Perfekcionista gyerekek

Gyerekek és a megfelelési kényszer

Hol van már a gondtalan gyerekkor, amikor az iskolai és otthoni kötelezettségeken túl mindenki azzal foglalkozhatott, amivel a legjobban szeretett… A 21. század gyerekének már nem elég, ha kisautókkal vagy Barbie babákkal játszik – különórák és fakultációk tömkelegén kell részt vennie, hogy a legjobb gimnáziumot és a legjobb egyetemet elvégezve, végül a legjobb állást adó munkahely küszöbén találja magát. A kérdés persze csak az, hogy ő maga mit szeretne.

Ugyanis ha a gyerek nem tud az általunk kijelölt úttal azonosulni, akkor megalapozzuk benne azt a fajta perfekcionizmust, amivel ártunk neki. A szakemberek szerint a gyerekek túlzott perfekcionizmusát legtöbbször maguk a szülők okozzák, mert bennük látják saját kiterjesztésüket, velük akarják megvalósíttatni saját, meg nem élt vágyaikat. Habár a tökéletességre törekvésnek megvan a jó oldala, könnyű átesni a ló túloldalára. Ha a kicsi például imád rajzolni, de a külön matekórákat a pokolba kívánja, hiába erőltetjük – mondván jó lesz neki –, nem fogunk semmit segíteni. Nem a tanulás vagy a saját öröme kedvéért fogja a matekot gőzerővel tanulni, hanem azért, hogy nekünk megfeleljen. Persze természetes, hogy minden szülő álma az, hogy a gyereke a lehető legjobban szerepeljen élete színpadán, de semmiképp sem szabad erőltetni azt, amit nem akar. Ilyen esetekben akkor történhet még nagyobb baj, ha a gyerek rossz jegyet hoz haza, és ezért még le is szidjuk. Ha kritizáljuk a teljesítményét, azt fogja érezni, hogy nem fogadjuk el, nem szeretjük eléggé.

Az a lényeg, hogy mindig törekedjünk az egyensúlyra, hiszen az sem kedvező, ha a gyereknek nincs motivációja az előrehaladásra. A perfekcionizmus ugyanis többtényezős dolog: akkor egészséges, ha a kicsi saját célokat tűz ki, amiket meg is tud valósítani. Ha szeret rajzolni, hagyni kell neki, hisz lehet, hogy a következő évszázad legnagyobb festőművésze válik belőle. A legfontosabb, hogy hagyjuk a gyereket kibontakozni, ne akarjunk semmit ráerőltetni, amit nem érez magáénak. Abban az esetben, ha a tanárainak vagy az iskolatársainak túlságosan meg akar felelni, érdemes leülni vele beszélgetni, hogy tisztában legyen vele: ő értékes, önálló és szerethető egyéniség.