Hogyan segíts egy szerettednek, akinek pánikrohamai vannak?

Ne hibáztasd és ne mondogasd, hogy szedje össze magát

Amikor Stina Sanders modell és író először kapott pánikrohamot, megkérte a kollégáját, hogy hívjon mentőt, mert azt hitte, meg fog halni.

„Biztos voltam benne, hogy szívrohamom van” – mondta el az angol ELLE-nek. „A karom lebénult és a mellkasom elnehezült. Nagyon erősen szédültem, a szívem hevesen vert, és úgy éreztem, nem kapok levegőt.”

View this post on Instagram

white trainers make me happy.

A post shared by STINA SANDERS (@stinasanders) on Sep 9, 2016 at 2:50pm PDT

Stina reakciója eléggé általános Dr Roger Baker, egy klinikai pszichológus szerint, aki a „Megérteni a pánikrohamokat és legyőzni a félelmet” című könyv szerzője. Az orvos elmagyarázta, hogy a pánikroham egy félelmi reakció, amely hirtelen, a semmiből képes előtörni.

Egyes helyzetekben természetes a pánik, például, ha félünk a repüléstől, de mégis fel kell ülnünk egy repülőre, de ez még nem pánikroham. A pánikroham nagyon hirtelen, váratlanul jön és teljesen lesokkolja az embert” – mondja Dr. Baker. „A félelmi reakció véletlenszerűen indul be. Hihetetlenül ijesztő és egyáltalán nem meglepő, ha az emberek azt gondolják, valami szörnyű egészségügyi katasztrófa történik velük.

Egy másik klinikai pszichológus, Elaine Iljon Foreman szerint a pánikroham a gondolatok, szorongás érzés és valami szörnyű előérzet keveréke fizikai tünetekkel... A test válasza a veszélyre – az üss vagy fuss reakció -, amikor adrenalin és más vegyületek szabadulnak fel, hogy az ember szembeszálljon a támadóval, vagy nagyon gyorsan elfusson”.

Iljon Foreman azt mondja, a pánikroham tünetei lehetnek: gyorsan dobogó szív, hirtelen félelem attól, hogy valami szörnyűség fog történni, izzadás, remegés, rángatózás, légzési nehézségek, mellkasi fájdalmak, szúró érzések, hideg láb, hányinger, az, hogy gyorsan a mosdóba szeretnénk menni, homályos látás, ájulás érzet és furcsa érzés a fejben.

Ráadásul a pánikroham megmaradhat egy embernél, aki egyszer már átélte, ahogy Iljon Foreman mondja, „a félelemtől való félelemként”.

„Ilyenkor az emberek attól félnek, mikor jön a következő roham, és hogy nem lesz-e az most már tényleg az, amikor valami rettenetes történik. Sokan elkerülő viselkedést folytatnak, nem mennek olyan helyre, vagy szituációba, amiről feltételezik, hogy előhozhatja a pánikot.

Volt, mikor Stina napi öt pánikrohamot élt át.

„Eljött az a pont, amikor nem mertem elmenni otthonról miatta. Az állásomat is elvesztettem” – mondja. „Az volt a végső állomás, mikor már felkelni sem tudtam. Akkor már depressziósnak éreztem magam és utáltam felébredni”.

Először is, aki úgy érzi, pánikrohamot élt át, azonnal menjen el a körzeti orvosához, aki információt ad a kezelésről, mint a kognitív viselkedésterápia. Azért is fontos minél előbb elmenni, mert ki kell zárni más egészségügyi okokat.

Akármennyire is tehetetlennek érzed magad, igenis vannak módok, ahogyan segíthetsz!

• Beszélj a másikkal nyugodt hangon, míg le nem lassul a légzése, próbáld elérni, hogy veled együtt lélegezzen.
• Ne hagy magad eltéríteni az ő szorongása által, ha te is aggódsz és kétségbe esel, az nem segít őt megnyugtatni.
• Biztosítsd róla, hogy ez az érzés elmúlik, ez egy pánikroham. Próbáld bátorítani, hogy ez nem a világ vége, a testi tünetek csak a pánik részei.
• Próbáld elterelni a figyelmét. Például, soroljon fel öt-öt dolgot, amit lát, megérinthet, megszagolhat a környezetében – ezzel a külvilágra segíthetsz fókuszálni, ahelyett, hogy magára és az átélt érzésekre figyeljen.
• Ha egy barátod rendszeresen él át pánikrohamokat, hallgasd meg, ne hibáztasd azért, amit érez, és ne mondogasd, hogy „szedje már össze magát”. Biztos, hogy már így is épp eleget hibáztatják magukat az egész miatt.
• Próbáld megtudni a kiváltó okokat. Ha vannak olyan konkrét dolgok vagy helyzetek, amik beindítják a barátod pánikreakcióit, jó, ha a barátok tudnak ezekről.
• Amikor a rohamnak vége, igyekezz elérni, hogy a barátod pihenjen egy kicsit. Rengeteg energia megy el ilyenkor, amit jó lenne visszanyernie.

Nagyon fontos, hogy bíztassuk a barátunkat, kérjen segítséget, mert nem lehet mindig mellette valaki, és így nem lehet normálisan vezetni az életet. Stina is mondja: a legfontosabb, amit egy barát tehet, hogy mindig támogat és lehet rá számítani. „Hallgasd meg és öleld meg néha a pánikos barátodat! Ez egy nagyon magányos érzés, legyél ott, ha szüksége van rád!”