A leghasznosabb tanácsok napozáshoz
Sokan azért nem kedvelik a napvédőket, mert nem találkoztak még olyan állaggal, amit szívesen magukra kentek volna. A zsíros bőrűek általában viszolyognak a túlságosan gazdag, zsíros vagy olajos krémektől, ezért nekik érdemes az olyan könnyebb, folyékonyabb textúrák között keresgélniük, mint a lotion, spray vagy gél. Mindeközben a száraz és érzékeny bőrűek a kifejezetten krémes, testes állagú napvédők nyújtotta komfortérzetet fogják előnyben részesíteni. Ma már számos márka készít szárazolajokat is: ezek egyre népszerűbbek, mert bár a bronzolaj nosztalgiája köszön vissza bennük, hamar felszívódnak és nem hagynak csúszós érzetet a bőrön, viszont szépen csillog, fénylik utána a bőr. A férfiak nem kedvelik a krémeket, ők leginkább az átlátszó permeteket használják, ami pillanatok alatt beszívódik, és még kenegetni sem kell. Ez az izgő-mozgó kisgyermekek esetében is praktikus választás lehet.
2. Egy kis fejszámolás
Mielőtt kiválasztjuk a faktorszámot, érdemes végiggondolnunk, hogy az adott időszakban és környezetben bőrünk milyen mértékben képes önvédelemre. Ez azt jelenti, hogy tisztában kell lennünk azzal, hogy ott és akkor mennyi időt tölthetünk a napon anélkül, hogy leégnénk. A vörös haj, világos bőr párosítás nagyon érzékeny, az ő estükben már akár 5 perc után is jelentkezhet a bőrpír. A szőke haj, normál bőr körülbelül 10, a barna haj, normál bőr pedig átlagosan 15 perc után ég le. A sötét hajú, kreol bőrű emberek akár 20-30 percet is eltölthetnek a napon anélkül, hogy leégnének. Ezt az időtartamot megszorozva a faktorszámmal megkapjuk, hogy mennyi időt tölthetünk el a napon teljes biztonságban az adott termékkel. Ez természetesen csak akkor áll, ha a napvédőt megfelelő mennyiségben és időben visszük fel, és időközönként újra alkalmazzuk. Ne feledjük azonban, hogy ez az időtartam csak a leégésre vonatkozik, hiszen a bőr idő előtti öregedését okozó UVA sugarak már a napon töltött egyetlen perc alatt is hatnak a bőrre, ezért nem érdemes védelem nélkül maradnunk még akkor sem, ha a bőrünk egyébként bírja.
3. A megfelelő mennyiség
Ahhoz, hogy a naptejünk valóban a flakonon feltüntetett védelmet biztosítsa, megfelelő mennyiséget kell magunkra kennünk. Ez a test szempontjából azt jelenti, hogy körülbelül egy felespohárnyit kell egyenletes rétegben eloszlatnunk a testünk teljes felületén, míg az arcunkon egy teáskanálnyit.
4. Kenjünk időben
A legjobb, ha már akkor jó alaposan bekenjük magukat, mielőtt elindulnánk a strandra. Ez azért is hasznos, mert ha felöltözés előtt kenjük be magunkat, minden bizonnyal a testünk minden négyzetcentiméterére jut napvédelem. Ha már fürdőruhában tesszük ugyanezt, könnyen előfordul, hogy maradnak olyan részek, ahová egyáltalán nem vagy nem elég jut a naptejből. A másik ok, amiért ez a lépés fontos: a fényvédő filternek körülbelül 20 percre van szüksége ahhoz, hogy olyan mértékben felszívódjon, hogy maximális védelmet biztosítson. Ha ezt elmulasztjuk, akkor gyakorlatilag a napon töltött első fél órában fényvédelem nélkül tartózkodunk, amivel komolyan árthatunk bőrünknek.
5. Fő a szavatosság
A tavalyról vagy még régebbről megmaradt naptej sajnos leginkább a kukába való, nem a bőrünkre. A fényvédő hatóanyagok ugyanis nagyon érzékenyek és könnyen bomlanak, ezáltal elveszítik hatékonyságukat. Egy tavalyi naptej még elképzelhető, hogy valamennyire véd, de a védelem mértékét már nehéz megállapítani, ezért a legjobb, ha minden évben vadonatúj napvédővel szerelkezünk fel a nyaralásra.
6. A fényvédős smink nem elég
A fényvédőt tartalmazó sminkek bár nagyon csábítóak, de tévedünk, ha azt gondoljuk, hogy kiválóan helyettesítik a napozónkat. Ugyanis akárcsak a naptejek esetében, ahhoz, hogy a feltüntetett védelmet valóban megadja bőrünknek, olyan vastagságban kell magunkra kennünk, amire egy könnyű fedésű alapozó vagy egy színezett hidratáló esetében nem feltétlenül vágyunk, hiszen pont a természetes, áttetsző fedéséért választottuk. Ezért tehát, ha előre tudjuk, hogy aznap több időt töltünk napon (és ez nem csupán a strandolást jelenti, hanem ide tartozik a séta vagy egy nyitott helyen, például kávézó teraszán való ücsörgés is), minden esetben használjunk a sminkünk alá naptejet is.
7. Félre a kifogásokkal
Sokan azért tartanak a naptejektől (és ezért nem is használnak), mert attól félnek, hogy eltömíti a pórusaikat és pattanásokat okoznak. Pedig a pattanásokat leginkább az izzadás és nem a napvédő készítmények okozzák. Ha fokozottabban izzadunk, érdemes vízálló naptejet használni, és minden egyes újrakenés előtt arctisztító kendővel áttörölni a bőrünket. Az is jó megoldás lehet, ha könnyebb állagú napvédőt, például gélt vagy sprét használunk – ezek állaga komfortosabb, jobb érzést ad, főleg, ha alapvetően zsíros a bőrünk.
8. Szemkörnyéki galibák
Ha a naptejet nagyon közel kenjük a szemünkhöz, csípheti, sőt akár órákig homályosan is láthatunk, ha véletlenül akár egy leheletnyi is a pillákra kerül. Ettől függetlenül a szemkörnyék különösen gondos védelmet igényel, hiszen vékonyabb, érzékenyebb, sérülékenyebb. Vannak napvédő stiftek, amelyeket kifejezetten az érzékeny területekre fejlesztettek ki, ezeket bátran használhatjuk a szemünk környékén is.
9. Gondoljunk a fejbőrünkre is
A fejbőrünkről valahogy mindig megfeledkezünk, ezért nagyon gyakran a frizuraválasztéknál leég a bőr. Napvédő permettel az egész fejbőrt alaposan fújjuk be, különös tekintettel a választékra, ahol a bőr teljesen szabadon marad. Ha nagyon féltjük a frizuránkat, és nem szeretnénk összepacsmagolni egy napvédővel, akkor tegyünk a fejünkre kendőt vagy kalapot – így a napszúrást is garantáltan elkerülhetjük.
Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!