A szabadban töltött idő akkor hat igazán, ha az ember tényleg jelen is van benne.
A modern élet könnyen abba az irányba tol bennünket, hogy szinte teljesen beltéri üzemmódban működjön. Reggel a hálószobából a konyhába, onnan az autóba vagy a tömegközeledésre, majd az irodába, később haza, végül pedig újra a képernyők elé kerülünk. Eközben sokszor fel sem tűnik, hogy mennyire kevés időt töltünk valójában a szabadban. Pedig a természethez való rendszeres kapcsolódás a testi lelki egészségnek is jót tesz, ezt egyre több kutatás is alátámasztja.
A. Heather Eliassen, a Harvard TH Chan Közegészségügyi Iskola táplálkozástudományi és epidemiológiai professzora szerint a szabadban töltött idő összefüggésbe hozható egyebek között a jobb alvással, de a vérnyomás csökkentésében is segíthet, sőt egyes kutatások szerint bizonyos krónikus betegségek, mint például a szív- és érrendszeri betegségek és a 2-es típusú cukorbetegség elkerülésében is szerepet játszhat. Ennek oka, hogy a természet és a zöld területek gyakran több mozgásra ösztönöznek, a több mozgás pedig magával hozhatja a már fentebb említett előnyöket.
A természet azonban nem csak akkor tesz jót, ha közben aktívak vagyunk. A kutatások arra is utalnak, hogy már maga a természetben való jelenlét is pozitív lehet. Egy tengerparti séta, padon ülés a parkban, egy piknik vagy akár egy nyugodt félóra egy kertben is segíthet abban, hogy a szervezet kissé kilépjen az állandó ingerterhelésből. A szabadban töltött idő tehát mentálisan is látványos hatással lehet a szervezetünkre, és hosszú távon a stressz csökkentésében is segíthet.
Persze jogosan merülhet fel a kérdés, a szabadban ücsörgés, miért is annyira jó. Nos, ennek egyik oka valószínűleg az, hogy a természet több érzékszerven keresztül is képes élményeket adni. A szél, a fény, a madárhangok, a növények textúrája vagy akár az illatok mind olyan benyomások, amelyek nem ugyanúgy stimulálják az idegrendszert, mint a képernyők, az értesítések vagy a forgalom zaja. A szakértők szerint sokan éppen ezért érzik úgy, hogy a természetben könnyebb lenyugodni és tisztábban gondolkodni.
A kint töltött idő ráadásul közösségi szempontból is értékes lehet. A parkok, közösségi kertek, futóklubok, sportpályák vagy akár a kutyasétáltatás mind olyan helyzeteket teremthetnek, amelyekben természetesebb módon tudunk kapcsolódni másokhoz.
A jó hír az, hogy nem kell hegytetőre költözni vagy minden hétvégén erdei túrát szervezni ahhoz, hogy ezekből az előnyökből valami megjelenjen a hétköznapokban. A szakértők szerint már napi 15 perc kint töltött idő is számíthat, és ehhez nem szükséges valamilyen grandiózus természeti helyszín. Egy közeli park, egy kert, egy zöldebb utca vagy akár az is elég lehet, ha valaki a munkába menet tudatosan úgy választ útvonalat, hogy legyen benne valamennyi zöld környezet.
Van azonban egy fontos részlet: a kint töltött idő akkor hat igazán, ha az ember tényleg jelen is van benne. Ha valaki ugyan háromnegyed órát sétál egy parkban, de közben végig a telefonját nézi, e-maileket olvas vagy telefonál, abból jóval kevesebb mentális előny származhat. A szakértők szerint érdemes bevonni az érzékeket: figyelni a fényre, a hangokra, az illatokra, a szélre, a növényekre, a textúrákra. Magyarul: ha már kint vagyunk, valóban legyünk is ott.
(via)
Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!