Dr. Ari Csilla: „Amikor egy projekt sikeres, azt mindenki automatikusan a férjemnek tulajdonítja”

Fantasztikus nők, lenyűgöző életutak – Incredible women sorozatunkban olyan inspiráló történeteket mutatunk be, melyekből mindenki erőt meríthet. Ezúttal dr. Ari Csilla neurobiológussal, tengerbiológussal beszélgettünk.

A Dél-Floridai Egyetem kutatóját gyerekkora óta vonzza a tenger mélyének világa, a családjával rendszeresen járt búvárkodni, és különösen az ördögráják gyakoroltak rá nagy hatást – így ő lett a halfaj egyik legismertebb kutatója.

Az állatorvosi egyetem zoológia szakán, majd a Semmelweis Egyetem idegtudományi doktori iskolájában szerzett PhD fokozatot, a neurobiológiai kutatások mellett búvárfiziológiai és viselkedésbiológiai témákkal is foglalkozott.  Csilla szerint a szakmájával kapcsolatos egyik legfőbb tévhit az, hogy a tengerbiológusok minden napjukat a tengeren töltik. „Sajnos a realitás ezzel szemben az, hogy az időnk 60-80%-ában a számítógép előtt ülünk: adatokat elemzünk, tudományos közleményeket írunk” – mondja, és a jövőben éppen azt tervezi, hogy rendszeresebben visszatér a tengeri terepmunkákhoz.

Izgalmas feladat azért így is akad bőven, Csilla pár éve a NASA két különleges NEEMO-expedíciójában is részt vett. „Olyan technológiákat teszteltünk, amelyeket a jövőbeli űrutazások során alkalmaznak majd, illetve azt vizsgáltuk, hogy extrém környezetben milyen fiziológiai és pszichológiai változások következnek be az emberi szervezetben. Kb. 20 méter mélységben éltünk kilenc napig, hatan összezárva és izolálva a külvilágtól, folyamatos fizikai és pszichológiai nyomásnak kitéve” – meséli a kutató, aki szerint az állandó életveszély és a feladatok precíz végrehajtása miatt kivételes stresszben éltek. És bár az űrügynökségtől alapos felkészítést kaptak, az ördögrája-kutatással és a búvárkodással kapcsolatos expedíciókon szerzett fizikai kondíciója és stressztűrő-képessége sokat segített. „Kifejezetten élveztem, hogy a személyes határaimat tesztelhettem.” 

A NASA egy ideje látványosan figyel a női szakemberek nagyobb arányú bevonására, és mivel a tervezett űrutazások mindkét nemet érintik majd, Csilla szerint fontos lesz megértenünk a fiziológiai és pszichológiai különbségeket és azonosságokat. A tengerbiológusok között elmondása szerint viszonylag kiegyenlített a nemek aránya, a rugalmasabb munkabeosztást lehetővé tevő nonprofit szervezeteknél valamivel magasabb a nők jelenléte, míg a szigorúbb időbeosztást igénylő akadémiai pozíciókban főleg férfiak vannak jelen.

Mivel Csilla férje neurobiológusként maga is a Dél-Floridai Egyetem adjunktusa és nemzetközileg elismert kutató, sokan úgy gondolják, hogy a házassága miatt érte el szakmai sikereit – ő viszont úgy véli, annak ellenére. „A kapcsolatunk elején egy jó állásról mondtam le amiatt, hogy a párommal maradjak egy bizonytalan helyzetben. Amikor együtt dolgoztunk, szerettük volna elkerülni a pozitív megkülönböztetés vádját, emiatt gyakran túlkompenzáltunk, ami engem eléggé hátrányosan érintett. És amikor egy projekt sikeres, azt mindenki automatikusan a férjemnek tulajdonítja.” A munka és magánélet közötti kompromisszumok ellenére azonban az integritásából és az igazságérzetéből sosem engedett.

A cikk eredetileg az Elle magazin 2021. május-júniusi lapszámában jelent meg.