Egy férfi a Reddit felhasználóihoz fordult, hogy tanácsot kérjen a fórumozóktól a négyéves lányával fennálló kihívásokkal teli kapcsolatát illetően. Annak ellenére, hogy igyekezett kedvelni, nem tudja megváltoztatni az érzéseit.
Egy apa elárulta a szülőként vívott küzdelmeit, és arról mesélt a Redditen, hogy egyszerűen nem bír a lánya közelében lenni. A megjelent bejegyzésben kifejtette, hogy van egy gyermeke, aki hamarosan betölti az ötödik évét, ám hiába telik az idő, ő egyszerűen képtelen érzéseket táplálni iránta.
„Nem tervezett gyerek volt. Pénzügyileg stabilak vagyunk. Lakástulajdonosok. Egészséges a kapcsolatunk. Mégsem tudom szeretni a lányomat"
– írja a férfi, aki mint elmondta, a lánya születése pillanata óta tudta, hogy a szülői szerep nem neki való. Esküszik, hogy megpróbálta megszeretni a lányát, de nem megy. A kislányának jó élete van, mindene megvan, amire szüksége van és amire szüksége van anélkül, hogy elkényeztetnék és csak néhány szabályt kell betartania, mégsem hajlandó az anyja kéréseit betartani, ami rengeteg súrlódást okoz, és antipátiát volt ki az apából.
„Ha egy szóval kellene megfogalmaznom, milyen érzés számomra szülőnek lenni, azt mondanám, hogy szörnyű. Mindkettőnknek szörnyű. Elmondhatom, hogy a párom sem szeret szülő lenni, ezt nem mondta közvetlenül, de én tudom. Tudja hogy mit gondolok, hogy utálom, mindent utálok, ami ezzel kapcsolatos. Kevesebb szabadság, kevesebb pénz, kevesebb társasági idő másokkal és párként is."
Bevallotta, hogy nem tudja elviselni, hogy a lánya közelében legyen, mert az állandó nyögdécselése, nyafogása és sírása egyszerűen kiborítja, ettől függetlenül jó szülőnek tartja magát.
„Ha az én döntésem lenne, soha többé nem találkoznék vele. Tudom, durva, talán megbocsáthatatlan, de így érzek. Viszont soha nem hagynám el vagy adnám gondozásba, tudom, hogy ez mennyire igazságtalan, nem szándékosan teszi ezt, nem szándékosan okozza a fájdalmat állandóan"
– vallotta az édesapa.
„Utálok szülőnek lenni. Bármit megtennék, hogy visszakapjam a régi életemet, azt, ahol a szabadságot élveztük, boldogok voltunk, hogy minden reggel boldogan ébredtem, és mindig alig vártam a következő napot. Bárcsak vele szeretnék lenni a hét minden napján, 24 órában, őszintén mondom, borzasztó őt nem szeretni, de képtelen vagyok megszeretni. Nem hiszem, hogy valaha is élvezni fogom a szülő létet, talán amikor kedvesebb egyéniség lesz, és elkezdi jobban megérteni az életet. Egy részem őszintén hisz benne, hogy jobb lesz. De most utálom ezt."
A Reddit-felhasználók gyorsan megosztották gondolataikat a helyzettel kapcsolatban, és sokan arra biztatták, hogy kérjen segítséget, hogy megtalálja a módját, hogyan segítsen át rajta ezeken az érzéseken.
„Egy olyan anyával nőttem fel, aki nem kedvelt, és ezt éreztem. Életem nagy részében arra törekedtem, hogy kivívjam a szeretetét, de semmi sem vezetett eredményre. Aztán húsz éves koromra lemondtam erről, és elengedtem, de borzasztó volt. Kérjetek segítséget, tényleg."
„Önt is zavarja, hogy a férje nem, vagy csak alig vesz részt a gyereknevelésben?”
Névváltoztatás: az apja nem engedi, pedig bántják a gyereket a neve miatt
Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!