Rosszul tájékozódsz? Ez lehet az oka a szakértők szerint!

Kétféle ember létezik: van, aki gond nélkül bárhova odatalál, és van, aki szinte azonnal eltéved. A tájékozódási képesség mögött valójában komoly magyarázat áll.

Sokáig tartotta magát az a sztereotípia, hogy a férfiak jobban tájékozódnak a nőknél. Ennek egyik magyarázata, hogy a férfiak inkább „mentális térképekben” gondolkodnak, míg a nők inkább útvonalakhoz és jellegzetes pontokhoz kötik a tájékozódást. Bár ennek lehet némi alapja, a kutatások szerint a különbségek jóval árnyaltabbak, és a valóságban sokkal nagyobbak az egyéni eltérések, mint a nemek közötti különbségek.

Nem csak két típus létezik!

A szakértők szerint alapvetően kétféle módon tájékozódunk. Az egyik, amikor egyfajta belső térképet építünk fel a fejünkben: ilyenkor nemcsak azt tudjuk, merre kell menni, hanem azt is, hogyan vannak az utcák és épületek. A másik stratégia inkább útvonalakhoz és kapaszkodókhoz kötődik:

Itt balra kell fordulni, a benzínkút után jobbra, majd a lámpánál egyenesen tovább.

Mindkettő hasznos, csak más-más helyzetekben.

Egy átfogó kutatás azonban arra jutott, hogy az emberek nem két csoportra oszthatók, mert valójában három alaptípus létezik:

• az „integrátorok”, akik jól kombinálják a két módszert, és átlátják a teljes környezetet
• a „nem integrátorok”, akik emlékeznek az útvonalakra, de nem látják az összefüggéseket
• a „pontatlan navigátorok”, akik mind a térképszerű, mind az útvonalalapú tájékozódásban bizonytalanabbak

A félelem is lehet az oka 

A különbségek mögött több tényező is áll. Az egyik legfontosabb a szorongás. Azok, akik korábban rossz élményeket szereztek – például eltévedtek egy idegen helyen –, könnyen szorongatnak az új helyzetektől. Ez a feszültség aztán nagyban rontja a koncentrációt, így még nehezebb lesz számára az eligazodás. Így pedig kialakul egy ördögi kör: a félelem miatt jön a hibázás, a hiba pedig megerősíti a félelmet.

Az agy működése is 

A kognitív képességek szintén kulcsszerepet játszanak. A jó navigátorok általában könnyebben tudnak fejben „mozgatni” tárgyakat, elképzelni különböző nézőpontokat, vagyis erősebb a térbeli gondolkodásuk. Ez segíti őket abban, hogy gyorsabban és pontosabban állítsanak össze egy mentális térképet egy új környezetről.

A személyiségtől is függ, ki, hogyan tájokozódik

Érdekes módon a személyiség is hatással van arra, mennyire tájékozódunk jól. A kutatások szerint azok, akik nyitottabbak az új élményekre, energikusabbak és kitartóbbak, hajlamosabbak aktívan felfedezni a környezetüket. Ők nem riadnak vissza attól, hogy „csak úgy” elinduljanak egy új, számukra ismeretlen városban, és éppen ez a kíváncsiság segíti őket abban, hogy gyorsan megtanulják a környéket.

Érdemes gyakorolni!

A jó hír, hogy a tájékozódási képesség nem egy fix adottság. Sokan egyszerűen elkönyvelik magukat „rosszul tájékozódnak”, és emiatt kevésbé figyelnek a környezetükre, vagy azonnal a GPS-re hagyatkoznak. Pedig már az is sokat segíthet, ha tudatosabban figyelsz a környezetedre, megpróbálod megjegyezni az útvonalakat, vagy néha a telefon segítsége nélkül indulsz felfedésre.

A lényeg: ha gyakran eltévedsz, az nem azt jelenti, hogy nincs érzéked hozzá. Inkább arról van szó, hogy több tényező – a gondolkodásmódod, a tapasztalataid és akár a személyiséged – együtt alakítja, mennyire tudsz tájékozódni, és ezen jó eséllyel változtathatsz is. 

via