Izgalmas őszi kiállítások Budapesten: elegancia, csend és emlékezés

Az idei ősz a képzőművészet iránt érdeklődőknek különösen izgalmas időszak: három tárlat is megnyílt, amelyek más-más módon, de mind az emlékezés, a látás és a megőrzés kérdéseit járják körül.

 

Santhó Imre elfeledett fotóművészetét most először fedezhetjük fel itthon, Czimra Gyula életműve a festői tisztaság és elmélyültség erejét mutatja meg, míg a KÉPEZŐ Galéria kortárs alkotók segítségével gondolkodik az emlékezet rétegeiről és személyes lenyomatairól. Igazán izgalmas kiállításokból szemezgethetünk!

Amire emlékszem – az emlékezet rétegei a képezőben

A KÉPEZŐ Galéria Amire emlékszem című kiállítása a kortárs magyar művészet egyik legszemélyesebb témáját, az emlékezést állítja középpontba. A tárlat Turi Lilla azonos című illusztrált könyvéből inspirálódik, amelyben a mindennapok apró történései és a meghatározó életesemények együtt szövik azt a láthatatlan hálót, amit emlékezetnek nevezünk. A kiállítás személyes és közös történeteket, családi mintákat, női sorsokat és generációkon át öröklődő tapasztalatokat idéz meg, miközben a művek az identitás, az önreflexió és a múlt feldolgozásának kérdéseit járják körül.

A kiállításon többek között Barabás Zsófi, Czene Márta, Cséffai Györgyi, Kelemen Annaróza, Lengl Orsolya, Németh Marcell, Nyári Bori, Osgyányi Sára, Reining Vivien, Sipos Eszter, Sléder Fanni és Szirmai Nóra munkái láthatók, a Deák Erika Galéria, a Faur Zsófi Galéria, az INDA Galéria, a The Space és a Szikra Képzőművészeti Bemutatóterem képviseletében. A tárlathoz több program is kapcsolódik: gyerekeknek szóló alkotófoglalkozás, kurátori vezetések, valamint Hámori Gabriella Art in Relax jógaóra-sorozata, ahol mozdulat, zene és költészet találkozik.

Az egyik legkülönlegesebb esemény az irodalmi est, amelyen Hámori Gabriella és Mácsai Pál beszélgetnek művészetről, időről és az emlékezésről – arról, hogyan válhat a személyes emlék közös történetté. A KÉPEZŐ így nemcsak egy kiállítást, hanem közösségi tapasztalatot kínál: egy lassabb, figyelmesebb együttlétet a múlttal és önmagunkkal.

Elegancia és kísérletezés – Santhó Imre újrafelfedezése

Santhó Imre, vagy ahogy külföldön ismerték, Imre von Santhó a 20. század első felének egyik legizgalmasabb magyar művésze volt – grafikus, illusztrátor, divatfotós és igazi világpolgár. Az 1920–30-as években Berlinben dolgozott, divatmodellekkel és filmsztárokkal, miközben botrányt keltő aktrajzaival és kísérleti technikáival feszegette a művészet határait.
A Capa Központban látható Elegancia és kísérletezés című kiállítás az első magyarországi tárlat, amely átfogóan mutatja be életművét. A látványos divatfotók mellett ritkán látott grafikák és illusztrációk is szerepelnek, bemutatva Santhó kifinomult esztétikáját és modern látásmódját.
Ahogy egy korabeli kritikus írta:

Santhó olyan divatképeket készít, amelyeket még azok is örömmel vizsgálnak, akiket a legkevésbé sem érdekel a divat.

 
Árnyék nélkül – Czimra Gyula életműkiállítás

A Magyar Nemzeti Galéria átfogó tárlata Czimra Gyula munkásságát mutatja be, akit a 20. századi magyar festészet visszafogott karakterként, de az egyik legegyénibb hangú alkotójaként tartanak számon. Czimra Párizs, Szentendre és Rákoshegy között találta meg saját festői nyelvét: művei a romantikus realizmustól a geometrikusan letisztult, puritán enteriőrökig ívelnek, miközben mindig az emberi jelenlét finom lenyomatait keresik.

Az Árnyék nélkül cím egyszerre utal képeinek világos, illúziómentes formáira és az alkotó személyiségére – arra a tisztaságra, amely művészetében és életében egyaránt jelen volt. A közel kétszáz művet felvonultató kiállítás ritka lehetőség, hogy a festő teljes életművét egységében láthassuk. Tárlatvezetések is segítenek a komolyabb elmélyülésben. Tökéletes őszi program!