Az ünnepek környékén sokan furcsa kettősséget élnek meg. Kívülről mintha minden lelassulna: kevesebb munka, több otthon töltött idő, hosszabb esték, későbbi reggelek. Belül azonban gyakran épp az ellenkezője történik. A test fáradt, az idegrendszer túlpörgött, az alvás felszínesebb, a mozgás iránti kedv eltűnik – és mindehhez társul egy halk, de állandó bűntudat: „pihennem kellene, de valahogy nem sikerül igazán”.
Pedig az ünnepi leállás nem lustaság, nem fegyelmezetlenség, és végképp nem kudarc. Valójában egy nagyon pontos, biológiai válasz arra, amit az év vége jelent a test és az idegrendszer számára.

Az év utolsó heteit sokan próbálják kibírni. Zárások, határidők, elvarratlan szálak, elhalasztott döntések sűrűsödnek össze, miközben érzelmileg is terheltebbé válik minden: családi dinamika, elvárások, megfelelési kényszerek. Még akkor is, ha az ünnepekhez alapvetően jó érzések társulnak, az idegrendszer számára ez fokozott ingerterhelés.
Amikor végre eljön a leállás, a test nem ünnepel – hanem összeesik. Ezért tapasztalják sokan, hogy az első szabad napokon fáradtabbak, ingerlékenyebbek vagy tompábbak, mint előtte. Az idegrendszer ilyenkor nem relaxál, hanem lekapcsol túlélő üzemmódba.
Az idegrendszer két fő állapota közül az egyik az aktivált, cselekvő, teljesítő mód (szimpatikus idegrendszer), a másik pedig a regeneráló, pihenő állapot (paraszimpatikus idegrendszer). Az ünnepi időszak különlegessége, hogy külsőleg pihenést ígér, belsőleg viszont gyakran még mindig aktivált állapotban tart.
Ez az oka annak, hogy:
Nem azért, mert rosszul csinálod, hanem mert az idegrendszernek idő kell az átálláshoz.
Sokan ilyenkor megijednek attól, hogy eltűnik a sport iránti motiváció. Pedig ez az ellenállás gyakran védelmi mechanizmus. A test jelzi, hogy még nem áll készen a teljesítményre, az erőfeszítésre, a külső elvárásokra.
Az ünnepi időszak alatt a mozgás hiánya nem visszalépés, hanem átmeneti visszahúzódás. Ilyenkor a szervezet az alapfunkciókra koncentrál: emésztésre, regenerációra, idegrendszeri egyensúlyra. Ez az oka annak is, hogy sokan ilyenkor híznak néhány kilót – nem azért, mert elfelejtettek uralkodni magukon, hanem mert a test biztonságot keres.
A január eleji új élet narratívája figyelmen kívül hagyja ezt az egész folyamatot. A test még feldolgoz, az idegrendszer még nem stabil, a hormonrendszer még nem egyensúlyozott. Amikor ilyenkor túl gyorsan próbálunk visszatérni a sporthoz, gyakran tapasztaljuk:
Ez nem akarat kérdése. Időzítés kérdése.
Fontos megérteni, hogy az ünnepi időszak nem kiesett idő, hanem átmeneti fázis. Olyan, mint egy belső téli időszak, amikor a test befelé dolgozik. A valódi regeneráció nem azonnal történik meg, hanem lassan, rétegről rétegre.
Ezért van az, hogy sokan csak február környékén érzik először azt, hogy:
Nem véletlenül. A test addigra megérkezik.
Ha az ünnepek alatt kevesebbet mozogtál, többet pihentél, visszahúzódtál, az nem hiba. Az idegrendszered pontosan azt tette, amire szüksége volt. A probléma csak akkor kezdődik, ha ezt hibának értelmezed, és erővel próbálod felülírni.
A valódi kérdés nem az, hogy mikor kezded újra a mozgást, hanem az, hogy milyen állapotból indulsz el. És ezt az állapotot most, az ünnepi leállás alatt alakítod ki – akár tudatosan, akár ösztönösen.
Lépj ki a hétköznapok zajából, és találd meg a lelki egyensúlyt Srí Lanka varázslatos tájain!
Ha úgy érzed, megszólított a belső utazás hívása, csatlakozz az Elle Spirit Camphez!
Részletes információk:
+36 30 999 4646
Morapitiye Katalin: kati@jetwing.hu
Tóth Adrienn: adrienn@jetwing.hu
Balogh Zelma: zelma.balogh@elle.hu
Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!