A korai demencia első jele lehet – mit jelez a napnyugta-szindróma?

Amikor napnyugta közeledik, nem minden ingerlékenység egyszerű fáradtság. Zavartság, nyugtalanság és viselkedésváltozás jelzi, hogy a szervezet már másképp működik. Felismerése kulcs lehet a korai diagnózishoz, illetve ahhoz, hogy időben segíthessünk, ha valaki rászorul. 

Sokan tapasztalják, hogy a késő délutáni órákra fáradtabbak, ingerlékenyebbek, kevésbé türelmesek lesznek. Egy hosszú, stresszes munkanap után teljesen érthető, ha valaki zaklatottabb, csendre vágyik, vagy egyszerűen csak kimerült. Ezek mind természetes reakciók, amelyek bárkivel megtörténhetnek. Csakhogy egy bizonyos, a demenciával összefüggő jelenség ebben az időszakban sokkal intenzívebb tüneteket idézhet elő. Ezt a viselkedésváltozást nevezi az orvostudomány napnyugta-szindrómának. Ez tulajdonképpen azt jelenti, amikor a demenciával, vagy Alzheimer-kórral élő embereknél a nap vége felé erősödik a zavartság, a nyugtalanság, az ingerlékenység vagy a dezorientáltság. Érdemes ezekre a jelekre odafigyelni, mert korai demencia is állhat  aháttérben. 

Mit nevezünk napnyugta-szindrómának?

A jelenség nem önálló betegség, hanem a demencia egyik lehetséges tünete, ami leggyakrabban Alzheimer-kóros vagy más memóriaromlással küzdő betegeknél figyelhető meg. A szakértők egyetértenek abban, hogy délután második felétől estig fokozódó viselkedésbeli változásokról van szó, bár előfordulhat, hogy már kora délután, akár ebéd után, 13 óra körül is jelentkeznek a tünetek. A kiváltó okok összetettek lehetnek: megváltozott biológiai ritmus, hormonális eltérések, túl sok inger a nap folyamán, vagy akár környezeti tényezők, mint a fények váltakozása és a zajterhelés.

Ez lehet a korai demencia egyik fontos jele

A napnyugta-szindróma megjelenése személyenként eltérő, de több jellemző viselkedésbeli változás is árulkodó lehet:

• fokozott szorongás, idegesség
• nyugtalanság, fel-alá járkálás
• alvászavarok, nehéz éjszakai megnyugvás
• tájékozódási zavarok, memória-kiesések
• hallucinációk, téveszmékkel tarkított gondolkodás
• ingerlékenység, agresszív reakciók
• zavartság a napi eseményekkel kapcsolatban (pl. újra vacsorát kér, mert nem emlékszik rá, hogy evett az illető)
• egyesek a megszokottnál jóval ragaszkodóbbá válnak és folyamatos közelséget keresnek a biztonságérzet miatt
• mások gyanakvóbbak, elutasítóbbak lehetnek.
  A lényeg: hirtelen, ciklikusan visszatérő viselkedésváltás tapasztalható napnyugta környékén.

Biztosan azt jelenti, hogy demens valaki? 

A memória és a kognitív funkciók romlása sokszor lassan indul, és a környezet először csupán kisebb változásokat vesz észre. Ilyen kezdeti jel lehet a nap végi zavartság, a feszült viselkedés, vagy az ismétlődő kérdések felbukkanása. Fontos azonban kiemelni: a napnyugta-szindróma nem minden esetben jelenti azt, hogy az illető demens. Hasonló tünetek más egészségi állapotokkal (pl. fertőzések, delírium, kiszáradás, kimerültség) is együtt járhatnak.

Miben különbözik az egyszerű fáradtságtól?

Idős emberek – és valójában bárki – lehet fáradtabb nap végére, ez önmagában nem ok az aggodalomra. A különbség azonban könnyen kideríthető! A fáradtság esetében a kimerültség érzése dominál, amely többnyire pihenés vagy alvás után enyhül, és általában rendszertelenül jelentkezik a nap folyamán.

Ezzel szemben a napnyugta-szindróma nem feltétlenül múlik el alvást követően sem, sokkal inkább zavartság és tájékozódási nehézségek jellemzik, és szinte mindig a nap azonos időszakában – többnyire késő délután vagy este – jelentkezik.

Mit tehetünk, ha felmerül a gyanú?

A tünetek kezelése elsősorban a napirend átszervezésén és a nyugodt környezet biztosításán alapul:

• egyenletes napi ritmus kialakítása
• sok természetes fény a nap első felében
• esti órákban a zajok, képernyők és társas ingerek kerülése
• biztonságos, csendes tér megteremtése
• elegendő folyadék, étel, kényelmes környezet

Amennyiben a viselkedésváltozás ismétlődő vagy romlik, érdemes orvossal konzultálni, hogy kizárható legyen a háttérben húzódó neurológiai vagy szervi ok. A napnyugta-szindróma felismerése kulcsfontosságú lehet a demencia korai diagnosztikájában. Nem minden zavart viselkedés jelez betegséget, de a tudatosság és a megfelelő odafigyelés sokat segíthet abban, hogy szeretteink a lehető legtovább biztonságban, szeretetteljes környezetben élhessenek.

via