Melyikük intelligensebb: a macska vagy a kutya? A tudomány meglepő választ ad

Vajon tényleg a kutya az ember legokosabb négylábú barátja, vagy a macskák csak egyszerűen túl elegánsak ahhoz, hogy bizonyítsák a képességeiket? 

A macskák és kutyák intelligenciájának összehasonlítása régóta foglalkoztatja a tudósokat és az állattartókat egyaránt. A kutyákról jóval több kutatás készült, így róluk többet is tudunk – de ez még nem jelenti azt, hogy a macskák ne tartogatnának meglepetéseket. A tudomány három különböző területen igyekezett próbára tenni a két faj képességeit. Vajon melyikük kerül ki győztesen az összecsapásból?

Ki kér segítséget, és ki oldja meg maga?

Íme egy egyszerű teszt: miután a kutya megtanulta, hogyan vegyen ki élelmet egy edényből, a kutatók lezárják azt, így az étel többé nem hozzáférhető. Ezután azt figyelik, mit tesz az állat.

A kutya vajon segítséget kér egy közelben lévő embertől? Amikor az állat az emberre, majd az edényre, aztán ismét az emberre néz, az egyfajta referenciális jelzés, vagyis „mutató” viselkedés – nagyjából annak felel meg, mint amikor mi rámutatunk valamire. Amikor tehát a kutyák egy ilyen megoldhatatlan feladvánnyal találják szemben magukat, valóban egy közeli emberhez fordulnak. Ha egyszerre van jelen a gazdájuk és egy idegen, egyes vizsgálatok szerint csak a gazdára néznek, más kutatásokban viszont mindkettőjüktől segítséget várnak. Egy dolgot azonban gyorsan megtanulnak: ha az egyik ember mindig kinyitja az edényt, míg a másik rendszeresen újratölti, megjegyzik, ki miben tud segíteni. Amikor pedig újra megoldhatatlan helyzetbe kerülnek, nagyobb valószínűséggel ahhoz fordulnak, aki valóban meg tudja oldani a problémát. Vagyis a kutyák nemcsak segítséget kérnek, hanem azt is képesek felismerni, hogy kitől érdemes segítséget kérni.

És vajon mit szólnak ehhez a macskák? A macskákról kevesebb hasonló vizsgálat készült, de egy kísérletben mind a kutyák, mind a macskák képesek voltak megtalálni egy elrejtett, hozzáférhetetlen ételdarabot, amikor egy ember rámutatott annak helyére. A különbség azonban hamar megmutatkozott. A kutyákkal ellentétben a macskák többsége nem kért segítséget. Néhány állat váltogatta a tekintetét a megszerezhetetlen étel és az ember között, a többség azonban inkább tovább próbálkozott egyedül. Ez azért nem jelenti azt, hogy a macskák ne lennének érzékenyek az emberi jelzésekre. Nekik is vannak bizonyos képességeik a vizuális kommunikáció terén.

Egy másik tanulmány például azt találta, hogy a macskák valamivel gyakrabban váltogatják a tekintetüket az ember és az ételt tartalmazó edény között, ha az edényt lehetetlen kinyitni, mint akkor, ha egy feladvány megoldásával hozzáférhetnének az ételhez. A kutatásból az is kiderült, hogy a macskák többet foglalkoztak az edénnyel és az emberrel, amikor az illető nem figyelt rájuk. Úgy tűnik tehát, hogy pontosan érzékelik, kapnak-e figyelmet vagy sem – és ebben a kutyák sem maradnak el tőlük.
A szociális intelligencia terén így nincs egyszerű győztes: a kutya inkább segítséget kér, a macska pedig gyakran megpróbálja egyedül megoldani a problémát.

Tudnak számolni a kutyák és a macskák?

Tegyük fel, hogy általában három jutalomfalatot adsz a háziállatodnak. Egyik nap azonban csak egyet kap. Vajon észreveszi a különbséget? Igen, mindkettő.
A tudósok a „mennyiség megkülönböztetését” úgy vizsgálják, hogy különböző darabszámú élelmet kínálnak az állatoknak. Például egyetlen falatot nyolc falattal szemben, majd megfigyelik, melyiket választják. Ha az állat rendszeresen a nagyobb mennyiség felé húz, az azt jelzi, hogy képes különbséget tenni a mennyiségek között. A vizsgálatok szerint a felnőtt kutyák és macskák egyaránt képesek erre. Sőt, a kiscicák és a mindössze kéthónapos kölyökkutyák is meg tudják különböztetni a mennyiségeket, bár kevésbé pontosan.
Érdekesség, hogy mindkét faj elsősorban a látására támaszkodik, amikor megpróbálja megállapítani, melyik adagból van több. Amikor például a kutyák csak az étel szagát érezhették, már nem választották következetesen a nagyobb mennyiséget. Tehát ha a jutalomfalatok számáról van szó, egyik állat sem könnyen becsapható.

Tükörbe néznek – de felismerik magukat?

Az intelligencia egyik izgalmas kérdése az önmagunk felismerésének képessége. Ennek vizsgálatára szolgál a híres tükörteszt. A kísérlet során egy jelet – például vörös festéket vagy matricát – helyeznek az állat testére, majd egy tükör elé állítják. Ha az állat a tükörben észreveszi a jelet, és megpróbálja eltávolítani saját testéről, az arra utalhat, hogy felismeri önmagát. A bonobók, a csimpánzok és bizonyos halak például képesek átmenni ezen a teszten. A kutyák és a macskák azonban nem. Ez azonban önmagában még nem jelenti azt, hogy ne lennének öntudatosak. A tükörteszt ugyanis elsősorban a látásra épül, miközben a kutyák és a macskák számára a szaglás sokkal fontosabb információforrás.

Éppen ezért a kutatók egy másik, „szagosabb” megközelítést is kipróbáltak kutyákon. Az eredmények alapján a kutyák képesek megkülönböztetni saját szagukat más kutyákétól, és bizonyos körülmények között még azt is felismerik, ha a saját szagukhoz valami szokatlant adnak hozzá. És a macskák? Ők is képesek felismerni saját ürüléküket, és megkülönböztetik azt az ismerős, illetve az ismeretlen macskákétól. Egy valódi, „szagos tükörtesztet” azonban velük még nem végeztek laboratóriumi körülmények között.

Akkor végül ki az okosabb?

Az intelligencia nem egyetlen képességet jelent. Számos tényezőből áll, és attól is függ, milyen helyzetben próbáljuk ki az állatot. Ráadásul nem biztos, hogy mindig az emberi mércével kellene megítélnünk egy állat intelligenciáját. Érdemes például feltenni egy egészen más kérdést: vajon a kutyák és a macskák képesek lennének-e boldogulni nélkülünk?
Ebben a helyzetben a legtöbb macska valószínűleg egészen jól teljesítene, és képes lenne saját maga megszerezni a táplálékát. Egyes kutyák szintén elboldogulnának, másoknak azonban jóval nehezebb dolguk lenne.
Persze óriási különbségek vannak az egyes állatok között is. Lehet, hogy a kanapén melletted heverő kutya vagy macska sokkal okosabb az átlagnál – de az is lehet, hogy éppen a lustaság világbajnoka. A genetikai adottságok, a szocializáció, a korai élettapasztalatok és a mindennapi környezet mind hatással vannak az állatok képességeire.

Tanítás és szeretet

Valószínűleg az állatok intelligenciáját is fejleszthetjük azzal, ha többet foglalkozunk velük és tanítjuk őket. Igen, még a macskák is taníthatók, például pozitív megerősítéssel. Nem tudjuk biztosan, de elképzelhető, hogy a kutyák azért tűnnek bizonyos helyzetekben intelligensebbnek, mert általában több szocializációban és képzésben részesülnek. Ez előnyt jelenthet számukra azokban a feladatokban, amelyek mások segítségét vagy együttműködését igénylik.
Ugyanakkor a fajta is számíthat. A Genius Dog Project például azt vizsgálta, mely kutyák képesek legalább tíz játék nevét megjegyezni. A „kutyazsenik” szinte mind border collie-k, de más fajták és keverék kutyák között is akadnak különleges képességű egyedek. Jelenleg nincs ismert macska, amely képes lenne hasonló teljesítményre – igaz, még a kutyák között is ritka ez a képesség.

Úgy tűnik, a nagy kutya–macska intelligenciaharcnak tehát nincs egyértelmű győztese. Mindkét faj meglepően intelligens, csak egészen másképpen használja a képességeit.  Talán éppen ezért nem is az a legfontosabb dolog, hogy kiderítsük, melyikük az okosabb, hanem az, hogy szeressük azt a négylábú társunkat, aki mellettünk él – akár kutya, akár macska –, pontosan azért, amilyen.

(via)