Nobel végrendelete szerint Karikónak járna a díj

Meglehetősen pontosan fogalmazott a svéd tudós a hagyatékából alapított díjak odaítélésének indokával kapcsolatban.

A magyar - és a nemzetközi - sajtó egy része stabil Nobel-esélyesként emlegette Karikó Katalin biokémikust, ám más kapta az orvosi és a kémiai Nobel-díjat is - írtuk a múlt héten.

Sokak számára csalódást keltett, hogy díj nélkül maradt a magyar származású, évtizedek óta az Egyesült államokban élő és kutató tudós, ám a Nature nevű tudományos magazin cikke némi magyarázattal szolgált. Pontosabban a Svéd Királyi Tudományos Akadémia általuk idézett főtitkára, aki azzal magyarázta az koronavírus-járvány elleni vakcinák fejlesztésében fontos szerepet játszó kutatók negligálását, hogy a díjakat igen gyakran a fejlesztések után sok-sok évvel adják oda a tudósoknak, amikor már látszanak hosszabb távon a találmányok hatásai.

Ezen a ponton állt elő az Euronews egy érdekes idézettel. Az írás szerzője egészen konkrétan elővette Alfred Nobel végrendeletét, és kiszedte belőle az alábbi mondatot:

Hátramaradó vagyonom kamatait évente azok között osszák ki díjként, akik A MEGELŐZŐ ÉVBEN a legnagyobb szolgálatot tették az emberiségnek.

A hangsúly a "megelőző évben" kifejezésen van, ezt írta konkrétan Alfred Bernhard Nobel az 1895. november 27-én, Párizsban kelt végrendeletében.

Sajnos nem ez az első eset, amikor Nobel eredeti szándékától eltérően jóval a fejlesztések után kapják meg kitalálóik a díjat. Sőt, ez a jellemző.

Az Euronews idézi Santo Fortunato fizikust, a Bloomington-i Indiana Egyetem igazgatóját, aki szerint a díj 120 éves története során egyre nőtt a rés a felfedezések és az elismerések között. Ő úgy gondolja, ez rosszat tesz a díjalapítás szellemének, mert sok tudós meg sem éri a pillanatot, mire jelöltté válna, viszont a díj posztumusz nem ítélhető oda.

1940 előtt a felfedezés és a díjazás közt az esetek kis részében telt el 20 év, míg 1985 óta a 'késések' több mint fele ennél nagyobb időt is meghalad.

Erről mondja tömören Fortunato, hogy „hosszú az út Svédországba”.

Hogy eljöhet még Karikó díjazása, arra egyébként a Svéd Királyi Tudományos Akadémia vezetője is utalt. A Nature szerint azt mondta: egyáltalán nem kérdés, hogy megérdemli-e az mRNS-technológia kifejlesztése a Nobel-díjat.