A pszichológus tanácsai
Azoknak, akik a koronavírus miatti korlátozások idején otthonról, a külvilágtól elzárva élnek és dolgoznak, lakásuk négy fala részben a legbiztonságosabb hellyé, részben személyes börtönükké válhat. Természetesen nem szeretnénk túldramatizálni a kérdést, a vírus frontvonalában harcolók és a kórházi ápolásra szoruló betegek helyzete egyértelműen nehezebb – azonban, hogy a helyes viselkedés most az, ha otthon maradunk, még nem jelenti, hogy ez egyszerű lenne. A kijárási korlátozások szigorúak – otthonunkat hetek óta csak friss levegőn való testmozgás, bevásárlás, és ha feltétlenül szükséges, munkavégzés céljából hagyhatjuk el. Ez néhányunknál kabinláz kialakulásához vezethet. A Google Trends szerint az Egyesült Királyságban március 1. és március 28. között 1900%-kal többen kerestek rá a „kabinláz” kifejezésre, mint korábban bármikor. Az angol ELLE felkereste tehát Sue Firth pszichológust, hogy elmagyarázza, mit jelent pontosan a kabinláz, hogyan azonosíthatjuk, és mit tehetünk ellene.
Bár a kabinláz nem egy pszichológiai kórkép, a kifejezést gyakran használjuk annak az érzésnek a leírására, amikor hosszú ideig be vagyunk zárva. „A kabinláz a klausztrofóbia azon valóságos érzésére utal, amikor valaki kénytelen sokáig egy adott helyen maradni,” magyarázza Firth az ELLE UK-nek. „A kabinláz tünetei a letargia, ingerlékenység, frusztráltság, türelmetlenség, félelem, düh és a folyamatos evési kényszer az unalom legyőzésére.” Ha ezek közül bármelyiket tapasztaljuk magunkon, elképzelhető, hogy kabinlázban szenvedünk. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy ha az érzések hosszú ideje tartanak, talán komolyabb mentális egészségügyi problémával állunk szemben. Ebben az esetben érdemes szakemberhez fordulni. „Mentális egészségünkkel akkor kezdünk foglalkozni, ha már egyedül nem találjuk hatékony módját a tünetek enyhítésének. Ha már nem segít, ha kiveszünk egy napot pihenésre. Ha a szomorúság és kilátástalanság depresszióhoz vagy komoly szorongáshoz vezet, akkor tudhatjuk, hogy valaki igazán szenved.”
Az elnevezés körülbelül az 1900-as évekre vezethető vissza és azokhoz az emberekhez köthető, akik eldugott helyeken egyedül éltek egész télen. Mivel nem tudták elhagyni a házat, beszélgetni másokkal vagy dolgozni, csapdában érezték magukat – ismerősen cseng? Firth elmagyarázza, hogy nemcsak az unalom és a bezártság okozza a kabinlázat, hanem a tehetetlenség érzése is: „Egy embernek három dologra van szüksége: hogy kontrollálja az életét, eredményeket érjen el és kapcsolatban legyen másokkal.” Ezek közül a legtöbben, ha nem mindben, akadályoz minket a karantén. De ne aggódjunk, Firth szerint van néhány dolog, amit megtehetünk: „Szabadságunk elvesztéséhez nehéz alkalmazkodnunk. Azonban befolyásolhatjuk azt, hogyan érzünk ezzel kapcsolatban és mit teszünk ellene.”
Szerencsére számos módja van annak, hogy felvegyük a harcot az érzéssel szemben, méghozzá meg kell találnunk az egészséges módját, hogy újra kontrollt gyakorolhassunk az életünkben, kapcsolatba lépjünk emberekkel és produktívnak érezzük magunkat. „Kimehetünk futni, sétálni vagy biciklizni. A testmozgás számos olyan kémiai folyamatot beindít a szervezetünkben, melyektől néhány órára jól érezzük magunkat,” ajánlja Firth. „A bútorok átrendezése változást hoz az életünkbe, ráadásul segítségünkre lehet abban, hogy több helyünk legyen dolgozni, pihenni vagy edzeni. Szintén jó ötlet, ha kikapcsolódást keresve nem csak a TV-re hagyatkozunk. Szórakoztassuk magunkat saját készítésű quizekkel vagy izgalmas lehet online együtt vacsorázni a barátainkkal, egy időben, de mindenki a saját otthonában, esetleg felolvasni egymásnak, mint egy könyvklubban. A megoldás egyik legfontosabb része, hogy találjuk ki, hogyan érezhetnénk jól magunkat. Ebben a kézműveskedőstől a főzősig számos online videó is segíthet.” Tartsuk azonban észben, hogy egy tevékenység hatékony lehet egy bizonyos érzelem enyhítésére, azonban más jellegűnél nem biztos, hogy működik. Ajánlott ezért folyamatosan figyelni az érzéseinket és változtatgatni a tevékenységeinket. „A cél az, hogy ne csak a kabinláz, hanem érzelmeink legyőzésére talált megoldásainkat is váltogassuk. Például a meditáció egyik nap segíthet, egy másik nap azonban jobbat tehet egy beszélgetés a családdal,” részletezi Firth, majd folytatja, „Figyeljünk arra, hogy milyen kedvünk van, és ennek megfelelően hangolju be’ magunkat.”
Testi és lelki egészségünket mindig óvnunk kell, karantén ide vagy oda, szóval kerüljük el a masszív alkoholfogyasztást, a túledzést és más egészségtelen magatartásokat (ismét kiemelve, hogy keressünk fel egy szakértőt, ha aggódunk egészségi állapotunk miatt). Firth hozzáteszi, „nem ez a legjobb időszak arra, hogy meghozzuk életünk legfontosabb döntéseit. Az erőteljes érzelmek néha segíthetnek, más esetekben azonban elhomályosíthatják ítélőképességünket. Továbbá, ne keveredjünk vitákba és ne oktassunk ki másokat. Az rendben van, ha rámutatunk valamire, de a kioktatást agresszióként értékelhetik, nem pedig hasznos tanácsként.”
Miután nem tudjuk megmondani, meddig tartanak még a korlátozások, megéri szembenézni az érzelmeinkkel, hogy ez a nehéz időszak a lehető legkevesebb kellemetlenséggel járjon.
Daisy Murray cikke alapján. Fordította: Lebedi Réka. Kép: Johnson Wang /Unsplash
Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!