Mit csinál velünk az AI? – ez a legújabb ELLE THISISUS podcast témája

Mit változtat rajtunk a mesterséges intelligencia már most, a hétköznapokban?

Befolyásol, vagy mi etetjük az algoritmusokat? Elhisszük még, amit látunk, vagy már mindent manipulációnak érzünk? Az új ELLE THISISUS adásban ezt beszéli ki Angéla és Alexandra.

Eke Angéla és Borbély Alexandra nemcsak barátok, hanem szomszédok, pályatársak, cinkosok, sokszor egymás kritikusai is. A THISISUS podcast a két művész különleges barátságának lenyomata. Együtt kezdték pályájukat a Nemzeti Színházban, ami alapjaiban határozta meg a színészethez való hozzáállásukat, hitvallásukat. Kapcsolatukat sokszor próbára tette már a távolság, de a véletlennek köszönhetően végül mindig visszataláltak egymáshoz.

A mesterséges intelligencia a mindennapokban

Az ELLE THISISUS évindító adásában Eke Angéla és Borbély Alexandra arról beszélgetnek, hogyan indult számukra 2026, és milyen csendes vagy épp felkavaró élményekkel kezdődött az év, illetve azt is alaposan kibeszélik, hogyan szivárgott be az életükbe – sokszor észrevétlenül – a mesterséges intelligencia. Szóba kerül a ChatGPT, az algoritmusok működése, a social media célzott világa, a robotkávézók okozta zsigeri reakciók, az AI-val generált tartalmak kényelmetlensége, valamint az a bizonytalanság, amikor már nem tudjuk, hihetünk-e a saját szemünknek.

Hol a határ?

Eke Angéla és Borbély Alexandra személyes történeteken keresztül beszélnek szorongásról, kíváncsiságról, tudatosságról, az autentikusság értékéről, és arról is, hol húzódik a határ a hasznos eszköz és az önbecsapás között. Nem jövőjóslás, nem pánikkeltés – inkább egy közös gondolkodás arról, mit csinál velünk az AI itt és most, emberként, alkotóként, felhasználóként.

Itt tudod megnézni, meghallgatni a teljes beszélgetést: 

Mi az igazi örökség?

Ha még nem hallgattad meg az előző podcast beszélgetést, azt is érdemes pótolni! Ebben azt a témát feszegeti a két színésznő, amit a legtöbben magunktól is ritkán kérdezünk meg: mit tekintünk valódi örökségnek? És ki dönti el, hogy egy családi tárgy, egy gesztus, egy palacsintasütés, vagy egy generációkon át cipelt trauma hagyománynak számít-e?