Esély a normális nőnek

Nemrégiben meghalt Isabelle Caro francia manöken és színésznő, aki a legsoványabb modell kétes dicsőséget mondhatta magáénak. Tizenhárom éves kora óta szenvedett anorexiában, és huszonnyolc évre mért élete során többször is halálközeli állapotba éheztette magát. Pályafutása mélypontján 165 centis testmagasságához mindössze 25 kilót nyomott.

Nemrégiben meghalt Isabelle Caro egykori francia manöken és színésznő, aki a legsoványabb modell kétes dicsőséget mondhatta magáénak. Tizenhárom éves kora óta szenvedett anorexiában, és rövidke, huszonnyolc évre mért élete során többször is halálközeli állapotba éheztette magát. Pályafutása mélypontján 165 centis testmagasságához mindössze 25 kilót nyomott.

Tavaly azután a soványság kultuszát felváltva felbukkant a magazinok címlapjain és a mindennapjainkban a másik véglet, a „vállald a tested“ jelszó jegyében ünnepelt dundiság. Divatba jöttek a plus size modellek, akikkel az átlagolvasó sokkal jobban tud azonosulni, mint dupla nullás kolléganőikkel, jóllehet ezek a lányok többnyire csak a zörgő csontú manökenek mellett tűnnek plusznak. A legnépszerűbb molett modellek – köztük a legfoglalkoztatottabb hazai lány, Demmer Erika – 42-es ruhát hordanak, vagyis költői túlzás kövérnek titulálni őket. A két szélsőség, a kóros soványság és az eltúlzott gömbölyűség után viszont most újra fordulhat a kocka, és végre divatba jöhet az, aminek tulajdonképpen soha nem is lett volna szabad divatjamúlttá válnia: az egészséges test. Kedvező környezetet biztosítanak népszerűvé válásához a legújabb trendek, amelyek mind azt hangsúlyozzák, mi magunk vagyunk felelősek a saját jövőnkért, az egészségünkért, és legfőbb ideje, hogy a kezünkbe vegyük a sorsunkat. Ezt húzzák alá azok az elgondolkodtató adatok, amelyek szerint egészségi állapotunkat mindössze 10 százalékban határozza meg az orvosi ellátás színvonala, 30 százalékban a genetikai adottságaink, míg a maradék 60 százalék az életmódunk számlájára írható. 2009-ben az orvosi Nobel-díjat is azzal a felfedezésével érdemelte ki az Elisabeth Blackburn vezette kutatócsoport, hogy bebizonyították, az életmód egyértelműen hatást gyakorol a gének működésére, azaz megfelelő életvezetéssel a genetikai adottságainkon (többek között bizonyos betegségekre való hajlamainkon) is tudunk változtatni. Hogy milyen esélyt kapott most az egészséges női test, arról az Elle májusi számában a „Testfordulat éve“ című cikkben olvashatunk bővebben.