Alvásproblémák és társadalmi jet-lag

Az alvásigényünk egyre nagyobb, ám mégsem tudunk eleget aludni.

Az emberek hétfőtől péntekig folyamatosan dolgoznak, gyereket nevelnek, vagy iskolába járnak, akár mindezt együtt. "Kinek van ideje az alvásra?" "Aludni majd a sírban fogok." - hangoznak el sokszor ezek a mondatok azoktól, akiknek az élete tényleg a pörgésből áll. De hogyan befolyásolja ezt az ördögi körforgást a közösségi média?

Csak még egy epizód, aztán lefekszem aludni, az egy részből lesz vagy még három, és mire feleszmélek, már hajnali három óra. Persze ekkor rögtön elkezdek stresszelni és számolgatni, hány órám marad még az alvásra, de minél jobban görcsölök rajta, annál nehezebb elaludnom. Természetesen az, hogy minden áldott nap a telefonommal kelek és fekszem, egyáltalán nem segíti elő a minőségi alvást. Felteszem, ezzel nem vagyok egyedül, de miért csináljuk ezt magunkkal? Miért nem tudjuk lefekvés előtt pár órával letenni a telefont, és csak relaxálni, élvezni a pihentető esti órákat, amíg nem kell a másnapi teendőkre és a vállunkat nyomó teherre gondolni? Talán pontosan emiatt nem vagyunk képesek megválni a mobiltól, és ironikus módon sokszor még az alváshoz is inkább egy alkalmazást töltünk le, ami azt ígéri, megszabadít az álmatlan éjszakáktól. Mindenki kávéval a kezében siet valahova, és bár a napi több liter kávé és koffein sem fogja megszüntetni a kimerültség érzetét, de az illúzió talán már elég, hogy higgyünk benne.

Fotó: Toa Heftiba

Hajnali három óra, és még mindig nem alszom, na jó, akkor megnézem, hogy mit csinálnak a többiek az interneten. Innen pedig elindul a lejtmenet, és még órák hosszán át nem fogom tudni letenni a telefont, mert annyira elkalandoznak a gondolataim, hogy már azon kapom magam, megint hajnali öt óra, én pedig már berendeztem álmaim otthonát, és már kigondoltam, hogy jövő karácsonyra kinek mit fogok venni.

Aki hozzám hasonlóan nem tudja kipihenni magát, az Horváth Ágnes alvástréner szerint társadalmi jet-lag jelenségben szenved. A szakember TED előadásán magyarázta el, mit is jelent ez a fogalom.

"Alváskutatók bebizonyították, hogy az iparosodott társadalomnak a kétharmada alváshiányban szenved azért, mert későn fekszik le aludni. A belső biológiai óránk a mesterséges időeltolódás miatt erősen felborult. Túl sok inger ér, túl sok információ, esetenként stressz, amit nem mindig képes a szervezet feldolgozni és a jóleső fáradtság érzetekor elaludni." - mondja az előadásán. Azt is kifejti, hogy fáradtan elvégezni a mindennapi teendőket olyan, mintha éhgyomorra legurítanánk két korsó sört. Ennek tudatában elég ijesztő, hogy így végezzük el a mindennapi teendőinket, nem?

A Harvard Egyetem kutatói azt is megállapították, hogy a társadalmi jet-lag nem csak a folyamatos levertségért, hanem több fizikai betegségért is felelős, mint például az elhízás, a cukorbetegség, vagy a magas vérnyomás.

De mi a megoldás? A tréner szerint célszerű volna, ha már lefekvés előtt egy órával nem néznénk semmilyen képernyőre, és az otthonunkban lévő lámpákat is gyengébb fényerőre cserélnénk, valamint többet kéne mozognunk. De, akkor mi tévő legyen az ember abban az egy órában, ha nem nézhet se tv-t, és még a mobilját sem böngészheti? -teszem fel a kérdést én, akinek az Y generáció szülötteként már a mindennapjaim részéhez tartozik a folyamatos telefonozás. A válasz egyszerű: már hetek óta olvasok olyan könyveket, amikre eddig nem volt időm. Az igazi kérdés inkább az, hogy miért nem tanulunk a hibáinkból?