A nagy bio-svindli

A cím némileg túlzó, hiszen nincs semmiféle, a fogyasztók megtévesztésére irányuló összeesküvés. Mezőgazdászokkal beszélgetve azonban megdöbbentő tényekkel szembesültünk, amelyeket azzal az alapvetéssel vezethetnénk be, hogy nem árt tudni: messze nem csak a bio néven emlegetett élelmiszer lehet egészséges. Sőt.

A cím némileg túlzó, hiszen nincs semmiféle, a fogyasztók megtévesztésére irányuló összeesküvés. Mezőgazdászokkal beszélgetve azonban megdöbbentő tényekkel szembesültünk, amelyeket azzal az alapvetéssel vezethetnénk be, hogy nem árt tudni: messze nem csak a bio néven emlegetett élelmiszer lehet egészséges. Sőt.

Már a legelején érdemes tisztázni: a magyar nyelvbe csak a túlságosan általános “bio”szócska került be, ám például az angol finoman cizellál a 'biological', 'ecological' és 'organic' kifejezésekkel. Ezek közül az első kettő azt jelenti, hogy az adott áru különböző, szigorú előírások szerint szabályozott, ellenőrzött, és csökkentett vegyszerhasználattal élő gazdaságból származik, és a harmadik vonatkozik csak arra, amit mi általában biónak nevezünk, és úgy képzeljük, hogy nagyjából a nagymama kertjéhez hasonlatos környezetből származik. A magyar szaknyelv a laikus 'bio' helyett ökológiai gazdálkodási módszernek nevezi azt, amelynek kereteit törvényi szabályozás határozza meg: ez figyelembe veszi a természeti erőforrások megőrzését, a természetes ökoszisztémák védelmét és az állatjóléti szabályok előírásait, egészséges, teljes értékű élelmiszereket állít elő, ráadásul definíció szerint elősegíti a vidéki térségek szociális helyzetének javítását. És mivel mindezt nagyüzemben nem lehet betartani, a bio bizony drága.

A bio annyiban svindli, amennyiben magunkat be akarjuk csapni vele. A legjobb példa erre a kenyér. Ha teljes kiőrlésűt veszünk, mert úgy gondoljuk, az egészségesebb, nem árt tudni, mit mond erre a gabonatermelő szakember: “A gabona hajlamos bizonyos gombabetegségekre, például a fuzáriumra, amitől vegyszerrel lehet csak megvédeni, a vegyszer pedig hamarabb lebomlik, mint hogy a táplálékláncba bekerülne. A nem teljes kiőrlésű gabonába, amit a megfelelő szerrel védtek, biztosan nem kerül gomba, de a teljes kiőrlésűbe kerülhet, és a méreganyaga nem csak közvetlenül, hanem az állathúson – akár a biohúson – keresztül is bekerülhet az ember szervezetébe. Ott pedig elég nagy bajokat, akár még rákot is okozhat.” A nagy bio-svindli további részleteiről az Elle szeptemberi lapszámában olvashatunk.