Van az a kolléga, aki mindig igyekszik a figyelem középpontjába lenni, és aki szerint nélküle megállna az élet.
Bár ettől még nem biztos, hogy nárcisztikus személyiségzavarral él, bizonyos viselkedésminták árulkodóak lehetnek. Mutatjuk azt a 11 jelet, amelyekre érdemes odafigyelned.
Minden munkahelyen akad valaki, aki szeret dicsekedni az eredményeivel. A nárcisztikus vonásokkal rendelkező kolléga azonban ennél egy lépéssel tovább megy: nemcsak elmeséli a sikereit, hanem rendszerint fel is nagyítja azokat. Nem ritka, hogy olyan mondatok hangzanak el tőle, mint: „Tavaly gyakorlatilag én mentettem meg az egész céget.” vagy „Mindenki hozzám fordul segítségért, mert csak én tudom, hogyan működnek itt a dolgok.”
A túlzott magabiztosság mögött sokszor éppen az ellenkezője húzódik meg: bizonytalanság és folyamatos megerősítés iránti vágy. Ezért igyekszik újra és újra bebizonyítani a környezetének – és önmagának is –, hogy nélkülözhetetlen.
Ha egy megbeszélésen mindig ugyanaz az ember beszél a legtöbbet, és valahogy minden téma végül róla szól, az árulkodó jel lehet. A nárcisztikus kolléga ugyanis ritkán kíváncsi mások véleményére vagy élményeire. Inkább hosszasan mesél saját sikereiről, történeteiről, és gyakran humorral vagy látványos megjegyzésekkel próbálja magára irányítani a figyelmet. Számára egy beszélgetés nem eszmecsere, hanem lehetőség arra, hogy reflektorfénybe kerüljön.
Az építő jellegű visszajelzés a legtöbb ember számára segíti a fejlődést. Egy nárcisztikus személyiségjegyeket mutató munkatárs azonban gyakran személyes támadásként éli meg a legapróbb kritikát is. Ilyenkor könnyen elveszítheti a türelmét, ingerülten reagálhat, vagy megpróbálhatja hitelteleníteni azt, aki felhívta a figyelmét a hibájára. Nem ritka, hogy sértegetéssel, támadó hangnemmel vagy a másik szakmai hozzáértésének megkérdőjelezésével védekezik.
A nárcisztikus emberek egyik legjellemzőbb tulajdonsága, hogy folyamatos elismerésre és csodálatra vágynak. Úgy érzik, rájuk más szabályok vonatkoznak. Elvárhatják például, hogy a legjobb irodát kapják meg, kimaradjanak bizonyos feladatokból vagy különleges kiváltságokban részesüljenek. Számukra mindez teljesen természetes, hiszen úgy gondolják, hogy többet érnek másoknál.
A nárcisztikus emberek sokszor rendkívül megnyerőek tudnak lenni, főleg akkor, ha valamit szeretnének elérni. Hízelgéssel, kedvességgel vagy éppen megható történetekkel veszik rá a kollégáikat arra, hogy segítsenek nekik, átvegyenek feladatokat, vagy szívességet tegyenek nekik. Előfordulhat, hogy áldozatszerepbe helyezik magukat, majd a másik együttérzésére építve próbálják elérni a céljukat.
A nárcisztikus személy számára a saját felsőbbrendűségének megőrzése kiemelten fontos. Ennek egyik eszköze lehet, hogy rendszeresen leértékeli mások munkáját vagy eredményeit. Gúnyos megjegyzésekkel, lekezelő hangnemben vagy burkolt kritikákkal igyekszik azt sugallni, hogy a többiek kevésbé tehetségesek vagy hozzáértők.
Ha valami balul sül el, szinte biztos, hogy nem ő lesz a hibás. Egy ilyen kolléga gyorsan talál valakit, akire átháríthatja a felelősséget. Lehet ez egy munkatárs, a vezetőség, a lassú számítógép, a rossz szoftver vagy akár az egész cég működése. A lényeg, hogy saját hibáit ne kelljen elismernie.
A frusztrációt, a csalódást vagy a szorongást sokkal nehezebben kezeli, mint azt kívülről mutatja. Amikor elveszíti az önuralmát, gyakran nem önmagát próbálja megnyugtatni, hanem a környezetét akarja kontrollálni. Elvárja, hogy minden az ő elképzelése szerint történjen, és nehezen viseli, ha mások nem alkalmazkodnak hozzá.
A nárcisztikus kolléga számára az élet folyamatos verseny. Nemcsak a munkában akar a legjobb lenni, hanem szinte minden területen szeretné felülmúlni a többieket. Fontos számára, hogy elismerjék a külsejét, a kapcsolatait, az anyagi helyzetét vagy bármilyen eredményét. Állandó megerősítésre vágyik, és szeretné, ha mindenki tudná, milyen sikeres.
Az empátia az egészséges munkahelyi kapcsolatok egyik alapköve. Ennek hiányában nehézzé válik az együttműködés. Egy nárcisztikus vonásokkal rendelkező kolléga gyakran nem veszi figyelembe mások érzéseit, szükségleteit vagy nézőpontját, mert elsősorban a saját érdekei és céljai foglalkoztatják. Előfordulhat, hogy közömbösen reagál egy kolléga nehézségeire, figyelmen kívül hagyja mások véleményét, vagy egyszerűen nem érti, miért bántó a viselkedése.
Ha egy kolléga előléptetést kap vagy elismerik a munkáját, ő ritkán gratulál őszintén. Sokkal inkább valamilyen külső okkal próbálja megmagyarázni a sikert. Ilyenkor könnyen elhangozhatnak olyan megjegyzések, mint: „Csak azért léptették elő, mert jóban van a főnökkel.” vagy „Az az üzlet sem sikerült volna neki, ha én nem készítem elő a terepet.”
Egy nárcisztikus vonásokkal rendelkező munkatárs számára a figyelem szinte minden helyzetben jutalom – még akkor is, ha negatív. Éppen ezért érdemes tudatosan megválogatni, hogyan reagálsz a viselkedésére. Bár őt nem tudod megváltoztatni, azt igen, hogy mennyire vonódsz bele a játszmáiba.
A szakértők szerint sokszor az a leghatékonyabb megoldás, ha nem erősíted meg a folyamatos figyelemigényét, nem szállsz bele a felesleges vitákba, és nem próbálod mindenáron bebizonyítani, hogy nincs igaza. A világos határok kijelölése, a higgadt kommunikáció és a professzionális távolságtartás hosszú távon sokkal többet érhet, mint egy újabb konfliktus.
(via)
Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!