Pál Marci: „Ha nem lennének a gyerekeink, már elváltunk volna” – itt a legújabb ELLE Apakontextus

Az Apakontextus új epizódjában Nyáry Krisztián Pál Marcival beszélget arról, milyen volt két apukaként belevágni a gyerekvállalásba, ami számukra eleinte szinte egy űrutazásnak tűnt. A beszélgetésben olyan részletek is előkerülnek, amelyeket eddig kevésbé ismertünk róla: például az, hogy a saját apjával nem volt felhőtlen a kapcsolata, és hogy ez milyen nyomokat hagyott benne akkor, amikor ő maga is apává vált.

Az új Podcast beszélgetésben szóba kerül az örökbefogadás, a párkapcsolat, a kisebbségi stressz, a jogi bizonytalanság és az is, hogyan látják a gyerekek a saját családjukat egy olyan világban, ahol számukra is a klasszikus „anya-apa” felállás jelenik meg megszokott családmodellként. Marci őszintén mesél arról, hogyan lehet úgy beszélni a gyerekekkel a különbözőségről, hogy az ne teher legyen, hanem a saját történetük természetes része.

Történetek az apaság mindennapjairól

Az Apakontextusban ismert férfiakkal beszélgetünk saját apaságuk kihívásairól, örömeiről, valamint arról, milyen apamintákat hoztak magukkal a családjukból. Az apaság nem (csak) egy szerep, hanem mindenki számára egyedi tapasztalat is. Ezeknek a történeteknek a megosztásával szeretnénk inspirálni a leendő édesapákat, sorsközösséget vállalni azokkal, akik hasonló helyzetben vannak, és teret adni a férfiak közötti mélyebb beszélgetéseknek.

Az örökbefogadástól az otthonig

Az Apakontextus új epizódjában Nyáry Krisztián Pál Marcival beszélget az apaságról, az örökbefogadásról, valamint arról, mit jelent családként élni akkor, amikor a külvilág nem mindig ugyanazt látja, amit a gyerekek otthon természetesnek vesznek.

Pál Marci és férje, Hanol Ádám két gyermeket nevelnek: Andrist és Hannát. Történetük sokak számára a Család az Család kampány idején vált ismertté, amikor nyilvánosan is megmutatták a családjukat. Az Apakontextusban azonban ezúttal nem kampányokról vagy közéleti vitákról esik szó, hanem a szülőség sokkal személyesebb rétegeiről: a kötődésről, a felelősségről, a félelmekről és arról, hogyan válik két ember döntése egy gyermek számára otthonná.

Pál Marci szerint, amikor azt mondja magáról, hogy apa, elsőként a gyerekei arca jut eszébe. Az apaság pillanata számára nem egy nagy, ünnepélyes felismeréshez kötődik, hanem ahhoz a naphoz, amikor Andrissal az örökbefogadás után először lépték át közösen az otthonuk küszöbét. Akkor érezte meg igazán, hogy ez a gyerek mostantól velük marad, és attól a pillanattól kezdve nincs visszaút.

Két apuka, egy családtörténet

A beszélgetésben szóba kerül, hogyan indultak el az örökbefogadás felé, milyen félelmekkel, bizonytalanságokkal és döntési helyzetekkel találkoztak, és hogyan érkezett meg később Hanna a családba. Marci őszintén mesél arról is, hogy az apaság sokkal monotonabb és sokkal nehezebb, mint ahogy korábban gondolta, miközben éppen ezekből a hétköznapi ismétlődésekből épül fel az a biztonság, amit a gyerekek családként élnek meg.

Az epizód egyik legfontosabb kérdése, hogy mit jelent apának lenni akkor, amikor a jogrendszer nem mindig ismeri el ugyanúgy a családot, ahogyan az a mindennapokban működik. Marci szerint nem a törvény mondja meg, hogy ő apa-e, hanem azok a kötődések, amelyeket otthon, a négy fal között alakítanak ki. A jogi küzdelmekben számára nem elsősorban a saját státusza a tét, hanem az, hogy a gyerekei ugyanolyan biztonságban élhessenek, mint bármelyik másik gyerek.

Nem kell tökéletesnek lenni

Pál Marci a beszélgetésben a kisebbségi stresszről is beszél: arról a folyamatos megfelelési kényszerről, amely miatt sokáig úgy érezte, mindent hibátlanul kell csinálniuk. Mindig időben érkezni, mindent elsőként befizetni, makulátlanul felöltöztetni a gyerekeket, a lehető legkevesebb támadási felületet hagyni a külvilágnak.

Idővel azonban rájött, hogy a családjuknak nem attól kell működnie, hogy kívülről tökéletesnek látszik.

A párkapcsolatról is ritka őszinteséggel beszél. Marci elmondja, hogy Ádámmal voltak nagyon mély pontjaik, és szerinte gyerekek nélkül talán már nem lennének együtt. Azt viszont fontosnak tartja hozzátenni: nem a gyerekek miatt maradtak együtt, hanem azért, mert a szülőség, a nyilvánosság és a közös küzdelmek közben is próbáltak figyelni arra, hogy ne csak apák legyenek, hanem pár is.

Az Apakontextus új epizódja érzékeny és személyes beszélgetés arról, hogyan épül fel egy család a hétköznapi gesztusokból, a kimondott és kimondatlan félelmekből, a jogi akadályokból, a gyerekek kérdéseiből és abból a nagyon egyszerű, mégis mindent meghatározó tapasztalatból, hogy valaki otthon vár.

A teljes beszélgetést az ELLE YouTube-csatornáján tudod megnézni: