A társkeresés tudománya

Harmadik típusú házasságok

A társadalomtudósok először az 1970-es években láttak neki tudományos szemszögből tanulmányozni a házasságot, miután aggasztani kezdte őket a válások minden korábbinál magasabb aránya. A helyzet azóta csak romlott, száz házasságra az Egyesült Államokban 53 válás jut, és a 2010-re vonatkozó Eurostat adatok szerint ez az arány az Európai Unió tagállamaiban sem jobb: a legmagasabb, 70 százalékos Belgiumban, ezt követi Portugália 68, Magyarország 76, és Csehország 66 százalékkal. Mindez többek álláspontja szerint azt bizonyítja, hogy a romantikus szerelemből kötött házasság intézménye haldoklik, és eljött a korszakváltás ideje.

Boldogság örökkön-örökké

Az emberiség egyszer átesett már egy ilyen alapvető változáson, amikor (legalábbis a nyugati kultúrkörben) az évszázadokon át bevett, racionális megfontolásokon alapuló frigy helyébe lépett a szerelmi házasság. A korábbi, nemritkán kegyetlen tradíciók elleni lázadásként az ésszerűség helyét átvette a romantika, és általánossá vált az a meggyőződés, hogy kizárólag a belső hangunkra hallgatva kell az oltár elé állnunk. És tessék, mindez hová vezetett, mutatnak rá a kutatók, akik mostanra számtalan okot összegyűjtöttek, amiért jó szándéktól vezéreltetve ugyan, mégis a rossz társ kötünk ki. Például mert nem ismerjük saját magunkat. Mert nem értjük meg a többi embert. Mert nem vagyunk hozzászokva a boldogság állapotához. Mert túlságosan bízunk az ösztöneinkben. Az elrendezett házasságok fő szempontja, hogy a pár két tagja vagyoni helyzetét és társadalmi állását tekintve összepasszoljon. A szerelmi házasságnál a szexuális kompatibilitás áll a lista élén. A harmadik típusú házasságok alapját viszont az képezi, hogy a két ember lelki alkatát illetően illik-e egymáshoz, képesek-e közösen továbbfejlődni, gyerekeket nevelni, és barátok maradni.

Vegyünk például egy szingli nőt, aki belép egy szobába, ahol bent időzik 100, az amerikai lakosságot reprezentáló fiatalember. Ha a hölgy magas partnerre vágyik, akkor a lehetséges jelöltek száma máris 20-ra zsugorodik. Ha azt is szeretné, hogy a párja viszonylag jól nézzen ki, és viszonylag jól keressen, akkor a százból marad egy. Ha pedig még olyan különleges adottságokat is igényel a másiktól mint kedvesség, intelligencia vagy egy bizonyos vallási meggyőződés, akkor jóval nagyobb szobában kell keresgélnie. A célravezető eljárás tehát, ha figyelmen kívül hagyjuk az olyan, első látásra vonzónak tűnő előnyöket, mint a jó külső és a vaskos bankszámla (elvégre a kutatások nem találtak összefüggést ezek és a kapcsolattal való elégedettség között). Ehelyett keressünk olyan rejtett értékeket a másikban, amelyek a tudományos statisztikák szerint elősegítik a tartós boldogságot, mint például a szeretetreméltóság. A házasságban az, mennyire kedveljük egymást, évi 3 százalékkal, míg az, mennyire kívánjuk szexuálisan a másikat, évi 8 százalékkal csökken, így érdemes olyan párt választanunk, akit valóban őszintén kedvelünk. Tashiro szerint a kedvenc romantikus tévésorozatunk üzenetei helyett tanácsosabb bölcs és hosszú távra vonatkozó megfontolások alapján párt választanunk.

Ösztönök helyett tesztek

A pszichológiai alapvetésű házasságok közvetítésében az amerikai eHarmony nevű társkereső oldal játszik úttörő szerepet. Mielőtt belevágott volna a vállalkozásba, az alapító Neil Clark Warren pszichológus harmincöt éven át házassági tanácsadóként dolgozott, és a munkája során arra a megállapításra jutott, hogy bizonyos személyiségvonások alapján nagy találati biztonsággal megjósolható, két ember összeillik-e, és a kapcsolatuk tartós lesz-e. Elhatározta, hogy az elméletét a valóságban is teszteli, és a veje, Galen Buckwalter közreműködésével három év alatt kifejlesztett egy olyan kompatibilitási modellt, amely a mai napig az alapját képezi a site társközvetítő rendszerének. Online randioldal annyi van, mint égen a csillag, az eHarmony azonban azokra szakosodik, akik komolyan gondolják, tartós kapcsolatra vágynak, és hajlandók havonta 60 dollárt fizetni azért, hogy tudományos alapon elemezzék „mélyen személyes és érzelmi folyamataikat".

A teljes cikket az ELLE augusztusi számában olvashatják!

Illusztráció: Getty Images/Vetta