A márkám én vagyok

Utánajártunk, mi a self-branding, és miért hasznos

Abban mostanában mindenki egyetért, hogy nem könnyű érvényesülni a munkaerőpiac területén. Az elemzések a piac gyakorlati szabályairól egyre ijesztőbb képet festenek: a képzési időszak kitolódott, jó, ha 25 évesen elkezdünk dolgozni – de akik tehetik, külföldi tapasztalatokkal, tudományos fokozatok megszerzésével, újabb tanulmányokkal még tovább húzzák –, és fiatalon talán kapunk is egy jó munkát, ahol évekig megvagyunk, fejlődünk, tapasztalunk. A baj a következő lépésnél kezdődik. A munkaadók a 35 év alattiakat keresik, “a 40 az új 60”, tehát egy következő jó állást megcsípni már bajos lehet. Akármilyen szörnyű, ez bizony azt jelenti, hogy nagyjából 15 évünk van építkezni, utána abból kell gazdálkodnunk, amit addig összehoztunk, úgy, hogy egyre kevesebb sanszot kapunk.

Márpedig egy olyan világban, ahol a mindenek közös nevezője a bizonytalanság maradt, a tudatosság fejlesztése feltétlenül hasznunkra válhat. Előtérbe kerül minden módszer, ami segíthet nekünk megalkotni a legjobb önmagunkat, felhívni előnyeinkre a figyelmet, méghozzá minél gyorsabban, és a személyiségmarketing terjedőben lévő fogalma pont úgy hangzik, mint a szükséges segítség.

Endorszálj, amíg nem késő

Dr. Törőcsik Mária marketingszakértő, kutató, egyetemi tanár 15 éve foglalkozik ezzel a területtel, és most könyvet ír a témában. A szakember felhívja a figyelmet, hogy a fogalom sokrétű, rengeteg területe van, és hagyományosan inkább azokat ismerjük belőle, ahol valamely hozzáértő csapat dolgozik egy-egy személyiséggel. Tipikus példa erre az úgynevezett endorszálás, egy élő márka és egy márkaszemélyiség összekapcsolása. A Pepsi például régóta szövetkezik fiatal énekesekkel és modellekkel, akik a fiatalok számára példaképek, legutóbb Beyoncéval írtak alá több évre szóló, mesés összegeket tartalmazó szerződést, és nemsokára láthatjuk majd az énekesnő arcképével díszített pepsis dobozokat a boltokban. Az endorszálásnak se szeri, se száma, ám kockázatot is rejt, hiszen az ember végtére is nem gép, hanem finomhangolt élőlény, változékony és kiszámíthatatlan.

A személyiségmarketing fogalomkörébe sorolja dr. Törőcsik Mária azt a jelenséget is, amit ő arcpiacnak nevezett el. A behelyettesíthetó, rövid távra kalibrált ismert emberek piaca ez, valóságshow-k és tehetségkutató versenyek szereplőivel, ami jó alapmasszát biztosít a médiának, a személyiséget viszont tönkreteheti, hiszen ezek a hús-vér emberek talán különlegességük tudatában tündökölnek, majd hamar szembesülniük kell lejárt szavatosságukkal és gyors elértéktelenedésükkel. Természetesen vannak kivételek, akik végül felülemelkednek a rutinon, és hosszú távon is fenn tudják tartani az érdeklődést maguk iránt.

Ismersz, kedvelsz, akarsz!

Talán ez utóbbi kategória, az arcpiac a fő ok, ami miatt a személyiségmarketinghez negatív képzetek kapcsolódnak. De dr. Törőcsik Mária hangsúlyozza, hogy az igazi személyiségmarketing nem az erőszakos nyomulásról szól, hanem gondolkodási séma, ami segítséget nyújt, hogy ha döntési helyzetben vagyunk, milyen tényezőket fontoljunk meg. “Én úgy látom, itt az idő, amikor mindenkinek át- és újra kell gondolnia önmagát, meditálnunk kell azon, kik vagyunk és merre tartunk, mert a feladat nem könnyű, és az idő kevés arra, hogy megtaláljuk a helyünket” – mondja a szakember.

Azt tanácsolja, vegyük szemügyre magunkat a marketing szempontjaiból. Nézzük meg, hogy a megfelelő piacon vagyunk-e. Például ha valaki nagyon visszahúzódó, lehetséges, hogy nem a profitorientált világban, hanem valamely alapítványnál találja meg a boldogságot. Ha prioritásainkban a szabadidő szerepel, akkor ezzel nem árt szembenézni, és kötetlen munkát keresni. A marketing tudománya segíthet artikulálni a céljainkat. Ráadásul, amikor a személyünkről van szó, általában nem élhetünk a hagyományos marketing egyik leghatásosabb eszközével, a reklámmal, mégis módot kell találnunk rá, hogy megismertessük magunkat a döntéshozókkal, ha jobb helyzetbe szeretnénk kerülni. A személyiségmarketing intellektuális szinten képes minket elvezetni ahhoz, hogyan váljunk a megfelelő körben – például potenciális munkaadók körében – ismertté, majd szimpatikussá, míg végül azt mondják: igen, te kellesz nekünk.

A teljes cikket az Elle legújabb, áprilisi számában olvashatjátok.