Egy kutatónő harca a koronavírussal

Dr. Kate Broderick napi két órát alszik, a nap fennmaradó 22 órájában pedig családi életet él és a koronavírus ellenszerét keresi.

Dr. Kate Broderick korán ébredt. Főzött egy teát és kicsit nyomkodta a telefonját – ezek az utolsó nyugodt reggeli pillanatai, mielőtt két kisgyereke felébred. Ekkor olvasott egy rövidhírt a BBC-n egy eddig ismeretlen vírusról, ami Kínában már több emberéletet követelt. Broderick, a molekuláris genetikus, izgatott lett. De ez a kíváncsiság hamar aggodalomba csapott át, amikor a következő héten több száz újabb eset merült fel és világszerte terjedni kezdett a vírustól való pánik. Brodericket és kutatócsapatát meghívták egy értekezletre az Inoviónál, egy san diegói gyógyszerészeti cégnél, ami többek között arról híres, hogy itt fejlesztettették ki a közel-keleti légúti koronavírus (Middle East Respiratory Syndrome, MERS) és a Lassa-láz elleni vakcinákat. Ez a titokzatos tengerentúli fertőzés probléma, ebben mindannyian egyetértettek, de mi is ez valójában?

“Ez egy verseny az idővel. Ez nagyon-nagyon komoly.”

Mindez még januárban történt. Azóta a fertőzés saját nevet kapott, a koronavírust (az elnevezést a vírus felületén lévő koronaszerű tüskékről kapta), és hivatalosan is közegészségügyi vészhelyzetet hirdetett miatta az Egészségügyi Világszervezet. A járvány először Wuhanban, a kínai Hupej tartomány székhelyén tört ki, mostanra azonban világméretűvé nőtt, megfertőzve több mint 83 ezer embert több mint száz országban. Közülük mostanáig közel négyezren haltak meg. (Magyarországon a cikk írásának pillanatában hivatalosan 12 fertőzött beteg van – a szerk.)

Amikor január 9-én közzétették a vírus genetikai kódját, Broderick azonnal elkezdett dolgozni egy vakcinán, ami a DNS technológia egy viszonylag új változatát használja. Csapata az Inoviónál egy 9 millió dolláros kutatási alapot kapott Bill és Melinda Gates egyik szervezetétől. “Ez egy verseny az idővel – mondta el a 42 éves Broderick az ELLE.com-nak. Ez egy nagyon komoly ügy és mi bármit is tudunk ebben segíteni, megtesszük. Megtiszteltetés, hogy részt vehetünk egy ilyen helyzet megoldásában.“

Amíg a hagyományos gyógyszerek kifejlesztése évekig tart, a génterápián alapuló gyógyszerek, amiken az Inoviónál is dolgoznak, néhány hónap alatt kifejleszthetők és sokkal nagyobb mennyiségben előállíthatók, mondja el Broderick. Egy ilyen gyógyszert képes volt megtervezni mindössze három óra alatt, miután a kínai hatóságok közzétették a koronavírus DNS szekvenciáját. (A génterápia lényege, hogy kijavítja, deaktiválja, vagy megváltoztatja a betegséget létrehozó diszfunkcionális géneket.  – a szerk.) Broderick most éppen preklinikai állatkísérleteket végez. Ha megkapja az Egyesült Államok Élelmiszerbiztonsági és Gyógyszerészeti Hivatalának (FDA) engedélyét, akkor elkezdődhetnek a klinikai kísérletek, immár embereken.

“Ez tényleg példátlan”

Az FDA engedélyével az Inovio el tudja kezdeni tesztelni a vakcinát olyan kínai állampolgárokon, akik potenciálisan megfertőződtek a koronavírussal. Broderick reméli, hogy a klinikai tesztek el tudnak kezdődni júniusig. “Ez tényleg példátlan. Néha hónapokba, vagy akár évekbe telik, mire ténylegesen látjuk egy vírus DNS szekvenciáját – ilyen volt például a SARS vírus esetében is. Ez azt jelenti, hogy több hónapot, vagy akár éveket is veszítesz a vakcina fejlesztésében. A DNS szekvenciához való gyors hozzáférés nagyon-nagyon kritikus itt.”

Az Al Jazeera szerint a koronavírus elleni harc “a leggyorsabbak között van a modern történelemben”. A kutatóknak 20 hónapjába telt, mire kifejlesztették a SARS elleni vakcinát 2002-ben, a Zika vírus 2015-ös terjedésekor pedig hét hónap telt el, mire meglett a DNS szekvenciája. Broderick hisz abban, hogy pár hónap alatt ki tudja fejleszteni a koronavírus elleni vakcinát.

Ez a gyorsaság hosszú napokat jelent Brodericknek, akik minden reggel 4-kor kel és fél óra jógával indítja a napot. Férje, Steve reggelit készít (“Isteni a spenótos frittatája!”), majd miután kitette gyerekeit – a hétéves Rory-t és a négyéves Islát – az iskolánál, Broderick is munkába indul. Először is ellenőrzi az igazolt koronavírus-fertőzések számát és a halálozási arányt – mindkettő folyamatosan növekszik. Ezt követően megbeszéli csapatával a kutatási stratégiát, meglátogatja a laboratóriumokat és telefonon egyeztet a befektetőkkel.

A CEPI, az Inovio legfőbb partnere összeállt a Queenslandi Egyetemmel és az Egyesült Államok Nemzeti Allergia és Fertőző Betegségek Intézetével. Ők adták össze az Inovio 9 millió dolláros kutatási alapját, de Broderick szerint ez az összeg nem fedezi majd a feljesztés teljes költségét. Ezért is létfontosságú, hogy találjanak további befektetői tőkét. “Itt nincs garancia a sikerre, de reméljük, hogy a munkánk eredménye egy jelentős és fontos lépés lesz a koronavírus elleni vakcina kifejlesztésében – mondja el Dr. Richard Hatchett, a CEPI ügyvezetője. Azt szeretnénk elérni, hogy az új technológiának köszönhetően 16 hét alatt el tudjunk jutni a DNS szekvenciájától a klinikai tesztekig, ami sokkal rövidebb idő, mint eddig volt.”

Munka után Broderick felveszi Roryt és Islát az iskolánál és vacsorát főz nekik. Elkészíti a fürdővizet, majd esti mesét olvas nekik. Amint elalszanak, megy is vissza az irodába. “Nem akarom, hogy a gyerekeim szenvedjenek azért, ami a munkahelyen történik – mondja. Amikor elkezdjük fejleszteni a vakcinát, még csak napi két órát aludtam, de előző este már négy teljes órát nyomtam! Kezdek is jobban lenni!”

A Biocentury szerint a koronavírus DNS szekvenciájának közzétételével egyidőben “eldördült a startpisztoly és megkezdődött a verseny a gyógyszergyártók között”. Legalább egy tucat biogyógyszerészeti vállalat és kutatócég jelentette már be, hogy a koronavírus elleni vakcinát fejlesztenek, többek között a gyógyszergyártó-óriás Johnson & Johnson.

Dr. Amesh Adalja, a fertőző betegségek doktora szerint a nagy gyógyszercégek komoly hátrányból indulnak a vakcina kifejlesztésében. “Ezek a cégek hatalmas operatív költségekkel működnek és sok különféle forrásuk van arra, hogy jövedelmező gyógyszereket fejlesszenek – mondja. A mostani vészhelyzetben nem ismerjük a piac méretét, nem tudjuk, mennyi ember fertőződik majd meg és azt sem tudjuk, mennyi ideig tart a járvány. Könnyen lehet, hogy viszonylag sok időbe telik, mire a vakcinát kifejlesztik. Mindez sok bizonytalan tényezőt jelent egy olyan vállalatnak, ami nem biztos, hogy bele akar vágni egy ilyen gyógyszer fejlesztésébe, hiszen ez a fentiek miatt egy egészen más piac, mint a hagyományos gyógyszereké.”

Adalja arra is rámutat, hogy az sem mindig jön ki jól, amikor a gyógyszeripari óriások fejlesztenek ilyen vakcinákat. 2017-ben például Bernie Sanders szenátor a New York Times-ban kritizálta a francia Sanofit, amiért kizárólagos szerződést kötött az Egyesült Államok hadseregével a Zika vírus elleni vakcinával. A kisebb gyógyszeripari cégeknek, mint például az Inovio, nagyobb lehetőséget  jelentene, ha “megmutathatnák képességeiket egy ilyen helyzetben”. Hozzáteszi: “A CEPI modellje szerencsére kiterjeszthető és több nagy gyógyszergyártó is beszállhat a versenybe. Nekik megvan az a tapasztalatuk, ami másnak nincs, hiszen rengeteg gyógyszert készítettek és ismerik az utat a klinikai tesztektől addig, amíg beadják a gyógyszert a beteg karjába.”

Broderick hisz abban, hogy alapvető fontosságú, hogy az egész tudományos közösség egy csapatként szálljon szembe a koronavírussal. “Ha mindannyian külön-külön tesszük a dolgunkat, akkor is véget vethetünk ennek, de sokkal tovább fog tartani – mondja. Nagyon inspiráló látni, hogy a tudósok megosztják az információkat és az eszközöket ebben a harcban.”