A munkában és a magánéletben
Kedves E. Jean! Mi a legjobb módszer, hogy túltegyük magunkat azon, ha elutasítanak minket, legyen szó munkáról vagy szerelemről? Az általános válasz erre az, hogy legyünk kitartók, álljunk fel és próbálkozzunk újra, de én ezzel már próbálkozom egy ideje és nem vezet eredményre. Mit csináljak? – Egy embertaszító Kedves Embertaszító! Én többet tudok az elutasításról, mint bármely másik tanácsadórovat-vezető, már csak a koromnál fogva is. Életem során, valahányszor csak visszautasításban volt részem, felálltam, leporoltam magam és újra meg újra betapasztottam a szívem. Szívesen elmondom, hogy nagyjából 95%-ban bizony vissza lettem utasítva. Hogy miért ilyen gyakran? Mert egy percig sem duzzogtam. Padlón fetrengés, hajtépés és kiborulás helyett olyan, pozitív mondatokat ismételgettem magamnak (hangosan!), mint: „A visszautasítás megerősít!”, „A visszautasítás bölcsebbé tesz!”, majd kitámolyogtam és újra próbálkoztam. Nem. Ez butaság! A lényeg, ha jól akarunk kijönni abból, hogy leráztak minket (munkában és magánéletben egyaránt) az, hogy rájöjjünk, hogyan csináltunk magunkból hülyét, és megbeszéljük magunkkal, hogy fogjuk ugyanazt a baromságot többé nem elkövetni. És most jön képbe a duzzogás! A duzzogás felerősíti a negatív érzelmeket. A negativitás kritikai gondolkodást eredményez. A kritikai gondolkodás javítja az eredményeinket! Hajrá, Embertaszító kisasszony!
Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!