reagálni kell, érdekesnek kell lenni, oldani kell a kínos csendet. Ez iszonyatosan megterhelő lehet, vannak, akiket extrán lefáraszt, számukra lehet alternatívaként opció a soft socializing, ami leveszi ezeket a terheket a vállakról, és arra összpontosít, hogy egyszerűen csak jó érzés a másik emberrel együtt lenni. 

Kevesebb alkohol? 

A trend egyik legfeltűnőbb rész az is, hogy az alkohol sokkal kisebb szerepet kap benne. A klasszik esti programok esetén szinte egyértelmű, hogy az ital része a közöl élményeknek, a soft socializingban viszont ez háttérbe szorul. Nincs nyomás, hogy inni kelljen, nincs elvárás, hogy valaki hajnalig maradjon, és nincs az a fajta pörgés sem, ami sokakból inkább szorongást vált ki, mint felszabadultságot.

A népszerűség titka

Persze jogosan merülhet fel a kérdés, miért pont most lett ennyire népszerű ez a trend? Nos, erre többféle magyarázat is van. Az egyik, hogy a Z generáció  az első igazi digitális nemzedék, amely folyamatos online kapcsolódásban nőtt fel. Esetükben éppen ezért a kapcsolattartás nem feltétlenül a személyes találkozóknál kezdődik, hiszen egész nap üzennek, reagálnak és jelen vannak egymás életében. Emiatt a személyes találkozók már nem ugyanazt a funkciót töltik be, mint korábban. 

A koronavírus után 

Ehhez ráadásul szorosan kapcsolódik a koronavírus-járvány utóhatása is. A Z generáció tagjai éppen kamaszok vagy fiatal felnőttek voltak a lezárások idején, amikor a társas élet a digitális térbe kényszerült. Ez hosszú távon alakíthatta azt, hogyan gondolkodnak a társas kapcsolatokról. 

Sokuk számára a hangos, nagy energiájú, túl sok ingert adó társas helyzetek kevésbé vonzók, jobban kedvelik a meghittebb, biztonságosabb, kiszámíthatóbb együttléteket. 

Mentális jóllét és rugalmasság 

A Z generáció számára ráadásul az önazonosság, a mentális jóllét, a rugalmasság és az érzelmi kezelhetőség jellemzően sokkal fontosabb, mint az, hogy minden közösségi esemény látványos legyen. A soft socializing valójában ezt az igényt fordítja le a hétköznapok nyelvére: legyenek a kapcsolatok valódiak, de ne legyenek kimerítőek. Lehessen együtt lenni úgy is, hogy közben senkinek nem kell szerepet játszania. 

Fontos kiemelni, a soft socializing nem arról szól, hogy kevesebbet kapcsolódunk másokhoz, hanem arról, hogy ezt fenntarthatóbb, emberibb és kevésbé megterhelő módon tesszük. Néha tényleg elég egy közös séta, egy csésze tea vagy az, hogy két ember ugyanabban a térben van, különösebb elvárások nélkül. 

(via)