A negatív gondolkodású emberek ezt a 6 mondatot állandóan ismételgetik

A negatív gondolkodás megnehezítheti az életünket.

Az, ahogyan beszélünk magunkkal és a világról, sokkal többet árul el a gondolkodásmódunkról, mint hinnénk. A pszichológusok szerint az emberek naponta rengeteg belső gondolatot ismételnek magukban, és ezek között meglepően sok a negatív üzenet. Az ilyen gondolkodás gyakran apró mondatokban jelenik meg, és talán észre sem vesszük őket. Most eláruljuk, hogy mik ezek.

1. Ennek mi értelme?

Ezt a mondatot sokszor akkor mondja valaki, amikor már eleve úgy gondolja, hogy a próbálkozásnak nincs értelme. Ilyenkor még azelőtt lemond a dologról, hogy egyáltalán belevágna, mert biztos benne, hogy úgyis csalódás lesz a vége. A kihívásokba azonban energiát kell fektetni, és sokkal közelebb kerülhetünk a megoldásokhoz akkor, ha már eleve pozitívan közelítjük meg a folyamatot. Az ilyen negatív gondolkodás hosszú távon viszont beszűkíti a lehetőségeket.

2. Ez mindig velem történik meg. 

A negatív gondolkodású emberek gyakran egy-egy rossz élményt úgy értelmeznek, mintha az egy állandó mintát bizonyítana az életükben. A pszichológiában ezt túláltalánosításnak nevezik: egy kellemetlen eseményből rögtön egy nagyobb történetet gyártanak az ilyen típusú személyek. Ez a megfogalmazás könnyen megerősíti azt az érzést, hogy az egész élet egy rossz körforgás, amin nem lehet változtatni. Ez mások számára is fárasztó lehet, ha valaki mindig azt ismételgeti, hogy vele csak rossz dolgok tudnak történni.

3. Úgysem alakul soha semmi jól.

Hasonlóan az előzőhöz, ez mondat azt mutatja, amikor valaki már nem csak egy adott helyzetet lát rossznak, hanem az egész életére vetíti ki a csalódottságot. Az ilyen típusú emberek azt látják, hogy őket csak problémák veszik körül, és torzul a valóságérzékelésük. Emiatt azonban a sikerek csak átmenetinek tűnnek számukra, míg a kudarcok véglegesnek. Ez a gondolkodásmód megerősíti azt a hitet, hogy az erőfeszítésnek ritkán van értelme. Egy idő után ez a mondat már nemcsak magyarázatként jelenik meg, hanem elvárássá is válik: az ember szinte automatikusan arra számít, hogy a dolgok úgysem fognak jól alakulni.

4. Az emberek a legrosszabbak.

Ez a kijelentés gyakran azt jelzi, hogy valaki egyre cinikusabban kezd gondolkodni másokról. A szociálpszichológiai kutatások szerint, ha valaki többször csalódik a kapcsolataiban, könnyen kialakulhat benne egy általános, védekező hozzáállás az emberekkel szemben. Ez a mondat eleinte lehet csak egy viccesnek szánt megjegyzés vagy pillanatnyi bosszúság, de azok, akik gyakran ismételgetik, idővel el is hihetik, hogy ez tényleg így van. De nehéz úgy kapcsolódni, amikor valaki alapból gyanakvással tekint másokra. Ilyenkor a beszélgetések is egyre inkább a panaszkodásról szólnak, nem pedig a kíváncsiságról vagy a megértésről.

5. Ilyen az én szerencsém.

Az ilyen mondatok azt sugallják, mintha az élet csak „megtörténne” valakivel, és nem lenne igazán hatása arra, hogyan alakulnak a dolgok. A pszichológiai kutatások szerint azok, akik főként külső tényezőknek – például a szerencsének vagy a sorsnak – tulajdonítják az eredményeket, gyakran kevésbé érzik úgy, hogy irányítani tudják a saját döntéseiket. A „nekem mindig ez a szerencsém” elsőre ártatlan, hétköznapi megjegyzésnek tűnhet, de valójában egy mélyebb meggyőződést is tükrözhet: azt, hogy a dolgok nagyrészt rajta kívül állnak. Azok az emberek, akik ezt a mondatot sokszor ismételgetik, szintén felvehetnek egy olyan negatív gondolkodást, ami hosszú távon nem lesz kifizetődő, lényegében mintha beletörődnének a rossz dolgokba, amik nem okoznak örömüt.

6. Miért próbálkozzak?

Ez a mondat már többet jelent egyszerű bosszúságnál. Inkább azt mutatja, hogy valaki úgy érzi, a próbálkozásnak sincs értelme, mert a vége úgyis kudarc lesz. Ha valaki folyamatosan erre számít, idővel egyre kevésbé lesz kedve belevágni új dolgokba. Előfordulhat, hogy egy rossz élmény után hangzik el, de ha rendszeresen ismétlődik, az már egy mélyebb, berögzült gondolkodásmódra utal. Ilyenkor az ember sokszor már azelőtt visszalép, hogy egyáltalán esélyt adna a dolognak. A beszélgetések is gyakran arról kezdenek szólni, miért nem érdemes megpróbálni valamit, ahelyett hogy arról szólnának, hogyan lehetne mégis megoldani.

A szakértők szerint a negatív gondolkodás sokszor észrevétlenül épül be a mindennapi beszédünkbe. Ezek a mondatok elsőre ártalmatlannak tűnhetnek, de ha rendszeresen ismételjük őket, könnyen megerősíthetik azt az érzést, hogy nincs ráhatásunk a saját életünkre. Éppen ezért fontos, hogy tudatosan próbálkozzunk pozitívabb megerősítéseket ismételgetni magunkban a saját boldogságunk érdekében. 

Via