Quantcast

Vélemény

Miért kéne címkét rakni a sikeres nőkre?

© Jon Kopaloff/FilmMagic

Boss babe, #girlboss, power woman, she-EO, momtrepeneur – vajon ezek a kifejezések tényleg erővel ruházzák fel a nőket, vagy inkább lekezelők? Eline Cordie, az Elle újságírója elmélkedett a kérdésen. 

Rendszeresen belefutni a közösségi oldalakon a #girlboss, #bossbabe, #powerwoman hashtagekbe, amelyeket elsősorban azokkal az ambiciózus nőkkel kapcsolatban használnak, akik sikereket értek el a munkájukban, magas pozíciókat töltenek be.

Ha a vérbeli „power woman”-re gondolok, egyből Oprah jut az eszembe, de említhetném Serena Willimaset vagy Kamala Harrist is. Természetesen minden elismerésem ezeké a nőké – nem velük van kapcsolatosan vannak kétségeim, hanem magukkal a címkékkel.

A „girlboss” kifejezés az amerikai vállalkozó, Sophia Amoruso 2015-ös önéletrajzi könyvéből származik, amelyben leírja, unatkozó, céltalan huszonévesből hogyan lett saját divatcégének, a Nasty Gal-nak a vezérigazgatója, dollármilliós árbevétellel és 350 alkalmazottal. Számtalan nőt inspirált arra sikertörténetével, hogy a nyomdokaiba lépjenek. „A #GIRLBOSS olyasvalaki, aki a saját életéért felelős. Megkapja, amit akar, mert dolgozik érte” – mondta Amoruso.

A #girlboss hashtag így az ambiciózus, szorgalmas fiatal nő szinonimájává vált – különösen az ezredfordulósok körében –, aki a férfias üzleti világban is sikeres. Aki mindent belead, hosszú órákig dolgozik, és mindig „be van kapcsolva” (más néven a hustle-kultúra híve). Amoruso például egy médiabirodalommá építette cégét, és még egy könyvén alapuló Netflix-sorozatot is indított.

Rossz hírű női vezetők

Ennek a nagy sikernek azonban évekkel később meglett a böjtje. 2015-ben négy korábbi alkalmazottja emelt vádat Amoruso és a Nasty Gal ellen. Vezérigazgatóként Amoruso nem felelt meg azoknak a feminista eszméknek, amelyeket könyvében is hirdetett, mivel kirúgással fenyegette női alkalmazottait, amikor azok teherbe estek. A Nasty Gal nem sokkal később csődbe ment (a Girlboss médiaplatform azonban még mindig létezik). És itt nem áll meg a történet. Tavaly Amerikában több női vezetőt hiteltelenné tettek a megkérdőjelezhető üzleti gyakorlataik miatt, amiért kizárták többek között a fekete és a színes bőrű nőket – ilyen volt Leandra Medine (a Man Repeller divatoldal bloggere) és Audrey Gelman (aki a The Wing nevű, a nők számára közös munkaterületet kínáló cégnél dolgozott).

A #girlboss tehát a feminizmus azon ágának szinonimája lett, amelyből azok a fehér nők húztak hasznot, akik miután elérték a karrierlétra tetejét, megfeledkeztek arról, hogy nőtársaikat segítsék.

Az Urban Dictionary szótárban a kifejezés mellett most az alábbi leírás olvasható: „Valaki, aki kizárólag a haszonszerzés céljából feminista ikonként mutatja be magát, annak ellenére, hogy minden, csak nem éppen az.” A girlboss ebben az értelemben az a nő, aki mindenen átgázol, csak hogy megszerezze, amit akar.

Fontos, kiket képviselünk

Az ismerősi körömben lévő nők egy kis csoportja, akiket kétségkívül ambiciózusnak és szorgalmasnak tartok, azt igazolja, hogy egyikük sem azonosul a fent említett kifejezések egyikével sem. „Amikor ezt meghallom, elfog az idegesség. És nem jó értelemben” – mondta L., az egyik barátom.

Willa Stoutenbeek, a W.Green márkaépítési és kommunikációs ügynökség alapítója is „enyhe viszketést” kap tőle. „Bár úgy érzem, leginkább a power woman kifejezés illik rám, valójában azt gondolom, hogy ez csupán szószaporítás, mert véleményem szerint a „hatalom” (power) és a „nő” (woman) egyenlőek egymással. Ugyanakkor azt hiszem, hogy sok nő számára felszabadító és erőt adó lehet az, hogy ilyen listákat lát a magazinokban, mint a „Top 10 power women” vagy ehhez hasonlók.  A sikeres nők reprezentációja értékes lehet, és inspirálhat másokat. Ha más nők képesek rá, miért ne tehetnéd meg te is?”

A kivétel erősíti a szabályt

Ebben mindenképpen van valami. Mindazonáltal továbbra is nyugtalanítónak érzem ezeket a kifejezéseket. Az, hogy ki kell emelnünk, hogy női vállalkozók, orvosok vagy bármi mások vagyunk, egyfajta visszalépésnek tűnik. Elvégre Joe Bident sem hívjuk power man-nak, sem Justin Biebert #boyboss-nak.

„Az olyan kifejezések, mint a #girlboss, sajnos azt hangsúlyozzák, hogy még mindig kivétel, amikor a nők feljebb lépnek a karrierlétrán” – mondja Kate Sang, a Heriot Watt Egyetem gender és foglalkoztatási tanulmányainak professzora. „Azáltal, hogy ekkora hangsúlyt fektetünk a nemünkre, valójában megosztóbbá válik a dolog és azt hangsúlyozzuk, hogy az ilyen pozícióban lévő nők egyedülállóak.” Így aztán az erőt adó kifejezések akaratlanul is leereszkedővé válnak, mert a kivétel csak erősíti a szabályt. Egyúttal azt is sugallják, hogy egy erős nyilvánvalóan annyira különleges, hogy annak leírására külön kifejezésre van szükségünk.

Megfelelni a férfi szabványnak

Ha magamban arra gondolok, miért idegesítenek engem ezek a kifejezések, el kell ismernem, hogy azért is, mert úgy érzem, kissé kimaradok belőlük. Olyan – és ez részben a saját bizonytalanságomnak is köszönhető –, mintha ezeket csak a rendkívül sikeres nők kis hányadának tartanák fenn, nem pedig a többieknek. Noha a saját egyéni vállalkozásom vezérigazgatója vagyok (büszkén nevezhetem magam az uzsonna- és italáru-vezetőnek), és szépen haladok, mégis rendszeresen azt érzem, hogy csak egyhelyben toporgok.

Ezenkívül az a benyomásom, hogy mi, nők ezekkel a kifejezésekkel a férfi normáknak próbálunk megfelelni. Azt éreztetik, hogy úgy kell viselkednünk, mint ahogy évszázadok óta a férfiak is teszik, hogy feljebb léphessünk a ranglétrán. Tolakodni kell, keményen tárgyalni, és soha nem szabad megmutatni az állítólag gyengébb oldalunkat. Miközben miért is ne változhatott volna meg ez a standard? Miért ne sírhatnánk a munkahelyünkön, ha szar napunk van? Miért kellene mindennap éjszakába nyúlóan dolgozni, amíg már a kiégés szélére sodródunk?

Véleményem szerint egy új, matriarchális rendszer kiépítésére kellene törekednünk, amely az olyan tulajdonságokat értékeli, mint a kiszolgáltatottság, az öröm, a munka és magánélet egészséges egyensúlya és a hűség. Könyökkel lökdösődés helyett segítsük fel egymást. Ez az igazi erő.

Forrás: Elle