„Egy világjárvány elég volt ahhoz, hogy az álhírek problémája felértékelődjön”

Az elmúlt évtizedekben minden várakozásunkat felülmúlta a média fejlődése. Megszoktuk, hogy állandóan változik a technológia és az életünk folyamatos tanulással telik, és a 2020-as években is új eszközök, új platformok elterjedésére számíthatunk.

Tekintettel arra, hogy egyre fontosabb a videós tartalom, alighanem a képernyő méretében és minőségében számíthatunk jelentős fejlődésre, és nem kizárt, hogy megjelennek a készülékekbe épített projektorok is, amikkel bármikor kivetíthetjük a nézett tartalmat. Az egyes médiatípusok végérvényesen összefolynak, már ma is látszódik, hogy a közbeszédben egyre inkább keveredik az internet a hagyományos média fogalmaival, az újsággal, a rádióval és tévével.

A közösségi média is velünk lesz még a következő évtizedben, de egyáltalán nem biztos, hogy a Facebook olyan domináns szereplő marad, mint eddig megszoktuk. Egyrészt a Facebook már inkább „ciki”, semmint trendi a fiatalok körében, másrészt nagyon úgy tűnik, hogy a szabályozók is próbálják visszaszorítani a legnagyobb közösségi oldal hegemóniáját. 

A kisebb országoknak nincs esélyük a technológiai óriáscégekkel szemben, de az Európai Unió akkora piacot jelent, hogy akár sikerrel viheti végig a szabályozási céljait, ha majd egyszer Brüsszel igazán keményen beleáll ebbe a meccsbe. Külön-külön nincs esélye a kormányoknak, hogy ráerőltessék akaratukat akár a Facebookra, akár bármelyik óriásvállalatra. 

Ami a tartalmakhoz való hozzáférést illeti, valószínűleg végérvényesen véget ér a teljes ingyenesség korszaka. Korábban hozzászoktunk, hogy az interneten semmiért nem kell fizetni, ha a hozzáférésünk megvan, akkor a tartalmak ingyen a rendelkezésünkre állnak. Már vannak jelei, hogy ennek vége. Az igazán magas minőségű tartalmak és az igazán felhasználóbarát szolgáltatások ma már fizetősek, legyen szó újságírásról, zenéről vagy éppen filmekről, sorozatokról. Persze mindig lehet majd találni ingyenes helyettesítőket, de ezek nem lesznek olyan kényelmesek és olyan minőségűek, mint a fizetős szolgáltatások. 

A minőségi tartalom és az ingyenes helyettesítők harca különösen a hírek, információs tartalmak esetében fontos. Ha valaki minőségi hírek helyett álhíroldalakat olvas, nem tudja megkülönböztetni a független hírforrásokat a propagandától és beleesik a dezinformáció csapdájába, komoly károkat okozhat társadalmi szinten is. Az álhírek sokáig nevetségesek voltak, hiszen felszabadultan kacagtunk a laposföld-elmélet hívein, de ma már nincs kedvünk nevetni akkor, amikor vírustagadó és oltásellenes ismerősök posztjait látjuk a közösségi médiában. Egy világjárvány elég volt ahhoz, hogy az álhírek problémája felértékelődjön és mindenki a saját szemével láthassa, milyen veszélyes tud lenni az ilyen tartalmak terjedése.

A cikk eredetileg az Elle magazin 2021. május-júniusi lapszámának Prognózis rovatában jelent meg.