7 dolog, ami segíthet, ha a gyermeked sír az iskolában

Veled is előfordult már, hogy bűntudatot éreztél, mert a gyermeked sírt az iskolában, és úgy érezted, nem tehetsz érte semmit? Az alábbi tippek mindkettőtöknek segíthetnek.

Ha nálatok is nehezen indulnak a reggelek, mert a gyermeked nehezen szakad el tőled, te pedig folyamatos bűntudatot érzel, amiért egyedül hagyod egy hatalmas intézményben, mindenképp érdemes foglalkozni a problémával, ugyanis a szeparációs szorongás többféle módon is kezelhető a kisgyerekeknél.

Természetesen idővel minden gyerek hozzászokik az oktatási intézmények kereteihez, azonban nem mindegy, hogy egy kisgyerek milyen élményeket gyűjt az első néhány évben, mert ezek a tapasztalatok befolyásolják a későbbi tanulmányi eredményeit is. Éppen ezért tegyél meg mindent, hogy az iskola egy kellemes hely legyen számára, és ne szorongva menjen be minden reggel.

9 módszer a szeparációs szorongás leküzdésére

1. Beszéljétek meg gyermeked érzelmeit otthon

Néha az segít a legtöbbet, ha egyszerűen csak hagyod, hogy gyermeked elmondhassa, mi a baj. Hagyd, hogy megélje a félelmet, a dühöt, a szorongást. Ugyanakkor kérdezz rá arra is, hogy milyen pozitív élmények érték a nap folyamán.

Ezzel gyermeked megtanulja, hogy egyrészt bármivel kapcsolatban meghallgatod, másrészt az érzelmei szavakba öntésében is fejlődik, ami sokat segíthet számára a feldolgozásban is. Emlékeztesd őt, hogy nem baj, ha hiányzol neki, te is hiányolod őt és minden nap nagyon várod, hogy elhozhasd őt az iskolából. De azt is mondd el, mennyi érdekesség és kaland vár rá az iskolában.

2. Az iskoláról nyilatkozz mindig pozitívan!

Ha negatívan beszélsz az iskoláról, mielőtt gyermeked elkezdené a tanulmányait, már ovisként azt tanulja meg, hogy az iskola egy félelmetes hely. Úgy fogja érezni, hogy az a legfontosabb, hogy az iskolában minél kevesebbet tartózkodjon, mert az egy rossz hely. Soha ne fenyegess az iskolával, és minden esetben a pozitív hozadékait emlegesd: hogy mennyit játszhat, tanulhat, olvashat és énekelhet a társaival.

Tedd még pozitívabbá az iskolai tapasztalatait azzal, hogy a kedvenc ételeit csomagolod uzsonnára. Ezzel is az erősödik benne, hogy nem kell elszakadnia az otthonától, amíg az iskolában van.

3. Adj gyermekednek egy különleges tárgyat

Amikor egy kisgyerek iskolás lesz, az átmenetet nagyon megkönnyítheti, ha adsz neki egy tárgyat, amit végig magánál tarthat, amíg az iskolában van. Ez lehet egy karkötő, amit babrálhat, ha ideges, és ez megnyugtatja, vagy egy plüssállat, ami a zsebében lapul. Sőt, akár a saját tárgyaid közül is odaadhatsz valamit, amin érzi az illatod. Ezek segítségével ő is hamarabb megnyugszik majd a kezdetben ismeretlen közegben.

4. Érkezzetek korábban, mint a többi gyerek

Gyermeked számára a rengeteg idegen ember, akivel találkoznia kell, eleve megterhelő, és csak tovább ront a helyzeten, ha ő érkezik utolsónak. Ráadásul minél többen vannak már benn, annál nagyobb a zsivaj, ami még ijesztőbb lehet számára.

Éppen ezért inkább menjetek be a tanterembe pár perccel korábban, hogy legyen ideje beilleszkedni, beszélgetni a tanárral és elhelyezkedni a padban. Ha hozzászoktok, hogy korábban indultok az iskolába, megspórolhatjátok azt a feszültséget is, amit a reggeli forgalmi dugók és a rohanás okoz.

5. Soha ne menj el búcsú nélkül!

Amikor már hozzászokott a környezetéhez, és reggel már szalad is a kis barátaihoz, te pedig rohansz dolgozni, egyszerűbbnek tűnhet, ha köszönés nélkül elmész. Ezt azonban soha ne tedd! Amikor felfedezi, hogy eltűntél, talán az egész hátralévő napban aggódni fog érted, és kétségbe vonja majd azt is, hogy egyáltalán érte mész-e. Ha azt látod, hogy már élvezi a többiek társaságát, ne rontsd el azzal, hogy könnyeket csalsz a szemébe a hirtelen távozásoddal.

Ugyanakkor a búcsúzkodás ne legyen hosszadalmas és drámai, még akkor se, ha gyermeked sír. Mondd el neki, mennyire szereted, és hogy milyen sok jó dolog fog vele történni. Ne azt érezze rajtad, hogy egy szörnyű helyen hagyod magára. Nyilvánvalóan senki más nem tudja jobban megvigasztalni a gyermeked, mint te, de ebben az esetben engedd, hogy a tanárok vállalják át ezt a szerepet.

Ne ácsorogj az ajtónál, ne lássa rajtad, hogy te is aggódsz érte. Csak így válik majd magabiztossá az iskolában.

6. Kérdezd meg a tanárokat, hogyan telt a nap további része

Beszélgess a tanárokkal, hogy hogyan viselkedett a nap további részében a gyermeked. Az a legvalószínűbb, hogy néhány perccel a távozásod után abbahagyta a sírást, és ugyanúgy lekötötték a figyelmét az iskolai események, mint bármely más gyereket. Kérdezd meg a tanároktól azt is, hogy végül mi segített számára megnyugodni, és kérd meg őket, hogy a tovvábiakban is ezt a módszert alkalmazzák.

7. Ne feledd, hogy ez el fog múlni

Bármilyen erős bűntudatod is van, amikor a gyermeked szomorú reggelenként, mindig tudatosítsd magadban, hogy ez egyrészt normális, másrészt amint komfortosan érzi majd magát az iskolában, el fog múlni a szeparációs szorongása.

Ahogy mindketten hozzászoktok a reggeli rutinhoz, és ahogy gyermeked egyre nagyobb lesz, a reggeli elválás is egyre könnyebbé válik majd.

via