Quantcast

Családalapítás

Minden, amit a petesejtfagyasztásról tudni érdemes

Minden, amit a petesejtfagyasztásról tudni érdemes
© mi-viri/Getty Images

Évről évre egyre több nő dönt petesejtjei lefagyasztása mellett. Figyelembe véve a kezelés költségeit, a fizikai és pszichológiai megterhelést, és hogy a páciensek kevesebb, mint fele használja fel végül lefagyasztott petesejtjeit a gyermekáldáshoz, gondolkodjunk el rajta, hogy vajon tényleg megéri-e, mielőtt belevágnánk.

Először is, mikor optimális gyereket vállalni? Már ha egyáltalán van erre optimális idő – kezdi részletes cikkét a témáról a brit Elle. Tudjuk, hogy a termékenység az idő múlásával csökken – 35 éves kor felett pedig egyenesen zuhanórepülésbe kezd – ezért az anyatermészet minél fiatalabb korban tartaná ideálisnak.

Viszont, bár a húszas éveink eleje biológiailag a termékenységünk csúcsa, a fogamzásgátláshoz való könnyebb hozzáférés, a lakhatás és a megfelelő életkörülmények megteremtése, költségeinek növekedése és a nők növekvő száma a szenior pozíciókban  minden évben kitolja egy kicsit az első gyerek születésének átlagos időpontját. (Az Egyesült Királyság 350 legnagyobb cége vezetőségének egyharmada ma már nő.)

A fent említettek miatt, valamint azért, hogy a mögöttünk álló időszak lezárásai jelentősen visszavetették az ismerkedési és gyerekvállalási esélyeinket, a petesejtfagyasztás egyre népszerűbb.

Nincs garancia

Az Egyesült Királyság termékenységgel kapcsolatos felméréseket végző hatósága, a Human Fertilisation and Embriology Authority (HFEA) 2020-as jelentése szerint 2019-ben 2377-en fagyasztották le a petesejtjeiket, ami a 2019-es 1923-hoz képest 23%-os, míg 2015-höz képest 100%-os növekedést jelent. És néhány klinika, például a Care Fertility is arra az eredményre jutott 2020 novemberében, hogy a hozzájuk befutott kérések száma 50%-kal növekedett, talán annak következtében, hogy a pandémia miatt „házi őrizetbe” kényszerült nők visszaszerezzék a kontrollt az életük felett.

„Évekkel ezelőtt senki sem beszélt arról, ha mesterséges megtermékenyítésre adta a fejét, mert nagyon személyes témának minősült – mondja Rachel Cutting embriológus és a HFEA szabályoknak való megfelelésért felelős igazgatója. – Manapság azonban a társadalom nyitottabb és elfogadóbb, ezért természetes, ha a nők a petesejtjeik lefagyasztásáról beszélnek.”

Amikor arról kell döntenünk, hogy megtegyük-e, fontos szembenézni a tényekkel. Az eljárás költséges és fizikailag megterhelő. A kor nagyban befolyásolja a sikerrátát, és már önmagában a limitált tárolási idő megakadályozhatja a nőket abban, hogy felhasználják a lefagyasztott petesejteket. „A döntést nem szabad könnyelműen venni – mondja Cutting. – Nincs garancia, hogy a végén baba lesz belőle.”

Beszélgettünk termékenységszabályozással foglalkozó hatóságokkal, embriológusokkal és olyan nőkkel, akik lefagyasztották a petesejtjeiket, hogy többet tudjunk meg a folyamatról, és arról, megéri-e befektetni az időt, pénzt, reménységet.

Mit jelent az, hogy petesejtfagyasztás?

A petesejtfagyasztás pontosan azt jelenti, ahogy hangzik. Egy termékenységi kezelés, amely során a nő petesejtjeit leszívják, lefagyasztják, és későbbi felhasználásig tárolják. 

Egy nő esélye a fogantatásra a korral csökken – harmincéves korban tízből hét nő esik teherbe egy év alatt, míg negyvenéves korban már csak tízből négy –, és ugyanez igaz a petesejtek minőségére és mennyiségére. Ne feledjük, a petesejtek már születéskor a női testben vannak, így ahogy mi öregszünk, úgy öregszenek azok is. Emiatt pedig a petesejtfagyasztás jó módszer a nő termékenységének megőrzésére, hogy egy későbbi időpontban teherbe eshessen. Ehhez érdemes fiatal korban (ideálisan a termékenységünk csúcsán) begyűjteni a petesejteket, hogy azok a lehető legjobb minőségűek legyenek.

Liz Beardsell, a szexről és kapcsolatokról szóló, Diary, She Wrote című podcast megálmodója és háziasszonya 2018-ban kezdte lefagyasztani a petesejtjeit, 36 évesen, egy rövid párkapcsolat alatt, miután korábban 5 évig szingli volt. „Ezelőtt nem igazán éreztem vágyat arra, hogy anya legyek” – mondja. „De amikor randizni kezdtem az exemmel, arra gondoltam, igazából, ha találkoznék a megfelelő emberrel, talán megtalálna az anyai ösztön. Gyakorlatias embernek tartom magam, voltak megtakarításaim, így a petesejtfagyasztás megfelelő döntésnek tűnt.”

Mit takar az eljárás valójában?

Mielőtt egy nő keresztülmenne az eljáráson, le kell tesztelni különböző fertőző betegségekre, például Hepatitisre és HIV-re. A betegségek nem befolyásolják az alkalmasságot, de a tesztek segíthetik a szakértőket abban, hogy egyes mintákat a többitől elkülönítve tároljanak-e a fertőzések elkerülése érdekében.

„A legfontosabb, hogy aki úgy tervezi, végigviszi a procedúrát, tudja, hogy ez nem csak annyiról szól, hogy odamegy, lefagyasztja a petesejtjeit, és kész – az eljárás sok időt vesz igénybe, valamint rengeteg elköteleződéssel és teszttel jár” – jegyzi meg Cutting, felsorolva az orvosi konzultációkat, vérvételeket, hormonszint-méréseket és petefészek-vizsgálatokat, amik szükségesek.

A tesztek után kezdődik a petesejtek érlelésének folyamata, ami kétféle gyógyszerezést kíván – az egyik a szabályozás, amivel elnyomjuk a hormonokat, hogy kontrollálhatóbb legyen az ovuláció, a másik pedig egy stimulálószer, ami serkenti a peteérést. Ez legalább 10-14 napig hormoninjekciókat jelent akár napi három alkalommal, amit a páciensnek magának kell beadnia, a klinikán végzett rendszeres vértesztek mellett.

Beardshell nagyon „intenzív procedúraként” írja le a hormoninjekciók időszakát, amire nem volt egészen felkészülve. „Idegenkedtem attól, hogy az orvosok tűket bíztak rám, hogy magamnak mérjem ki a megfelelő mennyiségű gyógyszert, kinyomjam a levegőt a tűből, vigyázzak, hogy ne kerüljön üvegszilánk a gyógyszerbe, miután eltörtem az üvegszelepet, és hogy minden nap meghatározott időpontban adjam be magamnak” – meséli. Attól kezdve, hogy a munkahelyén kellett magát megszúrnia, odáig, hogy egy barátja 30. születésnapi bulijának helyszíne mellett egy falat kellett találnia, ahová kiteríthette az injekciós „felszerelést”, nem csoda, hogy a podcastben „rendkívül nagy szívásként” hivatkozik a folyamatra.

Az injekciókat úgy írja le, mint „kicsi cukorbetegségre való tűket”, hozzátéve, hogy bár nem nehéz őket használni, az eljárás elköteleződést igényel. „Mindenhova magunkkal kell vinni a tűket, emlékeznünk kell, hogy minden nap ugyanabban az időben adjuk be és rendszeresen meg kell látogatnunk a klinikánkat, hogy nyomon követhessük, hogyan reagál a szervezetünk a kezelésre.”

Ha az injekciós fázis véget ér, a petesejteket vaginálisan gyűjtik be, orvosi procedúra segítségével, amely enyhe altatásban vagy érzéstelenítéssel megy végbe. „Egy szondát helyeznek a vaginába, majd egy tűvel megkeresik a petefészket. Az orvos ezt követően leszívja a tüszőfolyadékot, és reméli, hogy talál petesejtet” – magyarázza Cutting. A procedúra körülbelül 20-30 percet vesz igénybe, és enyhe, átmeneti fájdalommal, bizonyos esetekben viszont komolyabb mellékhatásokkal is járhat, alább listázzuk ezeket.

Általában körülbelül 15 petesejtet szívnak le, de ez sok mindentől függ, többek között a nő termékenységétől is, jegyzi meg a HFEA. Miután ezt befejezik, elkezdődik a fagyasztás, ami történhet lassan, azonban ma már inkább az ennél sokkal sikeresebb vitrifikációs eljárást, vagyis a gyors fagyasztást alkalmazzák (amely során folyékony nitrogénben, körülbelül mínusz 196 fokon tárolják a petesejteket).

Amikor a páciens fel kívánja használni a lefagyasztott petesejteket, kiolvasztják, és amelyek túlélik, azokat beinjekciózzák a partner vagy egy donor spermiumával együtt.

Milyen életkorban érdemes lefagyasztani a petesejteket?

Nehéz erre a kérdésre mit mondani, mert nem olyan egyszerű a válasz, hogy „minél fiatalabban, annál jobb.” A HFEA szerint legjobb 35 éves kor előtt belevágni, ha a lehető legjobb esélyekkel akarunk indulni. „Egy nő petesejtjei szempontjából a nő kora a legfontosabb – hangsúlyozza Cutting. – És nem az számít, hogy mennyi idős a nő, amikor a petesejtet visszaültetik a testébe, hanem hogy mennyi idős, amikor leszívják azt.”

A valóságban viszont nem életszerű, hogy egy nő nagyon fiatalon lefagyasztja a petesejtjeit, és évekkel később felhasználja őket. Valójában a petesejtfagyasztás átlagos életkora 38 év. A legtöbb nő egy későbbi életszakaszban dönt az eljárás mellett: minél fiatalabbak vagyunk, annál kisebb eséllyel használjuk fel ugyanis a fagyasztott petesejteket, hiszen még természetes úton is megtermékenyülhetünk, ráadásul a 20-as, 30-as éveiben a legtöbb nő még nem engedheti meg magának a beavatkozást annak költségessége miatt.

Még ha egy fiatal nő végül így is döntene, elképzelhető, hogy lehetősége se lenne felhasználni a fagyasztott petesejteket mielőtt lejár a tízéves tárolási időtartam. Például, ha valaki húszévesen fagyasztja le őket, harmincéves koráig fel kell használnia, különben tönkre mennek. A legutóbbi kutatások szerint Angliában és Walesben a nők átlagéletkora első gyerekük születésekor 28.9 év (Magyarországon ez a szám 28.3 év volt 2019-ben - a szerk.), azzal, hogy a szám folyamatosan növekszik. Tehát, ha nagyon fiatalon esünk át a procedúrán, elképzelhető, hogy már nem tudjuk felhasználni a begyűjtött petesejteket, amikor készen állunk a gyerekvállalásra.

Milyen a petesejtfagyasztás sikerrátája?

Mielőtt lefagyasztanánk a petesejtjeinket, véssük eszünkbe, hogy az eljárás nem garantálja a sikert. Bát a kutatások és a kezelés is fejlődik, a HFEA szerint csak a páciensek 18%-ának születik babája a lefagyasztott petesejtekből.

A Glasgow Royal Fertility Clinic szerint azoknak a 37 év alatti nőknek, akik az ajánlott 15-20 darab petesejtet lefagyasztják, 70-80%-os valószínűséggel születik gyerekük az eljárás eredményeképpen. Ez a szám 65-75%-ra csökken azoknál a 38-40 éves nőknél, akik a számukra ajánlott 25-30 petesejtet fagyasztják le.

Nem meglepő, hogy a friss petesejt sokkal nagyobb valószínűséggel termékenyül meg, mint a lefagyasztott. „Az eljárás során a petesejt számos beavatkozáson esik át. Hidratálni kell, fagyasztani, tárolni, majd felolvasztani, amit nem minden petesejt él túl” – magyarázza Cutting.

Viszont,a Create Fertility szerint a vitrifikációs technológia segítségével a petesejtek ma már sokkal nagyobb arányban élik túl a beavatkozást, mint korábban (ha a nő 35 év alatt van, a túlélési ráta 90%). A HFEA szerint 2016-ban 36 baba született az anya saját, felolvasztott petesejtjeiből.

Ha a 30-as éveink végén döntünk a fagyasztásos eljárás mellett, amikor a termékenység már eleve csökken, több kezelésre is szükség lehet a megfelelő eredmény eléréséhez. „Ez több beavatkozást igényel a testünkben, az életünkben, és ha fizetünk érte, a bankszámlánkon is. Másrészt viszont sokkal nagyobb eséllyel használjuk majd fel a lefagyasztott petesejteket” – jegyzi meg a HFEA.

Ha adatokról beszélünk, a konkrét sikerrátát nehéz megbecsülni. Cutting emlékeztet, nincs még elég adat, hogy megfelelő statisztikát készíthessünk. „Sok petesejtet lefagyasztottak már, de még keveset használtak fel” – mondja, hozzátéve, hogy ez egy viszonylag új, folyamatosan fejlődő technológia. Például 2019-ben 2377 petesejtet fagyasztottak le, de csak 192 saját petesejtet olvasztottak fel, ami azt sugallja, hogy egyelőre sokkal többen fagyasztanak, mint ahányan felhasználnák a tárolt petesejtjeiket.

„Fontos, hogy a páciensek konzultáljanak az orvosukkal, és becsüljék fel a reális esélyeket, mert a végén az akár 25% alatti is lehet – jegyzi meg Cutting. – Jó dolog átvenni az irányítást a termékenységünk felett, de észszerűen kell gondolkodnunk.”

Mennyibe kerül a petesejtfagyasztás?

Az Egyesült Királyság Országos Egészségügyi Szolgálata (NHS) jelenleg csak orvosilag indokolt esetben támogatja az eljárást, például ha valaki rákos megbetegedése miatt kemoterápiára vagy sugárkezelésre szorul, ami meddőséggel járhat. Ezen kívül igénybe vehetik a transznemű és a nembináris emberek, akik hormonterápiára vagy nemátalakító műtétre készülnek, ami befolyásolhatja a termékenységüket.

A legtöbb nő azonban fizet érte. Az okok pedig, amiért a nők a – korábban „szociálisnak”, ma inkább „választáson alapulónak” nevezett – fagyasztást választják, nagyon változatosak lehetnek. Dönthetnek így azért, mert nem élnek párkapcsolatban, de szeretnék, hogy később meglegyen a lehetőségük egy saját gyermek születésére, vagy mert problémáik vannak a termékenységükkel, illetve a hadseregben állományban lévők is választhatják ezt a módszert.

Magyarországon jelenleg csak súlyos kórképek esetén van egyáltalán jogszabályi lehetőség petesejtjeink lefagyasztására. Ilyenek a daganatos megbetegedések és egyes genetikai mutációk. Emellett a beavatkozás elvégezhető fokozottan veszélyes vagy egészségkárosító munkakörben dolgozó személyeknél, illetve lombikbébi-program keretében, ha a beavatkozás során nem ültetik be valamennyi leszívott petesejtet. A nemrég megjelent új Egészségügyi Közlöny azonban már irányelvi szinten tartalmazza, hogy itthon is elérhetővé váljon a választáson alapuló petesejtfagyasztás lehetősége is.

Az Egyesült Királyságban a fagyasztás költsége 7000-8000 font (körülbelül 3 millió forint) körül mozog a magánegészségügyben. A petesejtek leszívása és a fagyasztás körülbelül 3350 fontba kerül, a gyógyszerek 1500 fontba, a tárolás díja pedig 150 és 350 font (körülbelül 65-145 ezer forint) között mozog évente. Az olvasztás és az embrió beültetése további 2500 fontba kerül.

Magyarországon ehhez képest a magánegészségügyben jelenleg elérhető kezelések esetén a fagyasztásos eljárásra összesen 300-500 ezer forinttal számolhatunk, a tárolásért pedig átlagosan évi 20-25 ezer forintot kell fizetnünk, ami tehát töredéke az Egyesült Királyságban elérhető áraknak. Kérdés viszont, hogy ha valóban engedélyezik majd a szociális célú fagyasztást, azt megemeli-e majd az árakat.

Elizabeth Day író és a How To Fail podcast házigazdája korábban írt a petesejtfagyasztással kapcsolatos élményeiről, amit „brutálisként és invazívként” festett le, valamint megjegyezte a nőkre háruló óriási pénzügyi terheket is.

„Minden évben brutális módon emlékeztetnek rá, hogy telik az idő, amikor megérkezik a számla a tárolás költségeiről. Kifizetem, és azon gondolkodom, vajon valaha eljön az a pont, amikor fel akarom használni őket, és akkor leszek érzelmileg annyira erős, hogy szembenézzek az előttem álló, szinte elkerülhetetlen kudarccal?”

2020 júliusában az Egyesült Királyság korábbi egészségügyi minisztere arról beszélt, nyitott lenne arra, hogy az NHS keretében elérhetővé váljon a petesejtfagyasztás a 30 és 35 év közötti nők számára.

2019-ben a Goldman Sachs befektetési bank 15.000 fontot ajánlott a munkavállalóinak, hogy leszívják a saját petesejtjeiket, vagy adományozottat vásároljanak. A cél az volt, hogy „minden alkalmazott könnyebben kiegyensúlyozhassa a karrierje iránti elköteleződését és a család iránti vágyait” – írta David Soloman CEO. A hosszútávú fagyasztást és a tárolást azonban már a munkavállalóknak kellett fizetni.

Cutting szerint ezek a lehetőségek a felszínen jónak tűnnek, de nem jelentenek megoldást a termékenységi problémákra. Aggódik, hogy mindez ahhoz vezet majd, hogy az emberek elodázzák a családalapítást, holott az eljárásban nem garantált a siker.

Mennyire biztonságos?

Maga a procedúra biztonságos, azonban néhány páciens szenved a termékenységi gyógyszerek mellékhatásaitól, amik akár egészen súlyosak is lehetnek.

A HFEA szerint a legfőbb kockázatok a következők:

Ikerszülés

Talán furcsa lehet az ikerszülésre egészségügyi kockázatként gondolni, de a hatóság szerint a babák és az anyák egészségére is káros hatással lehet. Az ikrek legalább egyikénél előfordulhat, hogy testileg éretlenül vagy nagyon alacsony súllyal születik. Továbbá, nagyobb az esélye mind a korai, mind a késői vetélésnek.

Az anyukánál pedig magas vérnyomást, terhességi diabéteszt, vérszegénységet és esetenként vérzést eredményezhet. Csökkenteni lehet az ikerszülés esélyeit, ha csak egy embriót ültetnek be egyszerre, a többi pedig fagyasztva tárolható egy későbbi időpontig.

Petefészek hiperstimulációs szindróma (OHSS)

Ez a gyógyszerekre adott reakció, ami körülbelül a petesejtek leszívása után egy héttel jelentkezhet. Akkor történhet meg, ha a nő különösen érzékeny a gyógyszerekre, és túl sok petesejt képződik a petefészkekben, amik emiatt megnőhetnek, és fájdalmassá válhatnak.

A legtöbben enyhe tünetekkel megússzák, ezek lehetnek az émelygés, hányás, alhasi fájdalmak, szédülés, amik otthoni fájdalomcsillapítással kezelhetők. Ha viszont valaki komoly tünetektől szenved, mindenképpen keresse fel a beavatkozást végző klinikát.

Méhen kívüli terhesség

Méhen kívüli terhességről akkor beszélünk, ha a magzat a méhen kívül fejlődik ki, általában a petevezetékben. Ha egy nő méhen kívüli terhességet tapasztal, orvosi segítségre van szüksége, a terhességet meg kell szakítani, hiszen a probléma a petevezeték megrepedéséhez, így belső vérzéshez vezethet. Bár minden várandós nő esetében fennáll a méhen kívüli terhesség veszélye, az IVF-et igénybe vevők esetén nagyobb a kockázat az embriónak a méhbe történő bejuttatása miatt, mert az így könnyebben a petevezetékbe kerülhet.

Tünetei közé tartozik az egyoldalú alhasi fájdalom, hüvelyi vérzés, hasmenés vagy fájdalom, ha a mosdót kell használnunk.

Születési rendellenességek

Nem tudni, hogy a születési rendellenességeket a termékenységi kezelés vagy a termékenységi problémák okozzák, mindenesetre kutatások megállapították, hogy a termékenységi kezelések, mint a petesejtfagyasztás, magasabb kockázatot jelentenek, bár a HFEA szerint azok még így is nagyon alacsonyak, így senkit se tántorítsanak el az eljárás igénybe vételétől.

Mennyi ideig tárolhatók a fagyasztott petesejtek?

A tárolás maximális ideje alapvetően 10 év, de néhány esetben, például ha a páciens orvosi kezelések miatt idő előtt meddő lesz, akár 55 évig is megtarthatjuk őket.

2020 áprilisában az Egyesült Királyság kormánya bejelentette, hogy azok számára, akik a koronavírus-járvány alatt vetik magukat alá ilyen kezelésnek, lehetőséget biztosítanak, hogy további két évig tárolják a lefagyasztott petesejtet, magzatot vagy hímivarsejtet. Magyarországon a tárolás maximális ideje 10 év, és egyelőre nincsenek tervek az időszak meghosszabbítására.

A Royal College of Obstetricians and Gynaecologists (RCOG) nemrég közzétette, hogy a 10 éves limit elbátortalaníthatja a huszonéves nőket a fagyasztástól, inkább arra sarkallhatja őket, hogy a harmincas éveikben tegyék meg, amikor a petesejtek minősége már romlott. „Ha még nem áll készen a 10 éves időszak lejártakor, döntenie kell, hogy szülő akar lenni annak ellenére, hogy még nem jött el az ideje, átszállíttatja a petesejtjeit egy Egyesült Királyságon kívüli klinikára (ha ezt megengedheti magának), vagy megsemmisítteti őket” – jegyezte meg a szervezet.

A limitet a HFEA is túlságosan korlátozónak tartja, és más megoldásokat is ajánl, például, hogy a klinikák tízévente újítsák meg a szerződést a páciensekkel, amit legfeljebb 55 évig tehetnek meg.

Hogyan használhatjuk fel a lefagyasztott petesejteket?

Ha egy nő úgy dönt, hogy szeretné beültetni a lefagyasztott petesejtjeit, felveszi a kapcsolatot a klinikával, ahol a petesejtet először hímivarsejttel megtermékenyítik, és utána ültetik be.

Rengeteg opció van viszont akkor is, ha mégsem akarjuk felhasználni őket. Felajánlhatjuk kutatási célra, embriológus tanulók számára mintáknak, hogy azokon gyakorolhassanak, vagy egy másik embernek adományozhatjuk őket.

Úgy is dönthetünk, hogy megsemmisíttetjük, ez esetben kiveszik a tárolójából, és hagyják, hogy a magasabb hőmérsékleten tönkre menjen. „Sajnos úgy látjuk, a legtöbb nő, aki lefagyasztja a petesejtjeit, soha többé nem jön vissza értük” – fejezi be Cutting.