Lehet, hogy csak jót akarunk gyermekeinknek, ám fel kell ismernünk, hosszútávon nem mindig jelent jót az állandó beavatkozás.
Gyereket nevelni semmiképpen sem egyszerű. Amíg egyesek minden nap azon aggodalmaskodnak, hogy mindent jól csinálnak-e, a szülők egy másik típusában fel sem merül, hogy bármit helytelenül tesz. Sokszor pedig itt jön a baj, mert egyáltalán nem veszik észre, hogy az egyébként jó szándékú tettekkel csak elrontják a gyermekek mindennapjait. Kifejezetten hajlamosak erre a fűnyíró szülők. De hogy mit is jelent ez?
Viszonylag könnyű megérteni, kik azok a fűnyíró szülőtípusok, mert ők csak lekaszálják a gyermekük elé táruló akadályokat, mielőtt észrevennék egyáltalán, hogy van akadály. Ha például a gyerek a homokozóban ül egy másik fiatal társaságában, és valamiről vitatkoznak, a fűnyíró anya vagy apa azonnal odajön, és megoldja a problémát.
Például úgy, hogy akár gyermekétől, akár annak társától azonnal elveszi a vita tárgyát, így kész, a probléma megoldva. Szerinte. Ám így a gyerekek nem tanulják meg megoldani a problémákat. A kifejezés azután jött létre, hogy augusztus végén egy tanár névtelenül írt egy szöveget egy német blogon a fűnyíró szülőkről, melyben kifejti, hogy az ilyen típusú nevelők jót szeretnének, és csak segíteni akarnak, de így csak egy boldogtalan generációt adnak a világnak.
Mindent megtesznek azért, hogy megvédjék gyermeküket a vitáktól vagy a kudarcoktól, de sajnos nem a készítik fel a gyermekeket a kihívásokra, csak lenyírják azokat, még azelőtt, hogy a gyermek észre venné egy adott szituációban, hogy akadállyal áll szemben. Így ezek a gyerekek soha nem tanultak meg valódi problémákat megoldani.
Még ha mindezt nagyon jónak is gondolják, hiszen jó szándék vezérli őket, az eredmény az, hogy a fűnyíró gyerekeknek nehezebb lesz döntéseket meghozniuk és kevésbé magabiztosak, mert fogalmuk sincs, hogyan kell leküzdeni egy akadályt, vagy megoldani egy konfliktust.
Természetesen nem lehet rossz, ha megvédjük gyermekünket, de meg kell tanulnia önállóan eligazodnia az életben, magától döntéseket hoznia, felismerni a különböző szituációkat, és ezek segítségével egyedül is érvényesülni. Néha csak hagyni kell, hogy a gyerekek vitázzanak, összevesszenek, és maguk találják meg a megoldást.
Legalábbis a levelet író tanár úgy véli, hogy ez boldogtalan gyerekek generációját kelti életre, akik pánikba esnek a kudarc puszta gondolatától is. Egy generációt, amely számára a kudarc annyira fájdalmas, hogy nem tudnak megbirkózni azzal, és a függőséghez vagy állandó önhibáztatáshoz vezethet, pedig a szülők valószínűleg nem ezt akarják, mégis ez az eredmény.
„Önt is zavarja, hogy a férje nem, vagy csak alig vesz részt a gyereknevelésben?”
Névváltoztatás: az apja nem engedi, pedig bántják a gyereket a neve miatt
Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!