Divatblogok az etikán innen és túl

A divatbloggerek világa

„Nézzétek milyen nagyszerű felsőt találtam. Egy testhezálló farmerral fogom hordani. Azt hiszem, először a fehérrel.” „Itt egy közelebbi kép az új magas sarkúmról. Szuper csinos. Fáj tőle a lábam, de remélem hamarosan könnyebb lesz benne járni.” „Fantasztikus napunk volt ma a barátnőimmel, az allergiám ellenére. Sushit ebédeltünk és előtte piknikeztünk.”

Ilyen és ehhez hasonló bejegyzésekkel találkozhatunk, ha felmegyünk azoknak a külföldi divatbloggereknek az oldalára, akik elsősorban a saját stílusukat mutatják be. A blogokat böngészve szinte irigykedünk, hogy milyen jó azoknak a lányoknak, akiknek tíz körül kezdődik a napjuk egy finom reggeli – szigorúan a legtrendibb helyeken történő – elfogyasztásával, és az okozza nekik a legnagyobb fejtörést, hogy este a tegnap vagy a tegnapelőtt vásárolt ruhát vegyék-e fel a zártkörű partira. És ezek a lányok híresek. Talán sokszor nincsenek is tudatában, hogy mekkora felelősség hárul rájuk azzal, hogy óriási befolyásuk van az őket követőkre. A brandek viszont jól tudják, hogy a blogok népszerűsége abban lelhető, hogy sok lányt inspirál a bloggerek stílusa. Habár az olvasók azt várják, hogy őszinte, személyes véleményt kapjanak az ikonként bálványozott bloggerektől, a gyakorlatban sokszor más történik. Nem egyszer fordul elő, hogy egy cég az általuk megírt bejegyzésért honorálja őket, vagy valaki ajándékot kap cserébe azért, ha egy adott ruhadarabot bemutat.

Azért szerencsére akadnak olyan divatrajongó bloggerinák is, akik ennél tágabb perspektívában látják a blogger létet. „A divat számomra minden. Nem hobbi, hanem az életem. A blogolás lehetőségek tárháza, sok kis szoba az egyéniség kibontakoztatására. Szerintem a blog csodálatos, nagyon őszinte és személyes médium” – vallja a holland Ivania, aki 2008 óta írja saját divatblogját, a Love Aesthetics-et, amire nem volt rest kitenni az Etika menüpontot sem. Amellett, hogy megmutatja saját öltözködési szokásait és saját készítésű ruhadarabjait, egy-egy márka rosszul sikerült cipőjének kemény kritikájától sem ódzkodik. Ő és a hozzá hasonló társai olyan bloggerek, akik vállalják saját véleményüket, és nem lehet őket egy dizájnos táskával csak úgy megvesztegetni. Ők tudják, milyen a jó divatblog. „Azt hiszem egy divatblogger akkor jó, ha értékes tartalmakat hoz létre és mindig hű marad saját magához. Ha valaki ilyen blogot szeretne indítani, mindig csak olyan dolgokról írjon, amiket szeret, a saját véleményét mutassa be, és ne pusztán ingyen ajándékokért blogoljon” – magyarázza Ivania.

Persze etika ide vagy oda, jövedelemhez juthat valaki a blogja révén anélkül is, hogy az olvasóinak torz tükröt mutatna. „Szerintem semmi gond nincs azzal, ha valaki így keres pénzt. Személy szerint én csak azokkal a cégekkel dolgozom együtt, akiket támogatok, és csak azokról a termékekről írok, amiket igazán szeretek. Mindehhez az is hozzátartozik, hogy mindig jelzem az olvasóimnak, ha egy bemutatott darabot ajándékba kaptam. Tisztelem a blogot író társaimat, nem akarok ítélkezni azok felett, akik esetleg fizetségért cserébe reklámoznak egy brandet. A blogjuk a megélhetésük, és hó végén nekik is ki kell fizetniük a számlákat, mint mindenkinek. Ha eladod a véleményed, akkor manipulálod az olvasóidat, de őszintén: azt látom, hogy egyre kevesebb blogger tesz így. Több olyan lányt ismerek, akiknek fontos a nyíltság, és nem mossák össze a hirdetést a saját tartalommal. Mi, bloggerek, kezdünk okosabbak lenni a pr-eseknél” – mondja mosolyogva Ivania. Nyílván ettől függetlenül még sok divatblogger létezik, aki Pradát visel, akárcsak az ördög, de van olyan is, aki mindezt stílusosan, másképp csinálja.