Recept lelki kimerültségre

Imádjuk az imprószínházat

Az egyik legjobb lehetőséget a lelki feltöltődésre az improvizációs színházak kínálják: előadásaik attól különlegesek, hogy a hagyományos színházakkal ellentétben nézőként mi is bevonódunk abba a darabba, ahol még maguk a szereplők sem tudják, mit fognak tenni a következő pillanatban. Magyarországon a műfaj egyik úttörője, az első interaktív improvizációs színházak egyike a 2000-ben alakult, egyre növekvő népszerűségű Momentán Társulat. Nem ritkák a teltházas előadások, és a törzsvendégek sem unatkoznak, hiszen itt nincs olyan, hogy egy darabot „már láttam” – sőt egészen biztos, hogy még jelenetből sincs két egyforma. Kínálatából hangulatunkhoz illően választhatunk humoros, könnyed, show-jellegű vagy mélyebb, pszichológiai témájú darabok közül.

A néző dirigál

A RögvEsten a közönség ötletei alapján alakul a darab, a nézők meghatározhatják a műfajt, javasolhatnak helyszínt vagy foglalkozást, és ötletüket a színpadon máris megvalósítják. Így láthatunk kínos ágyjeleneteket, meghallgathatunk nem létező nyelveket profi tolmácsolásban, de volt már példa arra is, hogy egy spontán jelenet nagyon is valóságos leánykérésbe fordult át. Annyi biztos, hogy minden, amit itt láthatunk, az utolsó ízig friss, pörgős, vidám.

A Fröccs előadásain is a nézők kívánságai irányadók, így szó lehet válásról, alkoholról vagy megcsalásról, az előadásmód garantáltan valósághű lesz. Legfeljebb attól kell tartanunk, hogy a színpadon saját mondatainkat halljuk viszont, épp úgy, ahogy azt egy hete egy veszekedés során partnerünk fejéhez vágtuk. Itt lehetőségünk van az időutazásra, megnézhetjük, vajon mi lett volna, ha éppen akkor másképp reagálunk. A jelenetek végén F. Várkonyi Zsuzsa pszichológus értékeli a látottakat, ahol gyakran kiderül, még az elrugaszkodottnak tűnő jelenetekre is akad valós példa. Ez a műfaj bár szórakoztató, mégsem kizárt, hogy napok múlva is azon kapjuk magunkat, egy-egy itt hallott párbeszéden törjük a fejünket.

Személyes szál átírva

Persze nem a Momentán az egyetlen színház, ahol improvizációs darabokat játszanak, országszerte több mint 10 társulat működik, köztük például az Áttűnések, a Grund és a PSzínház. Utóbbi társulata a műfajban 20 éve elsőként alakult Rögtönzések Színházának alapítóiból szerveződött. Ezek a társulatok a pszichodrámában is használt playback-módszerrel dolgoznak, azaz a közönségből egy önként jelentkező megoszt egy rövid, személyes történetet vagy hangulatot, amit aztán az előadók saját interpretációjukban színre visznek.  Az előadások görbe tükörként működnek; kívülről nézhetjük önmagunk és történetünk kissé eltúlzott variációját.

Megelevenedik a gyerekként, az első tavaszi napon felhúzott térdzokni hangulata, egy átmulatott éjszaka, látogatás az öregek otthonában, de mindig egy kicsit másképp, mint ahogy gondolnánk – lehet, hogy szomorú emlékünk itt happy enddel végződik, s ami eddig bosszantó volt, azt most viccesnek látjuk, ami pedig vicces történetnek indult, abba hirtelen elgondolkodtató szálat csempésznek.  Előfordulhat, hogy ahogy a színpadra vitték szorongató élményeinket, már meg is szabadultunk tőlük. Az előadásokon nem egyszerű nézők, hanem egy közösség részesei leszünk- az élmény – előadástól függően lehet, hogy felvidít, vagy elgondolkodtat, de mindenképpen felráz az hétköznapokból.

Hogy minek köszönhetik az improvizációs színházak a sikerüket? Talán annak, hogy pont azt nyújtják, amire a mai közönségnek szüksége van: gyorsan pörgő események, aktuális témák, mindez egy jó adag humorral fűszerezve.

Fotók: Momentán Társulat