Ha már eleged van a rozéfröccsből, ezt a borkülönlegeséget muszáj kipróbálnod

A buborékos bor lesz az új kedvenced

Éless Tímea borász, a tradicionális és az avantgárd stílusirányzatok között egyensúlyozva hozta létre legújabb alkotását, a boogie névre hallgató pét-nat bort. Ha szereted a borokat, de már meguntad a fröccs ízét, ez lesz az új kedvenced.

A pétillant naturel, rövidebb nevén pét-nat egyike a buborékos boroknak. Már a 17. században ismerték, ezért aligha lehet újdonságnak nevezni. Az elmúlt években a pét-nat reneszánszát éli, a borászok és a borkedvelők újra felfedezték a benne rejlő szépséget. Népszerűsége annak köszönhető, hogy egyre több borász vált át a természetes borkészítésre. A pét-nat nem igényel olyan szigorú bánásmódot, mint egy pezsgő vagy prosecco, melyek elkészítése nagy macerával jár. A buborékos bor készülhet bárhol, erjedhet hordóban, tartályban vagy akár amforában. Sőt, különbőző szőlőfajtákkal is lehet kísérletezni, játszani.

A pét-nat az egyszerű, de mégis kockázatos ‘méthode ancestral’ nevű eljárással készül, ami azt jelenti, hogy a bort még az erjedés vége előtt lepalackozzák, így a benne maradt cukor az üvegben alkohollá és szén-dioxiddá alakul át, vagyis megjelennek a palackban a buborékok. A lezárás után már nem nyúlnak hozzá többet, a borra van bízva, hogy hogyan változik. A pét-natban jellemzően benne hagyják a seprőt, ami egy opálos látványt, valamint a megszokottól eltérő textúrát és aromavilágot kölcsönöz neki.

„Most is a férjem volt az, aki egyik nap azzal állt elő, hogy készítsünk pét-natot  – meséli Éless Tímea. – Ez a 800 palack igazából egy kísérlet volt számunkra. Hiszünk a furmintban és kíváncsiak voltunk arra, hogy milyen így elkészítve ez a fajta. Örülök, hogy végül sikerült egy ennyire egyedi tétellel bővítenünk a portfóliónkat.”

A boogie névre keresztelt pét-nat alapját a Dukát-dűlőből szüretelt, szép savszerkezetű alapanyag adta. Kíméletes préselés után egy 15 hektoliteres tartályba tették, ahol spontán erjedni kezdett. A cukor és az alkohol mennyiségét folyamatos figyelemmel követték, hiszen elképzelésük szerint 16 gramm cukor kellett ahhoz, hogy később a megfelelő nyomás létrejöjjön az üvegekben. Amikor elérték az optimális arányt, felkeverés helyett a tartály aljáról töltötték meg a palackokat, hogy az átlagosnál nagyobb mennyiségű seprővel táplálják az élesztőt, ezzel előmozdítva a minél teljesebb erjedést.

A borász páros nem csak ízvilágban, hanem megjelenésében is olyan rendhagyó kinézetre törekedett, ami egyben funkcióval is rendelkezik. A palackok kartonhengerekben, fejjel lefelé állnak. A fogyasztók választhatnak, hogy óvatosan felrázzák a seprőt, vagy eltávolítják az üveg nyakában leült szedimentet. Ízlés kérdése, hogy ki hogyan kedveli jobban, de akár a rázást, akár a házi degorzsálást választjuk, fontos tudni, hogy a nagy nyomás miatt érdemes víz alatt kinyitni a palackot.

Ez a könnyed játékosság a pét-nat sajátja, amibe a Szóló pincészet most bevonja a borkedvelőket. A boogie borból sosem lesz elég egy pohár. Vagy egy palack.