Fekete gyémántok

Fekete Afrikáról elsősorban csak az éhezés és a nyomor jut eszünkbe. Pedig ott is van középosztály és vannak újgazdagok – nem is akármilyenek.

Denis Ruharo ugandai üzletember éppen A siker kézikönyve – 101 lépés a csúcsra című könyvet olvassa. A BlackBerry-jén kívül van még két Nokia telefonja, lakáshitele, autója, kábeltévé-előfizetése, konditerem bérlete, havonta többször jár moziba, bio ételeket eszik, legutóbb pedig Nairobiban nyaralt. Telekommunikációs cégek számára sms-szolgáltatásokat fejlesztő vállalkozásánál 14 frissen diplomázott alkalmazottja van, akik hozzá hasonlóan lelkesednek a Diesel farmerért és az iPodért.

Az Afrikai Fejlesztési Bank szerint mára az ottani középosztály elérte a 300 milliós küszöböt, és a teljes népesség egyharmadát teszi ki; a szubszaharai gazdaságok pedig a világ legdinamikusabban fejlődő térségei közé tartoznak, hála a kőolaj és az ásványi nyersanyagok iránti fokozódó keresletnek. Hogy mi jellemzi ezeket az újgazdagokat? Általában havi fix fizetésből élnek, nincsenek megtakarításaik, de a gazdasági válság ellenére is nagy hévvel vetik bele magukat a vásárlásba.

Így van ezzel Choice Okoro is, aki rajong a Jimmy Choo cipőkért és az Hermès táskákért. Egy világ választja el őt édesanyjának elképzéléseitől. "Ő soha nem lenne hajlandó annyit fizetni egy pár cipőért, mint én – mondja a 30-as éveiben járó üzletasszony Nairobi belvárosában. – Amikor annyi idős volt, mint most én, anyámnak kilenc gyermekről kellett gondoskodnia. Afrikának ma számot kell vetnie azzal, hogy a mi nemzedékünk más." Okoro havonta átlag 500 dollárt költ ruhára és cipőre, ami lélegzetelállító összeg a legszegényebb kontinens átlagpolgárainak a szemében.

"Nem vagyok éppen gazdag, de van néhány Gucci-farmerem" – közli David Zwane dél-afrikai könyvvizsgáló is, aki éppen Sandton Cityben, Johannesburg felkapott plázájában vásárol. Zwane, aki Lacoste-pólót és divatos farmert visel, elmeséli, hogy a feleségének karácsonyra egy 1250 dolláros ezüst Mont Blanc órát vásárolt. "Van, aki bejön és szemrebbenés nélkül elkölt, akár 24.000 dollárt is" – mondja Surtee Suliman, a Hugo Boss üzletének menedzsere. A luxusmárkák ügynökei éppen ezért mind nagyobb figyelmet fordítanak a fekete gyémántokként emlegetett fogyasztókra, akiknek vágyálma manapság a Hugo Boss öltöny, a Prada napszemüveg és a Louis Vuitton táska. Erre a trendre tavaly a Louis Vuitton rá is érzett: Marc Jacobs a zimbabwei születésű Nyashe Maronhodzét választotta új kampánya arcának.

De nemcsak a reklámokban, hanem a kifutókon is egyre több fekete modell tűnik fel. Ha divatról van szó, érdemes odafigyelni Afrikára. "Mindenki tudja, hogy New York, London, Párizs és Milánó a divat fővárosai. Lagosról viszont sokan azt sem tudják, hogy hol van" – mondja Penny McDonald, az Arise Magazin divathetének szervezője, aki szerint ez nem sokáig lesz már így, és Afrika divatfővárosának, Nigéria legnagyobb városának is helye lesz ezen a listán. Annál is inkább, mert az idei divathét 77 nemzetközi tervezőt és neves szupermodelleket vonzott Lagosba a világ minden részéről. "Reméljük, hogy ez a vibráló és színes város is a divat célállomásai között szerepel majd, mert a lagosi nők értenek a divathoz, és imádják az haute couture-t."

Afrika különböző nagyvárosaiban gombamód szaporodnak a modern, minden igényt kielégítő bevásárlóközpontok. Dakarban, a nyugat-afrikai Szenegál fővárosában 2010-ben nyílt meg a fényűző Sea Plaza, Kongóban pedig a River City, amelyet az egyik újság egyenesen "új Manhattannek" titulált. De nemcsak a plázákban látnak fantáziát a befektetők. Tavaly Mozambik egyik városában, Maputóban egy magánkórház nyitotta meg kapuit, ahol az országban egyedülálló módon plasztikai sebészet és szépségstúdió működik, és a vendégek olyan kezelések közül válogathatnak, mint a liposzómás arc- és testkezelés, a bőrfehérítés vagy az esztétikai műtétek.

Az afrikaiak rajongása a drága luxuscikkekért leginkább az autókon mérhető le: Nairobi, Lagos és Johannesburg kátyús útjain egyre több Audi, Porsche, Mercedes és BMW parádézik. Aki pedig a párját egy BMW-vel ajándékozza meg, annak nem kell sokat várni az esküvőig, hiszen a márka neve egyben azt is jelenti, hogy Be My Wife (légy a feleségem).

Az afrikai középosztály nemcsak luxustermékekre szeret költeni, hanem nagy hangsúlyt fektet az oktatásra is, és egyre nagyobb számban küldi a gyerekeit magániskolákba és külföldi egyetemekre tanulni. Nekem is volt egy etiópiai munkatársam, Edom, akivel még az egyetem évei alatt dolgoztunk együtt egy rendezvényszervező cégnél Londonban, és bár nem volt rászorulva a pénzre, mert tehetős családból származott, azért eljárt pincérkedni. Az egyetemen nemzetközi fejlesztési tanulmányokat folytatott, és az volt a célja, hogy egy nap visszatérjen Afrikába és ott az ENSZ-nél helyezkedjen el.

Az angol gazdasági hetilap, az Economist egyik 2000-es kiadásának címlapján "reménytelen kontinensnek” nevezte Afrikát. Tavaly viszont az elmúlt évtized mélyreható változásait elismerve az újság már "sokat ígérő kontinensként” írt a harmadik világról. "Ez nagy részben a politikai stabilitásnak köszönhető – mondja dr. Vivek Solanki, az AMI (African Medical Investments, Afrikai Orvosi Beruházások) vezérigazgatója. – Afrikának több mint 50 országa van, ezek nagy része stabil alapokon áll – teszi hozzá. – Az itt élők jelentős hányada tanult és tehetős, ami nem csak a külföldi befektetőknek, hanem a helyi vállalkozó szellemnek és oktatásnak is köszönhető.” Ezek kombinációjának köszönhetően a feltörekvő afrikai középosztály mára valóságos, és napról napra növekszik. Afrika fekete gyémántjainak ugyanolyan igényei vannak, mint európai vagy észak-amerikai társaiknak.