9 nagyszerű könyv nőktől, nőknek

Összegyűjtöttük, mi melyik könyveket várjuk a legjobban női íróktól a pénteken kezdődő Nemzetközi Könyvfesztivál kínálatából!

Camilla Läckberg: A boszorkány (Animus)

Első regénye, a Jéghercegnő óta az író neve garanciát jelent arra, hogy izgalmas történetben lesz részünk, amely a svéd kisvárosba, Fjällbackába visz minket. Ez alkalommal a múltba kirándulunk, amikor ugyanis a négyéves Linnea eltűnik egy környékbeli tanyáról, mindenkinek eszébe jut, hogy harminc évvel korábban ugyanott veszett nyoma egy másik kislánynak, akit később holtan találtak meg. A meggyilkolásával két tizenhárom éves lányt vádoltak, akik kiskorúak lévén, megúszták a börtönbüntetést. Csupán véletlen, hogy Linnea pont akkor tűnt el, amikor egyikük, az azóta világhírűvé vált Marie Wall színésznő visszatért a városba, hogy filmet forgasson? A nyomozócsoport elkezdi kivizsgálni, lehet-e összefüggés a két eset között. Ebben segítségükre van Erica Falck is, aki régóta dolgozik a harminc évvel ezelőtti bűntényről szóló könyvén. Elkerülhető-e, hogy újra kitörjön a boszorkányüldözés, aminek több évszázados hagyományai vannak a környéken?

Mörk Leonóra: A porcelánlány (Jaffa)

Tavaly megjelent zarándoknaplója, A papagájos ablak után a szerző visszatért kedvenc műfajához, a női sorsokat párhuzamosan futtató regényhez. A cselekmény ezúttal is két idősíkon játszódik, és a mai hősnőnek, a stresszes munkájával és undok főnökével küszködő Lilinek kell kiderítenie, mi kapcsolja össze őt a száz évvel korábbi események főszereplőjével, Juliannával. A regény az 1. világháború idejébe visz vissza minket, amikor egy szerelemnek nem túl sok esélye volt arra, hogy happy enddel végződjön. A hadüzenet Juliannától is elszakítja a kedvesét, és a lány kénytelen más férfihoz hozzámenni, mint akitől gyereket vár. Egy Instagram-fotónak, egy régi emlékkönyvnek és egy századfordulós fotóalbumnak kell előkerülnie ahhoz, hogy a titokra fény derüljön. A generációk egymásra rétegződő sorsa lehetőséget kínál a szerzőnek arra, hogy bemutassa, hogyan változtak a női szabadság keretei a történelem során, és feltegye a kérdést: vajon könnyebb dolgunk van-e nekünk, 21. századi nőknek pusztán azért, mert több lehetőség közül választhatunk?

Finy Petra: Akkor is (Athenaeum)

Az olyan történeteket, amikor a házaspár egyik tagja minden előzetes figyelmeztetés nélkül felrúgja a kapcsolatot, és lelép a színről, általában férfiak szokták megírni. Most női szemszögből olvashatjuk el ugyanezt a sztorit, Salamon Sára kis híján negyvenéves, kétgyerekes tanárnőjét, akinek a férje egy reggel mindenféle magyarázat nélkül fogja a bőröndjét, és elköltözik az új barátnőjéhez. A váratlanul előállt helyzet arra kényszeríti a hősnőt, hogy átgondolja, kire számíthat: az anyjára, a gyerekeire, a barátaira, vagy a mogorva szomszédra, aki már többször fel akarta jelenteni. Vagy egyikükre sem, hanem egy beteg, kómában fekvő férfira, akivel még soha nem beszélt, viszont rendszeresen bejár hozzá a kórházba felolvasni? A klasszikus „midlife crisis” történet a szerző korábbi, Madárasszony című regényének hagyományait követve most is egy fájdalmasan nehéz női sorsot mutat be. A tanulság pedig az lehet, hogy igazat mond Murphy kisasszony törvénykönyve: bármi baja van egy nőnek, a legjobban teszi, ha összeszedi magát.

Elena Ferrante: Nő a sötétben (Park)

Elena Ferrantéról két dolgot tudunk biztosan: hogy nem tudjuk, ki ő, és hogy a könyvei a szó jó értelmében vett női regények. Igaz ez magyarul most megjelent kötetére is, amelynek főhőse, Leda 47 éves, angol irodalmat tanít az egyetemen, elvált, és egyedül él, mert két lánya Kanadába költözött volt férjéhez. A hirtelen megtapasztalt szabadság megfiatalítja, felszabadító örömmel tölti el, és saját maga számára is váratlanul vakációra indul a Jón-tenger partjára. Ott azonban egy lármás nápolyi család szomszédságába kerül, amelynek alig titkolt kötődése a maffiához beárnyékolja békésen induló pihenését. A családhoz tartozó gyönyörű fiatal nő, Nina bájos nőiessége hamar felkelti Leda érdeklődését. Nina mintaszerű anyasága egy húsz évvel megkésett szembesülésre készteti Ledát, aki karrierépítésének egy válságos pontján gyermekeit évekre elhagyta, és önmegvalósítása érdekében szakított mindennel, ami a családjához fűzte.

Balogh Boglárka: Ezerarcú Föld (Scolar)

Balogh Boglárka nyolc éve járja a világ országait szociográfiai és állatvédelmi témákon dolgozva, írásait az ELLE magazin olvasói is jól ismerik. Most utazásai legizgalmasabb 21 történetét és fotóit tarthatjuk a kezünkben, amelyek a Föld ismeretlen szegleteibe kalauzolnak el bennünket. Bepillantást nyerhetünk az afrikai törzsek mindennapjaiba, a rituális gyilkosságok elől menekülő albínók rejtett világába, egy belga csokoládémester titkaiba éppúgy, mint az illegális vadállat-kereskedelembe, az oroszlánok vadászatra szánt ipari tenyésztésébe, tengeri tehén mentők küzdelmeibe vagy egy magyar orvoscsapat életmentő-akcióiba is... Kaphatunk baszkföldi szerelmi tanácsokat, de ellátogathatunk a mexikói boszorkánytalálkozóra és Váránaszi halottégető lépcsősorai is. Színes kaleidoszkóp ez a könyv, mely kultúrák és népek, vallások és emberek sokszínűségét mutatja meg az olvasónak. De megmutat mást is: mégpedig azt, hogy milyen gyönyörködtető is ez a sokszínűség, milyen nagyszerű, hogy ezerarcú a Föld.

Edna O'Brien: Kis piros székek (Park)

Két távoli világ találkozik, amikor egy (kitalált) ír városkába, Cloonoilába megérkezik az balkáni születésű természetgyógyász és szexuálterapeuta, dr. Vladimir Dragan. A fehér szakállat és a feje búbján csomóba fogott hajat hordó, gyanús külsejű és viselkedésű ismeretlen felkavarja a helybeliek életét, és bűvkörébe vonja a nőket. A könyv az újrakezdésről, a megtévesztésről, a bűntudatról és a gyógyulásról mesél Fidelma történetén keresztül, aki ráveszi a doktort, hogy csináljon neki gyereket. A cím szomorú történelmi eseményre utal, a délszláv háborúra, illetve arra az11 541 piros székre, amelyeket 2012-ben helyeztek el Szarajevó főutcáján, a háború áldozataira emlékezve.

Kristina Ohlsson: Vétkesek (Animus)

Fredrika Bergman újra akcióban! A nyomozónő kitalálója, Ohlsson nem véletlenül ír hiteles hangú és aktuális témákkal foglalkozó krimiket, hiszen dolgozott a svéd külügyminisztériumnak és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek is. Ez a történet ott indul, ahol egy férfit holtan találnak kedvenc foteljében: a mellkasát golyó ütötte át, a kisujján pedig a lánya karikagyűrűjét viseli. Fredrika és Alex Recht kapja meg az esetet, ám Alexnek azzal a temetkezési vállalkozóval is foglalkoznia kell, akinek meggyőződése, hogy testvérét elrabolták, de senki nem hisz neki. Ugyanakkor Recht névtelen üzeneteket kap valakitől, aki „mindent helyre akar hozni”. A főfelügyelő és társa teljesen értetlenül állnak a levelek előtt, de nincs is idejük töprengeni rajtuk, mert az első holttest felfedezése után az áldozatok száma napról napra nő.

Bauer Barbara : Az élet hangja (Jaffa)

A regény főszereplői, Eszter és Hanna hagyománytisztelő, szerető családba születtek. Nagyapjuk, édesapjuk is zenész volt, így még a hétköznapjaikat is a muzsika töltötte be. Ám körülöttük a világ egyre komorabbá vált, 1944 tavasza már nem azt az életet kínálta számukra, amelyben mindnyájan bíztak. A lányok édesapja bármit megtett volna, hogy elleplezze a rémisztő valóságot, hogy megkímélje családját a sárga csillag viselésének szégyenétől. De elérkezett a nap, amikor a valóság bakancsos, fegyveres katonák képében betört az otthonukba. Az utolsó előtti pillanatban azonban az édesapa még adhatott a lányainak útravalót: egy dalt.

Susan Faludi: Előhívás – Mindent apámról (Libri)

A történetben a szerző, a magyar származású amerikai újságíró azzal szembesül, hogy az apja hetvenhat évesen nemet váltott, és Stefánie-ként él tovább. Susan Budapestre utazik, hogy megismerje az új embert, aki agresszív, elnyomó apja helyére lépett. Ám hamar kiderül, hogy a férfi nőként sem lett szimpatikusabb. István/Stefánie figurája egyszerre tragikus és komikus hős, holokauszt-túlélőként rajongója Leni Riefensthalnak és az Andersen-meséknek, kényszeresen mutogatja új testét a lányának és folyamatosan azt bizonygatja, nőként milyen figyelmesek vele a férfiak. Faludi nemcsak az apja múltjának nyomába ered, hanem memoárjában ír a transzneműségről, a nemi szerepekről, a saját nőiségéről és feminizmusáról is.