Jókedvünk étrendje

Van az úgy, hogy az embernek nincs jó kedve. De ha ez nagyon sűrűn fordul elő, még az is lehet, hogy az étrendünk megváltoztatásával segíthetünk rajta.

Van az úgy, hogy az embernek nincs jó kedve. De ha ez nagyon sűrűn fordul elő, még az is lehet, hogy az étrendünk megváltoztatásával segíthetünk rajta.

Itt a nyár – ettől már eleve jobb a kedvünk. Az sem újdonság, hogy bizonyos ételek olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek segítenek abban, hogy kellemesebben érezzük magunkat. Egyesek szerint például a csokoládé és lazac egyes összetevői kellemesen bizsergetik a hormonjainkat, és csökkentik a stresszt. De a kedélyállapotunkért felelős anyagok között ott van például a tejtermékekben megtalálható tryptophan nevű aminosav is, ami tudvalevőleg aktiválja az úgynevezett boldogsághormon, a szerotonin termelését. Ezek a jótékony hatások nem maradhattak rejtve az élelmiszeripar nagyvállalkozói előtt sem. A japánok voltak azok, akik elsőként lecsaptak erre a felfedezésre: 2004-ben piacra dobtak egy szénsavas tejitalt (nem tévedés!), amelynek egyik lényeges összetevője relaxáló hatású volt. Olyannyira, hogy az innivalót olyan üvegekben hozták forgalomba, amelyeket 1-10-ig beskáláztak: így a fogyasztó kiválaszthatta, hogy éppen mennyi plusz jókedvre van szüksége. 2005-ben jelent meg az első kimondottan mood food Ázsiában: ez a kategória a hangulatjavító élelmiszereket jelenti. A gamma-aminobutyric savval (egyszerűbben GABÁ-val) gazdagított csokoládé azt ígérte, hogy segítségével ellazulunk és kezelni tudjuk a stresszt. Azóta az élelmiszeripar óriáscégei komoly pénzeket fektetnek az ilyen jellegű kutatásokba – a hangulatjavító kekszek vagy innivalók mégsem lepték el a piacot. Ennek oka a törvényi szabályozásban keresendő. Mert hát hogyan is lehetne minden kétséget kizáróan bebizonyítani mondjuk egy gyümölcsteáról, hogy jobb kedvünk lesz tőle, vagy egy alaszkai orchidea-eszenciát tartalmazó fagyiról, hogy valóban hangulatjavító? A francia Alcimed kutatócsoport adatai szerint 2008 és 2009 között 20 mood food dosszié bukott meg az EFSA, az európai élelmiszerbiztonsági hatóság vizsgáján. De ha nagyipari szinten a jelenség marginális is marad, ne vessük el a gondolatot, miszerint lehetséges úgy megválasztani az ételeinket, hogy attól jókedvűek legyünk. Dietetikusok szerint a csokoládé például valóban tartalmaz kannabionid anyagokat, de csak elenyésző mennyiségben, kilószámra kellene enni belőle, hogy valóban hatása lehessen az agyra. Édes íze viszont olyan kielégülés-érzetet okoz, ami kiváltja a vigasztaló hatású endorfin termelését. Az örömérzés biokémiai háttere még mindig kevéssé ismert. De az igaz, hogy bizonyos élelmiszerek valódi elégedettségérzést eredményeznek, ami nagyon is hatással van a hangulatunkra. A lényeg: alacsony glikémiás indexű táplálékokat fogyasszunk, hogy elkerüljük a hirtelen hangulatingadozásokat, és az agyunkat is optimális funkcionális álapotban tartsuk. Együnk változatosan, hogy megadjuk a szervezetünknek a szükséges vitaminokat és ásványi anyagokat, és mozogjunk eleget, hogy jó legyen az oxigénellátásunk – így foglalhatjuk össze nemcsak a hangulatjavító, hanem az okos táplálkozás lényegét. Hogy legyőzzük az olykor-olykor ránk törő rosszkedv hullámait, gondoskodjunk olyan ételekről, amelyek ebben segíthetnek. A „good mood“ élelmiszerek top 10-es listája az Elle júniusi lapszámában található.