Az alfa-lányok

A mai lánybabák jövője

A megjelenésük nem ért minket meglepetésként. Mire végre kezdtük kiismerni a Z generációt, felbukkant a következő nemzedék, hogy még jobban összezavarjon minket. Természetesen logikus, hogy ha kifutunk az ábécé betűiből, akkor elölről kell kezdenünk. Az alfa generáció megszületését a szakértők a 2010-es évre teszik, az iPad és az Instagram megjelenésének évére, tagjai pedig egyelőre csecsemő-, óvodás- és elsős kisiskolás korban jár-nak. Az előrejelzések szerint ez lesz az eddigi legjobban iskolázott, tech területen magát a legjobban kiismerő, és globálisan nézve a legtehetősebb nemzedék. Emellett pedig jó néhány tagja számíthat rá, hogy megéri a 22. század beköszöntét.
Vajon milyen világba születik majd meg az a sok-sok kislány, aki az idén jön a világra? Élvezni fogják-e
a magas színvonalú oktatás, a technológiai haladás, a gazdagság előnyeit? Milyen körülmények között nőnek majd fel? Mire számíthat majd ez a sok kis Hanna, Emma, Lili, Luca és Jázmin? Ha a popkultúra idővonalát használnánk kalauzul, akkor három éven belül megtörténhetne, hogy speciális képzettségű rendőrök vetnék alá a szüleiket a Voight–Kampff-tesztnek, hogy eldöntsék, véletlenül nem biotechnológiai eljárással készült lények-e, mert ha igen, akkor kivonják őket a forgalomból (Szárnyas fejvadász). Tizenkilenc éves korukban rendkívül intelligens robotok töltenék be a közhivatali pozíciókat, és rabszolgasorba akarnák hajtani az emberiséget (Én, a robot). Negyvenévesen már nagyban dolgoznának egy távoli bolygó kolonializálásán, mivel időközben a Föld lakhatatlanná vált a környezetszennyezés visszafordíthatatlan következményei miatt (Elveszve az űrben). Az 50. születésnapjukat pedig egy olyan utópista társadalomban ünnepelnék meg, ahol az emberek a levegőben lévő házakban laknak, és légi autókkal járnak
(A Jetson család).
Bár egyik sem tűnik teljesen irreálisnak, mielőtt ezeknek a hollywoodi fantáziáknak bármelyike valóra válna, a lányoknak mindenképpen szembe kell majd nézniük a valóság néhány tényével. Az adatok szerint annak az esélye emelkedik ugyan, hogy az életük során legalább egyszer rákot diagnosztizálnak náluk, viszont az orvostudomány fejlődésének köszönhetően ők sokkal kisebb valószínűséggel halnak bele ebbe a betegségbe, mint az anyáik vagy a nagyanyáik. A napozásról nagyjából lemondhatnak, ha valóra válik a legborúlátóbb jóslat, amely szerint a Földön 5,1 fokkal emelkedik az átlaghőmérséklet, ha az emberiség nem csökkenti az üvegházhatást előidéző gázok kibocsátását. De az életüket amúgy is leginkább online fogják élni, ahol sokkal inkább befolyásolják majd őket a képek és a videók, mint a szavak. (Ezen persze nem csodálkozhatunk, ha meggondoljuk, hogy 2015-ben Az év szava az „arc örömkönnyekkel” elnevezésű hangulatjel lett.)
Ha a jelenlegi trendek folytatódnak, mire ezek a lányok egyetemista korba jutnak, a korábbi generációk tagjainál sokkal nagyobb eséllyel kerülnek majd be felsőoktatási intézménybe, és lényegesen nagyobb számban, mint a fiúk. Az igazán fontos kérdés az, hogy ez a képzettség hozzájuttatja-e őket jobb állásokhoz és vezetői pozíciókhoz. Mivel már ma is számos olyan kezdeményezés létezik, amely arra ösztökéli a lányokat, hogy a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika területéről válasszanak pályát, azzal biztosan nem fognak szembesülni, hogy túl kevés nő dolgozik ezekben az angol rövidítéssel STEM összefoglaló néven ismert munkakörökben.

(...)

A teljes cikket az ELLE magazin 2017. márciusi számában találjátok!

Csatlakozz #nőiújév kampányunkhoz a facebookon!

https://www.facebook.com/events/627959880725042/