Fényvédelem régen és ma – mióta védekezünk a napsugárzás ellen?

A mindennapos arcápolás elengedhetetlen pillére a fényvédő, nem csak a betegségek megelőzésében, de a leggyakoribb bőrproblémákkal való küzdelemben is nélkülözhetetlen társunk ez a termék. 

Mert nincs az a retinol, antioxidáns szérum vagy hámlasztó, ami annyit tesz az arcbőr megóvásáért, mint a megfelelő fényvédelem. 

fényvédelem mindenek felett

A fényvédelem korunkban az arcápolási rutin megkerülhetetlen és legfontosabb eleme (kellene, hogy legyen). Egyrészt esztétikai szempontból fontos, másrészt a segítségével könnyen megelőzhetőek a veszélyes egészségügyi komplikációk. A megfelelő védelem nélkül a minket érő napfény – különösen az UVA- és az UVB-sugár – rengeteg problémát okozhat: napégést, gyors és korai bőröregedést, pigmentációt, szemkárosodást, allergiás reakciókat, és akár bőrrák kialakulását is, ráadásul még az immunrendszert is gyengítheti. Ezek elkerüléséhez elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű és gyakoriságú, következetes fényvédelem, még akkor is, ha nem is érzékeled a nap erejét.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarországon évente több mint 70 000 új rosszindulatú daganatos megbetegedést diagnosztizálnak, és több mint 30 000-en vesztik életüket valamilyen daganatos betegség következtében. A rendszeres önvizsgálatok és szűrővizsgálatok kulcsszerepet játszanak a megelőzésben és a betegség korai felismerésében – különösen igaz ez a melanomára és a bőrdaganatok egyik típusára. A melanoma kialakulásának gyakori oka a túlzott napozás, valamint a nem megfelelő fényvédelem.

Egy 2024-es felmérés szerint Magyarországon a tudatos és következetes fényvédelem gyakorlata még kevéssé elterjedt: mindössze a lakosság 8%-a használ egész évben fényvédőt. Ezzel bár nem maradunk messze a németek (12%) vagy a franciák (11%) mögött, viszont az olaszoknál (39%) és a spanyoloknál (54%) jóval kevésbé figyelünk erre.

A napimádóknak ne essék zokon, ha megállapítjuk, hogy a napsütés árthat. Ezt komoly tudósok állapították meg és a bőrre vonatkozóan csinos könyvben foglalták össze azokat a bántalmakat, amelyeket egyenesen a napsugár keltett életre, vagy amelyek romlottak a napsütésre

– írja a Ellenzék napilap 1932-ben.

Már közel egy évszázaddal ezelőtt is okította olvasóit a magyar nyelvű sajtó, így ír 1928-ban írja az Ujság napilap: „a pesti nők speciális tulajdonsága, [hogy] az első napfürdők alatt feketére akarják lesüttetni magukat, de csak rákvörösek lesznek s eltekintve a nagy fájdalomtól, amit a bőrgyulladás okoz, bőrüket is teljesen tönkreteszik.” Az  Ellenzék napilap pedig tanácsokat is ad: „Ha azt akarjuk, hogy a bőrbántatalmaiktól mentesüljünk, csupán védekeznünk kell a napáldás túlzásai ellen. Belátjuk, hogy ez nem a legegyszerűbb. A fényvédelem kiindulási pontja részünkre az, hogy senkitől a napot, levegőt, sportot, strandot, kirándulást elvonni nem gondoljuk. Természetesen e kereten belül a legnehezebb a fényvédelem. De tervszerűséggel és gondossággal keresztülvihető. Azt a kis fáradozást testünk szépsége megérdemli.” 

Régen és most

A cikkek a nap elleni védekezésben először a ruházat fontosságát emelik ki, széles karimájú kalap vagy napernyő és szemernyő  használatát javasolja (de ne a zöld kaucsuk megoldást válasszuk, mert az nem hatékony), ezek – a mai kor igényeihez igazítva is – abszolút érvényes tanácsok. Sajnos a finom, iparművészeti alkotásnak is beillő csipkenapernyők már rég kimentek a divatból, a kalapok csak átalakultak és kaucsuk szemernyő helyett a napszemüveg hordása sokkal hatékonyabb védelmet tud nyújtani a káros sugarak ellen. Ruháknál a sötétebb színek jobban, a világosabbak kevésbé óvják bőrünket, a könnyű, természetes és légáteresztő anyagok a legjobb barátaink a napsugárzással sokszor együttjáró hőségben.

Mindenféle tinktúrákat, házi és gyógyszertárban kapható zsíremulziókat és kenőcsöket is ajánlanak már a korabeli lapok, nagy kedvenc a „cold krém”, azaz hideg krém, amit a Nagyasszony női magazin a következő recepttel ajánl elkészíteni: „Vízfürdőben feloldani 4 r. sárga viaszt, (a fehérrel készített nem áll el olyan jól), 5 r. cetvelőt, 32 r. mandula olajat. Mikor kihűlt, 16 r. rózsavizet és 1 csöpp rózsaolajat jól belekeverni. A fehér viasz hamar avasodik, szaga átjárja az egészet, 10 nap múlva hasznavehetetlen. Jól zárható tégelyben tartani.”  Manapság kifejezetten nem ajánlják a szakértők, hogy otthon kevert viasszal kenegessük az arcunkat, de szerencsére a patikák és boltok online és offline polcai tele vannak hatékony megoldásokkal. Nézzük, mik a fényvédelem gránit szilárdságú alapszabályai, amit mindenkinek követni kellene, aki a felsorolt kellemetlenségeket szeretné elkerülni.

ha esik, ha fúj, kend minden nap!

A tavasz megérkeztével különlegesen fontos, hogy még esős, borús napokon is megfelelő védelemmel lássuk el a ruhák által nem takart testrészeket. A nemzetközi egészségügyi szervezetek ajánlása szerint minden nap, minden időjárás esetén, naponta többszöri újrakenéssel érdemes használni a fényvédőt. Kinézel az ablakon és csak szürkeséget látsz? Kenj fel fényvédőt! Hóesés és mínuszok? Hol a fényvédő? Ragyogó napsütés és lágy szellő? ... nincs nagy meglepetés: jöhet a fényvédő! A napi arcápolási rutin utolsó, szérumoknál és hidratálóknál is fontosabb, nélkülözhetetlen befejező eleme.

SPF és ami mögötte van

A fényvédők egyik legfontosabb tulajdonsága az SPF-érték, (Sun Protection Factor, azaz napvédelem faktor) ami azt mutatja meg, mennyire védi a bőrt a napégést okozó UVB-sugaraktól. Például egy SPF 30-as fényvédő (ez alatti mennyiségek nem nyújtanak megfelelő védelmet még a téli időszakban sem) az UVB-sugarak körülbelül 97%-át blokkolja, míg egy SPF 50-es termék körülbelül 98%-os védelmet nyújt. Természetesen földrajzi elhelyezkedéstől függően az iránymutatások változnak, de itthon a téli időszakban 30 SPF, tavaszi-nyári-őszi időszakban pedig minimum 50 SPF jelzésű fényvédőt érdemes használni, hogy biztonságban tudhassuk bőrünket. Gyakori félreértés, hogy az SPF szám azt mutatja, hányszor tovább tartózkodhatunk biztonságosan a napon (ahhoz képest, hogy bekenés nélkül meddig bírná a bőrünk leégés nélkül),  ez azonban nem ilyen egyszerű, ugyanis a védelem hatékonyságát a helyes mennyiség, az újrakenés gyakorisága és a vízzel való érintkezés vagy izzadás is befolyásolja.

FIZIKAI VS. KÉMIAI fényvédők

A fényvédő krémek világában két fő csoportot különböztetünk meg: a fizikai (ásványi) és a kémiai fényvédőket. A hatásmechanizmuson alapul a megkülönböztetés. Az előbbi csoportba tartozó fényvédők, mint a cink-oxid és a titán-dioxid, fizikai pajzsként, a bőr felszínén maradva visszaverik és szétszórják az UVA és UVB sugarakat, felvitel után azonnali védelmet nyújtanak a nap káros hatásaival szemben. Nem szívódnak fel a bőrbe, így kisebb az allergiás reakciók esélye, ezért ideális választás lehet érzékeny bőrűeknek, gyermekeknek és várandósoknak.

A kémiai fényvédők ezzel szemben felszívódnak a bőrbe, és ott nyelik el az UV-sugarakat, majd hővé alakítják azokat, így óvnak a napsugárzás káros hatásaitól. ​A teljes védelem kialakulásához általában szükséges 15-20 perc a felvitel után. Nem hagynak látható réteget a bőrön és kellemesebb, könnyebb a használat után megmaradó érzet, különösen zsíros vagy kombinált bőr esetén, viszont a felszívódás miatt könnyebben válthatnak ki allergiás reakciókat egyes hozzávalói. Nem csak a fényvédőknél igaz, de itt fokozottan érvényes, hogy érdemes olyan termékeket választani, ami nem tartalmaz illatanyagokat, parfümöt.

mennyi az annyi

Körülbelül egy bő 1 grammot, azaz negyed teáskanálnyi fényvédőt ír a szakirodalom, de mivel nehéz elképzelni, hogy kiskanálból kenegeti magát reggel az ember, így van erre egy praktikusabb, könnyen kivitelezhető megoldás is. A két ujj-szabály, azaz a mutató és középső ujjunk teljes hosszában kinyomott csík (ez persze egyénenként eltérő lehet, de kiindulási alapnak remek) elegendő védelmet nyújt az arcunkra. Ez elsőre rettenetesen soknak tűnhet, de a szorgalmas, mindennapos használat során gyorsan hozzászokik az ember ehhez a mennyiséghez, aminél szempont az is, hogy a krémet finoman ütögetve dolgozzuk be a bőrbe, ugyanis a fényvédőknél a masszírozást, klasszikus kenegetést kevésbé ajánlják. Az újrakenést viszont annál inkább. Két óránkénti ismételt felvitel a jelenlegi ajánlás, de ezt érzés szerint, főleg, ha a napunk nagy részét szabadban, esetleg valamilyen izzadást előidéző tevékenységgel töltjük, akár gyakrabban is megtehetjük.

Kis fényvédelem történet

A napbarnított bőr hosszú évszázadokig a fizikai munkát végzőkhöz kapcsolódó, a mindenkori elit által pánikszerűen került jellemző volt. A XX. század első felében azonban a gazdag, gondtalan, utazásokkal és sport tevékenységekkel teli élet jellemzője lett. Nem volt sok évtizede a pecsenyére sült bőrnek, manapság megint egyre többen választják az egészséges bőrt a bronzos árnyalatok helyett.  

A fehér bőr megóvása és a fény elleni védelem már az ókorban is megjelent: évezredekkel ezelőtt az egyiptomi birodalom lakói rizskorpa, jázmin és csillagfürt kombinálásával készítettek halványító és fényvédelemben hatásos keveréket, az ókori görögök olívaolajjal (modern kutatások szerint az olívaolaj átlagosan SPF 8-as érték körül van) óvták bőrüket. Majd a középkortól kezdve az egész világon státuszt és gaszdagságot sugárzó, áhított fehér bőr eléréséhez használt, ólom és higany tartalmú krémek hódítottak. Ezek halálos hatásait saját kárán tanulta meg az emberiség, de nem volt túl gyors ez a folyamat – a negatívumok ismeretében is folytatódott használatuk a XX. század második feléig.  

Közben a napsugárzás veszélyeit bemutató kutatások már a XIX. század folyamán megjelentek, ahogy az első, emberi használatra kialakított fényvédők is, de ezek praktikus okok miatt nem terjedtek el. Ilyen például a napsütés a bőrrák kapcsolatát először kimutató német orvos, Dr. Unna találmánya, akinek 1899-es, gesztenyekivonata sűrű állaga miatt finoman szólva se lett a közönség kedvence, de tanninos és kinines próbálkozások is voltak, ezeket azonban bőrszínező mellékhatásaik miatt kerülte el a piaci siker. A XX. század eleje még az arcot és testet árnyékba borító napernyők, szemellenzők és egészen bizarr megoldások kora(mint ami az alábbi képen is látható, 1920-as években megjelent, teljes arcot takaró napmaszk volt), miközben már két véletlen lebarnulás is örökre megváltoztatja a napozók világát. Az egyik ilyen nem szándékos naptúltengés történetét meséli el az a népszerű anekdota, ami szerint Coco Chanel csak figyelmetlenségből barnult le egy yacht kiruccanáson, de a korábban is merész és tabudöntögető húzásai után a divattervező- és diktátor ettől sem nem esett zavarba, bronzbarna bőrrel és teljes magabiztossággal érkezett meg Cannes kikötőjébe, ahonnan az estélyek és események forgatagában izgatottan nézték őt a porcelánfehér bőrük óvásáért addig mindent megtevő lányok és asszonyok, hatására (hasonlóan Regina George lyukas pólójához a Bajos Csajok című klasszikusban) a korábban elkerülni igyekezet napbarnított bőrszín hamar a szépek és gazdagok legújabb, vágyott kiegészítője lett. 1933-ból az Illatszerész magazin jelenti: „A régi időkben, különösen a nők a napfénytől erősen idegenkedtek és a napfényes nyári időt nagyobbrészt szobában töltötték és ha mégis kimerészkedtek, úgy a napfény elől a napernyő árnyéka alá menekültek. Ma már fehér, szinte alabástromszerű, vértelen bőr ritkán található és tulajdonképpen így is van helyesen. A fehér bőrt ma a lebarnult bőr divatja kiszorította.”

Az első fecske

Ugyanebben az évtizedben járunk, amikor egy svájci kémikus, Franz Greiter kedvelt hobbijának, a hegymászásnak hódolva – szintén véletlenül – rákvörösre égett az egyik túrája alkalmával. Otthonába visszatérve azonban nem teremt divatot, helyette viszont a következő évtized közepére (1946) megalkotja a napvédelem ellen kifejlesztett Glacier Cream-et (a 60-as évektől fokozatosan világszerte elterjedő SPF rendszer kidolgozását is neki tulajdonítják). Ez tehát korunk fényvédelmi arzenáljának első fegyvere, az első, mindennapi használatra alkalmas, modern fényvédő, aminek variációja még a mai napig megtalálható a napégés helyszínéről, a Piz Buin hegyről elnevezett márka kínálatában. Manapság már számtalan termék közül választhatunk, így ez biztosan nem lehet kifogás a fényvédelem elkerülésére. A legfontosabb tanácsunk pedig ez: ha a nap imádói, vagy éppen az árnyék szerelmesei vagyunk, egyformán tegyük hitvallásunk részévé a szigorú, következetes, mindennapi fényvédelmet.