30 napos kihívás: Így lettem koránkelő

Egy éjjeli bagoly hajnali pacsirta üzemmódba vált

A Forbes magazin szerint a sikeres emberek reggel nyolc előtt kelnek. Míg az éjjeli baglyok talán kreatívabbak, akinek sok a teendője, jobban bele tudja tenni a napjába az összeset, ha korán kel. Sajnos én szeretek aludni, tényleg nagyon, nagyon szeretek aludni. Sokáig. Gyerekként és felnőttként egyaránt a legfontosabb napi teendőim között szerepelt az elegendő alvás.

Amikor kisgyerek voltam, így nézett ki egy napom:

11:00-13:00 = szundi

15:00-17:00 = szundi

19:00-09:00 = rendes alvás

Ismétlés.

Az alvás iránti szeretetem az életem fontos része maradt. Bár abban mégsem vagyok jó, hogy kora este ágyba feküdjek. Ha véletlenül mégis így alakul, alvás helyett olvasok, vagy órákig nézem a Netflixet. Vagy csak fekszem, várakozva, és egyszer csak hajnali két óra lesz. Még szerencse, hogy nem kell reggel hatkor kelnem.

Mindig is csodáltam azokat az embereket, akik koránkelő típusnak vallják magukat, és még reggeli előtt meghódítják a világot. De nekem sosem volt különösebb késztetésem, hogy ilyenné váljak. Ne érts félre, volt olyan időszak, amikor 5:30-kor már az uszodában edzettem, vagy éppen a maratonra készülve napfelkelte előtt kilométereket lefutottam. De a reggeli kelés mindig valamilyen tevékenységhez kötődött. Ha korábban mentem be a munkahelyemre, az csak az olyan indokok miatt történhetett meg, mint egy határidő közeledte, vagy az, hogy épp elértem a korábbi metrót. Nem emlékszem, volt-e egyáltalán alkalom, amikor csak a koránkelés miatt keltem volna korán.

De mit csinálnak ezek a ‘szuperemberek’? - korán kelnek, reggeliznek, jógáznak és a híreket is elolvassák munka előtt. Varázslatos napindításnak tűnik, miért ne próbálhatnám ki én is?

View this post on Instagram

weekend plans:

A post shared by Karlie Kloss (@karliekloss) on May 6, 2016 at 3:40pm PDT

A hétköznapokon soha nem szoktam pontosan ugyanabban az időben kelni, de most eldöntöttem, hogy másfél-két órával korábbra állítom az ébresztőt. Miután a sokadik próbálkozásra sikerült lábamat az ágyról lelógatva zombi módjára ülő pozícióba kényszeríteni magam, hamar rájöttem, hogy ilyen korán még arra is van időm, hogy berakjak egy adag mosást, majd kiteregessek, mielőtt elindulok. Csatlakoztam a munka előtt reggelizők klubjába, sőt, még arra is elegendő volt az idő, hogy hullámokat varázsoljak a hajamba. (Pedig egyébként az az ember vagyok, aki a reggeli szépítkezés helyett inkább még alszik fél órát.) Feltűnően elégedett voltam magammal a reggeli teljesítményem miatt. Miért nem állítottam be eddig egyszer sem korábbra az ébresztőmet? Így még a hétvége is sokkal hosszabbnak tűnik!

Összetörve érzem magam. Lebetegedtem, a munkából is hiányzom, pár nap leforgása alatt pedig több, mint 72 órát aludtam. Az eddig elért sikereket kidobhattam a kukába, és kezdhettem elölről az egész kihívást. Biztos vagyok benne, hogy véletlenül kaptam el a betegséget, nem pedig azért, mert a testem allergiás a korán kelésre. Azt viszont be kell látnom, hogy kezdhettem volna egy kicsit kevésbé drasztikusabban, több időt adva magamnak ahhoz, hogy a szervezetem hozzászokjon az életmódváltáshoz. Meg kell tanulnom, hogyan építsek fel valamit lassan, apránként. Annak ellenére, hogy egyre korábban kelek, még mindig nem tudok este hamarabb lefeküdni. Ennek eredményeképp a testem valószínűleg legyengült, és sokkal könnyebben kaptam el a vírust. Eldöntöttem, hogy nem leszek ennyire kemény, és az ébresztőmet csak egy órával állítom be korábbra.

Megtaláltam azokat az apróságokat, amiket élvezek a reggelekben. Kiderült, ha korábban kelek, sokkal több mindent tudok elérni egy nap. Nem fogok hazudni, még mindig imádok ágyban lenni, és aludni, de ki nem? Viszont úgy érzem, egészségesebb kapcsolatot ápolok az alvással. Soha nem tudnám élvezni a korán kelést, ha későn fekszem le, szóval valamit valamiért alapon muszáj volt változtatnom. Néhány fáradt nappal eleinte meg kellett küzdenem, amikor majd’ leragadt a szemem, de ez csak annak a jele, hogy nem próbáltam meg korábban ágyba bújni az este folyamán.

View this post on Instagram

"It is only with the heart that one can see rightly; what is essential is invisible to the eye". The Little Prince️ "É somente com o coração que podemos ver corretamente; o essencial é invisível aos olhos". Pequeno Príncipe

A post shared by Gisele Bündchen (@gisele) on Aug 13, 2016 at 1:55pm PDT

Végül, olyan emberré váltam, aki képes egy órán belül elaludni lefekvéskor, és nem utálom az egész világot, amikor reggel az órám ébreszt. Ez a haladás biztos jele!

1. Ne szundizz a telefonnal! Ha szól az ébresztő, kelj fel! Minél többet nyomkodod a szundit, annál rosszabbul fogod érezni magad. Hiszen amint megnyomod, újraindítod az alvási ciklust!
2. Ne a telefonod / tableted / laptopod legyen az utolsó, amit látsz alvás előtt. A felmérések szerint a kütyükből jövő kék-fehér fény éjjel megakadályozza, hogy az agyunk melatonint termeljen, azt a hormont, ami megmondja a testünknek, hogy itt az alvás ideje. Ezért aztán lassabban fogunk elaludni.
3. Tervezd el, milyen szuper dolgot fogsz csinálni reggel munka előtt (például, palacsintasütés, olvasás), így több kedved lesz felkelni!