5 női találmány, ami megváltoztatta a világot

A történelem során rengeteg zseniális női feltaláló járult hozzá ahhoz, hogy ma kényelmesebb, biztonságosabb és hatékonyabb legyen az életünk.

Ismerd meg azt az öt lenyűgöző női találmányát, amelyek nélkül ma már el sem tudnánk képzelni a világot. 

Akvárium: Jeanne Villepreux-Power

Jeanne Villepreux-Power a 19. századi tudományos élet egyik csendes úttörője volt – olyan nő, aki kérdezés és kísérletezés révén közelítette meg a természetet, ezzel jóval megelőzve a korát. Egy kis francia faluból indult útnak, kezdetben Párizsban varrónőként dolgozott, majd egy hercegi menyegző öltözékének tervezőjeként ismerkedett meg jómódú angol férjével. Újdonsült férjével hamarosan Szicíliába költöztek – itt szökkent szárba érdeklődése a természet, különösen a tengeri élővilág iránt.

Szenvedélyes megfigyelőként nem elégedett meg azzal, hogy csodálja a kagylók és fejlábúak világát, módszeresen tanulmányozta őket és autodidakta módon képezte magát a témában. Hogy kutatásait pontosabban végezhesse, 1832-ben megalkotta a világ első tudományos célra szánt akváriumát. Ezzel lehetővé vált a tengeri állatok zárt térben történő vizsgálata – többek között ennek köszönhetően sikerült bebizonyítania, hogy az Argonauta argo saját maga készíti a „házaul” szolgáló héjat, és nem más élőlényektől veszi át, ahogyan korábban hitték.

Tudományos eredményeit könyvekben is közreadta, és bár egy hajótörés során szinte minden kutatási anyaga odaveszett, életműve mégis maradandó nyomot hagyott. Halála után neve hosszú ideig feledésbe merült, de ma már méltó helyére került a tudomány történetében – az akvárium, mint kutatási eszköz, az ő találékonyságát dicséri.

Wi-Fi: Hedy Lamarr 

Hedy Lamarr nemcsak Hollywood csillaga volt, hanem a modern kommunikáció egyik úttörője is. A gyönyörű színésznő a filmforgatások között szabadidejében titkos haditechnikai fejlesztéseken dolgozott. 1941-ben szabadalmaztatta a frekvenciaugrásos technológiát, amelyet eredetileg a torpedók biztonságos irányítására talált ki. Ez az áttörés később a Wi-Fi, a Bluetooth és a GPS alapjául szolgált. Bár életében nem kapott érte elismerést, találmánya ma nélkülözhetetlen része a modern világnak. 2014-ben posztumusz beválasztották a híres amerikai feltalálók csarnokába és a születésnapja, november 9-e lett a feltalálók napja Európában.

Mosogatógép: Josephine Cochrane 

Ha éreztél már hálát azért, mert mosogatás helyett csak a gépbe kell bepakolnod, legközelebb jusson eszedbe Josephine Cochrane. Az általa kifejlesztett szerkezet forradalmi változást hozott a konyhai gépek piacán, ráadásul Josephine egy olyan korban lett sikeres feltaláló és cégvezető, amikor a nőknek még szavazati joguk sem volt. A 19. század végén, előkelő társasági életet élő asszonyként szembesült azzal a problémával, hogy értékes porcelánjai rendszeresen megsérülnek a mosogatás során. Először a cselédséget hibáztatta, de miután maga vette kézbe a feladatot, rájött, hogy mi a valódi ellenség: a kézi mosogatás. Ekkor fogalmazódott meg benne az ötlet: egy hatékonyabb és kíméletesebb módszerre van szükség. Férje halála után, a rámaradt adósságok nyomása alatt kezdett neki a gép megvalósításnak, az igazi kihívások viszont csak ezután jöttek: a férfi szakemberek, iparosok nem akarták komolyan venni, és a befektetők is azt szerették volna, ha háttérbe vonul egy férfi vezető javára. De Josephine nem hagyta magát, igazi úttörőként meghódította a férfiak által uralt világot. 1886-ban szabadalmaztatta találmányát, amely víznyomást alkalmazott az edények tisztítására – ez radikálisan új megközelítés volt a korábbi technológiákhoz képest. Bár eredetileg háztartások számára képzelte el, inkább a szállodák és éttermek csaptak le rá. Az 1893-as Chicagói Világkiállításon bemutatott gépe komoly elismerést kapott, és ettől kezdve vállalkozása lendületet vett. Bár a mosogatógép csak a 20. század közepétől vált a háztartások elengedhetetlen eszközévé, Cochrane úttörő munkájának köszönhetően ma már szinte nélkülözhetetlen része a modern konyhának.

Számítógépes kommunikáció: Grace Hopper 

Kevés ember volt olyan hatással a modern számítástechnika fejlődésére, mint Grace Hopper. Kivételes gondolkodásmódja, kíváncsisága és rendíthetetlen elszántsága révén olyan korszakos újításokat valósított meg, amelyek alapjaiban formálták át azt, ahogyan ma a számítógépeket használjuk. A 20. század nagyhatású tudósa volt – és egyúttal ellentengernagy is az amerikai haditengerészetnél. A második világháború idején csatlakozott a haditengerészethez, a Harvard egyetemen részt vett a Mark I, Mark II, Mark III számítógépek fejlesztésében. Már ekkor az a gondolat vezérelte, hogy a számítógépek használatát ne csak szakemberek számára tegye elérhetővé. Legjelentősebb újítása a 4 nőből és 2 férfiből álló csapatával kidolgozott COBOL programnyelv, amely hosszú éveken át a világ egyik legelterjedtebb üzleti programozási nyelve lett, lehetővé téve, hogy az emberek a gépi kód helyett köznapi nyelvhez közelítő parancsokat használjanak. Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el, köztük a rangos National Medal of Technology-díjjal. Élete végéig aktív maradt, és nyomot hagyott a technológia világában, illetve azok gondolkodásában is, akik ma a digitális jövőt alakítják. Az utána elnevezett USS Hopper hadihajó méltó emléket állít egy különleges elmének, aki hitt abban, hogy a gépek és az emberek képesek lehetnek egymással „beszélgetni”.

NApenergia: Telkes Mária 

A magyar származású fizikus a napenergia kutatás kikerülhetetlen alakja. A tehetséges  tudós 1924-ben szerzett doktori fokozatot kémia-fizika szakon, majd Amerikába költözött, ahol a sugarak erősségének méréshez használható elektromos fényképezőgép fejlesztése után a Massachusetts Institute of Technology kutatójaként megépítette az első teljesen napenergiával fűtött házat, és egyedülálló módszert dolgozott ki a napenergia tárolására. Találmányaiért rangos díjakat kapott, a New York Times 1934-ben a 11 legsikeresebb amerikai nő közé választotta, és emlékét őrzik az Amerikai Feltalálók Dicsőségtermében is. Munkássága ma is inspirációt jelent a megújuló energiák kutatóinak.